Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Milyen szerepe van Oroszországnak a Hamász Izrael elleni támadásában? Interjú Hanna Notte elemzővel


Izraeli katonák vizsgálják a fesztiválozók kiégett autóit a Hamász által elkövetett támadás helyszínén, Izrael és a Gázai övezet határának közelében 2023. október 13-án
Izraeli katonák vizsgálják a fesztiválozók kiégett autóit a Hamász által elkövetett támadás helyszínén, Izrael és a Gázai övezet határának közelében 2023. október 13-án

Oroszország Hamászhoz fűződő kapcsolata jól dokumentált, akárcsak Irán esetében, amely a palesztin terrorszervezet fő támogatója. A Hamász által elkövetett izraeli vérontás egyes megfigyelői és kommentátorai szerint ez már önmagában is ok arra, hogy azzal vádolják Moszkvát, köze van az egyre fokozódó közel-keleti erőszakhoz.

Ez nem így van – mondta Hanna Notte, a James Martin Center for Nonproliferation Studies berlini elemzője, a közel-keleti orosz politika szakértője Mike Eckelnek, a Szabad Európa vezető tudósítójának.

Moszkva számára előnyös az iráni támogatás az Ukrajna elleni háborúban, mivel Teherán kamikazedrónokat és más felszereléseket adott az orosz hadseregnek, hogy segítse feltartóztatni az egyébként lassan haladó ukrán ellentámadást. De nagy túlzás ebből arra következtetni és azt állítani, hogy Oroszország támogatná a Hamász vérengzését, amivel az Izraellel fennálló kapcsolatok megszakadását kockáztatná, amelyek jelenleg langyosak, de semmiképpen sem ellenségesek – mondta az elemző, aki telefonos interjút adott a Szabad Európának (RFE/RL).

Szkeptikusan áll ahhoz a feltételezéshez, hogy Oroszországnak szerepe lehetett a Hamász támadásában? Van-e bármi jele valamilyen közvetlen vagy közvetett kapcsolatnak?

Az elmúlt években előfordultak olyan jelentések – még az ukrajnai háború előtt –, hogy orosz gyártmányú fegyverek kerültek a Hamász kezébe. Páncéltörő rakéták, vállról indítható rakéták, légvédelmi rakéták; ez hosszú évekre nyúlik vissza. Izrael mindig is azt feltételezte, hogy ezek a fegyverek Iránon keresztül jutnak el a Hamászhoz. Tehát soha nem láttam arra utaló jelet, hogy Oroszországból közvetlenül nagy mennyiségű fegyverszállítmány érkezett volna, és arról sem lehetett hallani, hogy a Hamászt orosz katonák képezték volna ki. Ilyenre a mostani támadással kapcsolatban sem láttam bizonyítékot. Tehát nem látok közvetlen szerepet ebben.

Nem hiszem, hogy Oroszország még szorosabbra fűzné viszonyát Iránnal, mert azzal megszakadnának az Izraellel és az Öböl-államokkal fennálló kapcsolatai.

Oroszország és a Hamász kapcsolata egyébként régre nyúlik vissza. 2006-ban, miután megnyerték a választásokat Gázában, meghívták őket Moszkvába, és azóta is járnak oda Hamász-delegációk. Tudja, az oroszok az elmúlt években elég aktívak voltak, megpróbáltak közvetíteni a különböző palesztin frakciók között. Természetesen soha nem ismerték el a Hamászt terroristaszervezetként. Mindig azzal érveltek, hogy a különböző frakcióknak egységet kell alkotniuk.

Az oroszok tehát aktívak voltak palesztin oldalon, ami történelmi múltra tekint vissza. A Szovjetunió meglehetősen palesztinbarát álláspontot képviselt, ahogy az orosz külügyminisztérium is, vagy – ahogy ők mondják – kiegyensúlyozottan közelítették meg a konfliktust. Ezek a kapcsolatok tehát régiek, de nem hiszem, hogy ebből arra következtethetnénk, hogy közvetlen katonai támogatásról lenne szó.

Azt viszont állítom, hogy az ukrajnai háború, a súlyosan megromlott orosz–nyugati kapcsolatok és ezáltal a megváltozott orosz–iráni kapcsolat miatt Moszkva nagyjából lehetővé teszi Irán számára, hogy nagyobb szerepet vállaljon a térségben. Irán tehát bátrabbá vált. Drónokat és egyéb támogatást nyújt Oroszországnak, cserébe valószínűleg kap valamit. Moszkva elnézőbb lett Iránnal szemben, és ez az általános felbátorodás is szerepet játszhat abban, amit most látunk. Tehát van orosz és ukrán háborús kapcsolat, de úgy látom, hogy ez inkább közvetett, mint közvetlen.

Ehhez kapcsolódóan: Szakértő: Valószínűtlen, hogy Teherán közvetlenül beavatkozna Izrael és a Hamász konfliktusába

Egyből három olyan kérdést említett, amelyekre rá akartam kérdezni. Milyen előnye származhat Oroszországnak a mostani konfliktusból?

Itt is kétféle irány van szerintem. Egyfelől az biztosan igaz, hogy az instabilitás, a feszültségek és az erőszak felerősödése a Közel-Keleten nagyjából előnyös Oroszországnak. Ha válságot tud szítani máshol, el tudja terelni a nyugati államok, elsősorban az Egyesült Államok figyelmét Ukrajnáról és a NATO keleti szárnyáról, az előnyös. A mostani konfliktus egyik mellékhatása, hogy megzavarja az izraeli–szaúdi közeledést. Szerintem Moszkva ennek is örül, mert ez egy amerikai játszma. Ezekből a szempontokból tehát a konfliktus előnyös Oroszországnak.

Ami a lehetséges negatív oldalt illeti: én úgy tekintek az orosz külpolitikára a Közel-Keleten, mint olyanra, amely egy gondosan kalibrált instabilitás, egy alacsony szintű instabilitás elősegítéséről szól. Nem látom, hogy ha ez nagyobb háborúvá eszkalálódik, egy izraeli–iráni konfrontációvá, amely aztán Libanont és Szíriát is magával ránthatja, az miért lenne előnyös Oroszországnak. Az oroszoknak ugyanis haditengerészeti és légi bázisai vannak Szíriában, amelyek nagyon fontosak; ezekről a bázisokról érik el a Földközi-tenger keleti részét, fontos logisztikai csomópontként szolgálnak, hogy folytathassák műveleteiket Afrikában és a Száhel-övezetben.

Szíria tehát fontos. Ha Szíriát destabilizálja egy szélesebb körű háború, az oroszok jelenleg nem feltétlenül rendelkeznek elegendő katonai kapacitással, hogy kezeljék a helyzetet. Szóval nem vagyok biztos benne, hogy feltétlenül az érdekükben állna egy nagyobb háború. Szerintem nincs is szükségük rá – egyfajta kalibráltabb eszkaláció sokkal előnyösebb számukra.

Ehhez kapcsolódóan: Hatalmas segély Ukrajnának és Izraelnek - erről beszélt tel-avivi útja után az amerikai elnök

Épp ezt akartam kérdezni, hogy Oroszországnak van-e elég tartaléka egy szélesebb regionális háborúhoz, amikor katonai képességei jelentős részét Ukrajnában használja. Tudnak-e egyszerre két labdával zsonglőrködni?

Ez jó kérdés. Attól függ, hogy milyen orosz részvételre lenne szükség. Megtartották szíriai bázisaikat, ott hagyták katonai eszközeik nagy részét. Ez elegendő volt ahhoz, hogy ellenőrzésük alatt tartsák Szíriában a helyzetet. Az elmúlt években nagyrészt megszűntek az országban a nagyobb katonai műveletek. Az egyetlen dolog, hogy még mindig van nyolc-kilencszáz amerikai katona Északkelet-Szíriában, és az oroszok az elmúlt hat hónapban intenzívebben piszkálták őket, mert szerintem van egy olyan orosz játszma, hogy megpróbálják kiszorítani az amerikaiakat Szíriából. De egy nagyobb háború? Az már egy másik játék.

Az a véleményem, hogy kétségtelenül minőségi változás állt be az orosz–iráni kapcsolatokban, de továbbra is úgy gondolom, hogy Moszkva nem akarja megszakítani az Izraellel és az Öböl-államokkal való kapcsolatait Irán miatt. Most, ha lesz egy nagyobb háború, és az amerikaiak határozottan Izrael oldalára állnak, akkor Oroszországnak vajon választania kell? Lát-e más választást, mint hogy tovább sodródjon Irán felé egy nagyobb háború esetén? Lehet, hogy kénytelenek lesznek, de nem vagyok benne biztos, hogy akarják. Ezért nem hiszem, hogy az oroszok azt szeretnék, hogy a helyzet egy nagyobb háborúba torkolljon.

Hogyan értékeli Oroszország és Izrael kapcsolatát? Hideg, meleg? Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szolidaritását fejezte ki Izraellel. Hogyan jellemezné ezt a viszonyt manapság?

Talán langyosnak, de melegedett, amióta Netanjáhú miniszterelnök decemberben hatalomra került. Korábban fagyosabb volt a bucsai támadásra adott izraeli reakciók miatt; elég keményen bírálták Oroszországot. De Izrael a mai napig nem adott halált okozó fegyvert Ukrajnának. Azt hiszem, ezt Moszkvában értékelik, és szeretnék, ha így is maradna.

Voltak tehát feszültségek, de még mindig elég jelentős a kereskedelmi kapcsolat a két ország között. Izraelben sok orosz zsidó él, az ukrajnai háború kitörése óta még több.

Izraeli szempontból az a legfontosabb, hogy használhassák a szíriai légteret. Ez az elsődleges oka annak, hogy az izraeliek olyan óvatosak voltak Oroszországgal szemben, és nem csatlakoztak a szankciókhoz, és nem adtak halált okozó fegyvert Ukrajnának.

Tehát a helyzet a szokásosnál is rázósabb, de a Netanjáhú és Putyin közötti személyes kapcsolat némileg segít. Jól kijönnek egymással. Amióta Netanjáhú ismét kormányt alakított, a viszony valamennyivel javult. Oroszország szempontjából fontos, hogy az izraeliek ne álljanak át egyértelműen Kijev oldalára, ami egy másik ok arra, hogy nem vagyok meggyőződve arról, hogy az oroszok közvetlenül támogatták volna a Hamászt.

XS
SM
MD
LG