A tekintélyelvű belarusz vezető, Aljakszandr Lukasenka rezsimje azzal reagált az amerikai szankciók legújabb körére, hogy felkérte Washingtont: szeptember 1-ig csökkentse öt főre a minszki nagykövetség létszámát.
Anatol Hlaz belarusz külügyi szóvivő augusztus 11-én a minisztérium honlapján közzétett interjúban elmondta, hogy Minszk visszavonta hozzájárulását Julie Fisher amerikai nagykövet kinevezéséhez.
"Figyelembe véve, hogy Belarusz elvesztette a bizalmat az Egyesült Államok jelenlegi kormánya iránt, felfüggesztjük az együttműködést minden új projektben, támogatásban és programban, amelyet az amerikai kormány koordinál, míg ez a bizalom vissza nem tér" - mondta Anatol Hlaz, hozzátéve, hogy Minszk fenntartja a jogot további intézkedések bevezetésére a jövőben.
A belarusz külügyi szóvivővel készült interjú azután jelent meg, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada augusztus 9-én, az Aljakszandr Lukasenka több évtizedes elnöki hatalmát meghosszabbító és csalási vádak miatt példa nélküli tiltakozáshullámot kiváltó elnökválasztás első évfordulóján új kereskedelmi és pénzügyi büntetőintézkedéseket jelentett be Belarusszal szemben.
Az 1994 óta hatalmon lévő Lukasenka a tüntetésekre brutális megtorláshullámmal reagált. Több mint 32 ezer embert vettek őrizetbe, ezreket vertek meg a rendőrök az utcákon és a fogdákban, sok esetben kínzás gyanúja is felmerül. Az ellenzéki vezetőket bebörtönözték vagy elüldözték.
Válaszul az Egyesült Államok, az Európai Unió, Kanada, Nagy-Britannia és más országok többkörös szankciókkal sújtották Lukasenkát, belső körét és a belarusz cégeket, és ezzel elszigetelték Belarusz erős emberét, aki most minden eddiginél jobban függ Oroszország támogatásától.
