Albánia beleegyezett, hogy két migránselosztó központ létesüljön a területén. Ezeket teljes egészében Olaszország fogja működtetni az emberi jogi aktivistákat aggasztó megállapodás értelmében. Az Európai Unió ugyanakkor lehetséges mintának tekinti a jövőre nézve a megállapodást.
Olaszország régóta panaszkodik arra, hogy nem kap elegendő segítséget uniós partnereitől az Észak-Afrikából partjaira érkező migránsok kezelésében. Jobboldali miniszterelnöke, Giorgia Meloni meg szeretné mutatni, hogy kész lépéseket tenni, idén ugyanis 55 százalékkal, csaknem 160.000-re nőtt az érkezők száma – bár ez még mindig jóval alatta marad a 2015-ös válság idején tapasztalt szintnek.
Januárban az olasz parlament alsóháza jóváhagyta a nem EU-tag Albániával kötött új megállapodást, amelyre majd egy hónappal később a szenátus is rábólintott.
Ugyancsak januárban az albán alkotmánybíróság elutasított egy jogi kifogást, amely megakadályozhatta volna az egyezmény megvalósítását. Az albán parlament csütörtökön 77 szavazattal nulla ellenében jóváhagyta a megállapodást. 63 képviselő távol maradt, az ellenzék ugyanis nem volt hajlandó részt venni a voksoláson. A jóváhagyás utolsó lépéseként az elnök rendeletet ad ki.
Nézzük, mit jelent mindez.
Mit lehet tudni a megállapodásról?
A novemberben bejelentett, öt évre szóló egyezmény értelmében Albánia évente akár 36.000 migránsnak is menedéket ad, miközben Róma felgyorsítja menedékkérelmeik elbírálását.
Azok, akiket Olaszország felségvizein vagy a nem kormányzati szervezetek mentőhajóin vettek fel, a nemzetközi és uniós jog alapján visszakapják azt a jogukat, hogy Olaszországban kérjenek menedékjogot, és ott is bírálják el.
Olaszország beleegyezett, hogy visszavesz minden olyan migránst, akinek a kérelmét elutasították, és várhatóan hazaküldés vár rájuk. Gyermekekre és terhes nőkre a terv nem vonatkozik.
Az egyik feldolgozóközpont Shëngjin kikötővárosban lesz, az Adriai-tenger egyik fő turisztikai övezetében, mintegy 75 kilométerre délre az albán fővárostól, Tiranától.
A második létesítmény helyét húsz kilométerrel északra, egy korábbi katonai repülőtéren jelölték ki Gjadërben. Olaszország csaknem hatszázmillió eurót fordít öt év alatt az olasz fennhatóság alá tartozó két központ építésére és működtetésére. A két létesítményben egyszerre legfeljebb háromezer migráns tartózkodhat. A külső biztonságról albán őrök gondoskodnak.
A létesítmények várhatóan tavaszra működőképesek lesznek.
Ehhez kapcsolódóan: Migrációs EU-biztos: A paktum éppen a migránsgettókat szünteti meg
Mit nyer Olaszország?
A megállapodás segíthet enyhíteni a krónikus túlzsúfoltságot az érkezés szerinti, olaszországi menedékkérő központokban, ahol több százezer bevándorlót helyezték el, miután megtették a kockázatos földközi-tengeri utat Líbiából, Tunéziából, Törökországból vagy más országból.
Olaszország további segítséget kért az EU tagországaitól.
A migránsok közül sokan nem jogosultak menedékjogra, mert a szegénység, nem pedig üldöztetés vagy háború miatt hagyták el a hazájukat. Amíg a menedékkérelmükről szóló végső döntésre várnak, sokan utaznak Észak-Európába abban a reményben, hogy ott családot vagy munkát találnak.
Mit kap Albánia?
Amikor az egyezményt bejelentették, Meloni azt mondta: Albánia „úgy viselkedik”, mintha az EU egyik tagállama lenne. Albánia „nemcsak Olaszország barátja, hanem az Európai Unióé is” – tette hozzá.
Albániában ezt sokan az olasz vendégszeretet viszonzásának tekintik, a kommunizmus 1991-es bukása után ugyanis a szegénység elől menekülő albánok ezrei találtak menedéket Olaszországban.
Albánia, az apró nyugat-balkáni ország nem tagja az EU-nak, de oda törekszik, és tavaly meg is kezdte a tárgyalásokat Brüsszellel. Szegénysége ellenére is fogadott menekülteket, köztük a kínai ujgur etnikai csoport tagjait, afgánokat és iráni másként gondolkodókat, 1999-ben pedig, a délszláv háború idején egymillió albánt fogadott be a szomszédos Koszovóból.
Az albán jobbközép ellenzék tagjai azonban emberi jogi okokra hivatkozva ellenezték a megállapodást. Harminc ellenzéki képviselő fordult sikertelenül az alkotmánybírósághoz a ratifikálás megakadályozása érdekében.
Ehhez kapcsolódóan: Meloni bemutatja: terv a migráció megfékezésére az Olaszország–Afrika-csúcson
Milyen humanitárius és jogi aggályok lehetnek?
Migrációs szakértők szerint a megállapodás azt az aggasztó tendenciát követi, hogy az EU-tagországok az unió határain túl igyekeznek kezelni a migrációt. Dánia azt az ötletet vetette fel, hogy a menedékkérőket afrikai országokba küldi, hogy ott vigyázzanak rájuk.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa több aggodalmának is hangot adott, például amiatt, hogy a migránsok hozzáférhetnek-e így a megfelelő jogi segítséghez.
Az EU-jogszabályok alkalmazását felügyelő Európai Bizottság nyitva hagyta az ajtót a megállapodás előtt mindaddig, amíg csak a nemzetközi vizeken összeszedett migránsokra vonatkozik.
A Migration Policy Institute Europe szerint a megállapodásból nem derül ki, hogy milyen migrációs eljárásokat követnének az érintettek, így nyitva marad a kérdés, hogy pontosan milyen lesz majd a folyamat működés közben.
