A kormánypárt politikusai szerint nem csorbítja a honvédelmi törvény módosítása az Országgyűlés jogköreit, miközben a jogszabály szövegéből egyértelműen kiderül, hogy a parlament elveszti jogait a Magyar Honvédség külföldi bevetését illetően. Az indok a gyorsaság és a hatékonyság.
„A (3) bekezdés szerinti esetek kivételével a kormány dönt a Magyar Honvédség külföldi alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, katonai műveleteiről és más, közjogi engedélyezést igénylő csapatmozgásáról” – ez a nem túl bonyolult mondat okozott a jelek szerint szövegértési nehézséget több kormánypárti politikusnak. Az idézet abból a törvénymódosítási csomagból származik, amelyet nemrég fogadott el a parlament fideszes többsége. A módosítás értelmében – mint a szövegből egyértelműen kitűnik – mostantól a kormány dönthet majd a magyar katonák külföldi bevetéséről. A nevezett 3. bekezdés arról szól, hogy a magyar katonák részvételéről külföldi hadgyakorlatokon mostantól elég lesz a honvédelmi miniszter engedélye.
A törvénymódosítás indoklásából is egyértelműen kiderül, hogy a magyar katonák külföldi bevetésének elrendelése a kormányhoz kerül. Az indoklás ugyanis szó szerint így szól: „A kormány döntene továbbá minden más katonai műveletről mind a Magyar Honvédség külföldi, mind a külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő tevékenysége tekintetében, ideértve a Magyar Honvédség külföldi alkalmazását vagy állomásozását is, függetlenül attól, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa, a NATO vagy az EU döntésén alapulnak-e, vagy sem.”
Egyedül az ellenzékből
Az említett kivételt a külföldi gyakorlatokkal kapcsolatban minden megkérdezett szakértő és ellenzéki politikus teljesen racionális változtatásnak tartja, de az, hogy a jövőben már elég lesz egy kormánydöntés ahhoz, hogy a magyar katonákat külföldön vessék be, sokaknál kiverte a biztosítékot – írhatnánk, ha nem az lenne a helyzet, hogy a Mi Hazánk politikusa, Novák Előd kivételével a parlamenti ellenzék pártjai közül egyedül Harangozó Tamás MSZP-s szakpolitikus vett részt a vitában.
Ehhez kapcsolódóan: Böröndi Gábor a Szabad Európának: A NATO-ból és az EU-ból is kapunk információkat az ukrán háborúról
Egy kormány által beterjesztett törvénymódosítás parlamenti vitája azzal kezdődik, hogy a beterjesztő minisztérium egyik vezetője ismerteti a jogszabály lényegét, és elmondja, miért van rá szükség. Ebben az esetben Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára kapta a feladatot. Rövid, mindössze bő háromperces előterjesztői felszólalásában azt mondta: „a háborúk korát éljük”, ezért az ország „nem teheti meg, hogy a magyar katonák bevetését olyan jogszabályi környezet határozza meg, amely nem képes gyorsan alkalmazkodni a változó körülményekhez”. Azt nem említette, hogy az előterjesztés értelmében elveszik az Országgyűléstől a jogot, hogy döntsön a magyar katonák külföldi bevetéséről, annyit mondott, hogy „a parlamenti ellenőrzés jogosítványa a kormányra vonatkozó parlamenti ellenőrzési jogosítványokon keresztül teljes mértékben érvényesül a jövőben is”.
A „marhaságot” beszélő közrádió
Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka is azt mondta, hogy a javaslat „nem elvon, hanem újrarendez hatásköröket, a magyar parlament jogkörét nem csorbítja”, majd marhaságnak nevezte a Kossuth rádióban elhangzott, a törvényjavaslattal kapcsolatos hírt, amelyben szerepelt, hogy az Országgyűlés elveszíti jogosultságát a témában. Ezt követően egyes bekezdéseit felolvasva értelmezte a javaslatot. „Innentől kezdve az Országgyűlés dönt a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról; ez a Magyar Honvédséget jelenti” – mondta.
A törvény szövegében az idézett bekezdésben semmi nem utal a Magyar Honvédségre. Egyértelműen arról van szó, hogy ha magyar területről vetnének be külföldre külföldi fegyveres erőt, ahhoz továbbra is az Országgyűlés felhatalmazása szükséges (mégpedig minősített többséggel). Érdekes, hogy amikor Kósa Lajos pár mondattal később még egyszer értelmezte a jogszabályt, már ő sem utalt a Magyar Honvédségre az országgyűlési felhatalmazással járó döntésekről, csak a Magyarországon állomásozó külföldi fegyveres erőkre.
Kósa Lajos ezek után még mintegy anekdotaszerűen megemlítette, hogy eddig egyszer kellett a magyar Országgyűlésnek arról döntenie, részt vegyen-e fegyveresen egy háborúban: a délszláv háborúk idején, amikor felmerült, hogy beavatkozzon. Erről tartottak egy zárt ülést, és nagyon bölcsen úgy döntöttek, hogy nem, de Kósa Lajos szerint még ez is abszurd volt, mert persze minden hamar kiszivárgott, hiába volt zárt az ülés, hiszen „Magyarországon vagyunk, annak idején ha összeült az MSZMP KB, a Szabad Európa másnap bemondta, miről döntöttek”.
Ehhez kapcsolódóan: „Az oroszok bénák, de mi is azok vagyunk” – éles kritikát fogalmazott meg a honvédség állapotáról Böröndi Gábor, a vezérkar új főnöke
Egy folyamat része
A már említett Harangozó Tamás, az MSZP szakpolitikusa a parlamenti vitában azt mondta: a mostani módosítás egy olyan törvényhozási folyamat része, amely szisztematikusan ásta alá az Országgyűlés jogosultságait a honvédséggel kapcsolatban – kezdve azzal, hogy a parlament helyett a kormány jogává tette a szükségállapot kihirdetését, amikor „fő szabály szerint a Magyar Honvédséget a magyar lakossággal szemben be lehetne vetni”. A Fidesz-többség alkotmánymódosítással megszüntette a Honvédelmi Tanács intézményét is. Ez egy pártpolitikán felüli testület lenne, és akkor válna szükségessé a működése, ha az országot külső támadás érné. A módosítás szerint már ebben az esetben is kizárólag a kormány dönthet.
Az MSZP-s politikus szerint az Országgyűlés korábban is dönthetett úgy, hogy más testület kezébe helyezi a döntés jogát a külföldi bevetésekről, de ehhez szükség volt legalább egy parlamenti határozatra. A kormányt innentől csak utólagos tájékoztatási kötelezettség terheli – meg kell jelentetni a határozatot a Magyar Közlönyben, és beszámolni az Országgyűlésnek. Ha minősített adatot is tartalmaz a döntés, még erre sincs szükség.
Ehhez kapcsolódóan: Szenes Zoltán: A hadseregben humánpolitikai kísérlet zajlik
Utóbbiról – már az ATV Szigorlat című műsorában – Harangozó Tamás lapunk munkatársának kérdésére azt mondta: nagyon könnyű olyan kormányhatározatot hozni, amelyben minősített adat szerepel, hiszen például a honvédség tényleges létszáma is ilyen. Vagyis ha valaki ma leírná, elmondaná, hány katonája van Magyarországnak, törvényt sértene. Így ha magyar katonákat esetleg más országba vezényelnek egy titkosított határozattal, és ezt megírja egy külföldi lap, még csak idézni sem lehet idehaza.
„Egy szomszédunkban dúló háború kellős közepén veszi el a kormány az Országgyűlés jogát arra, hogy döntsön a magyar katonák külföldi bevetéséről. Ha Ukrajnába küldene a kormány katonát, legyen szó bármelyik oldalról, mostantól kezdve azt is megtehetné, akár titokban is. Ez egy folyamat része, amiben szisztematikusan számolnak fel minden intézményes ellenőrzést. Azt még megérteném, hogy ha megtámadnak minket, egy honvédő háborúban valóban gyorsan kell döntést hozni, de ha mi küldünk valahova katonát, akkor erre semmi szükség” – mondta a Szabad Európának Harangozó Tamás.
Kósa Lajos a vitában csak annyit reagált Harangozó Tamás felszólalására, hogy ha az MSZP-s képviselőnek igaza lenne, akkor nem egyedül ülne most a teremben a teljes ellenzékből. Vargha Tamás válaszában már nem is cáfolta, hogy elveszik a döntés jogát az Országgyűléstől, sőt azt mondta: ez egy sor NATO-tagállamban így van, az Egyesült Államokban az elnök egy személyben is dönthet. „Nem ez a fő kérdés itt”, hanem „az a fő kérdés, hogy egyszerűbbé és gyorsabbá váljon a döntéshozatal”.
Kimenekíteni
A módosítás része az is, hogy a Magyar Honvédség háborús helyzetben, terrorizmus vagy természeti katasztrófa esetén külföldi állampolgárt is kimenekíthet. Harangozó Tamás erre a parlamentben azt mondta: a módosítással önmagában nem lenne gond, de a kormány az elmúlt években menedéket adott a hazájában elítélt bűnöző, egykori északmacedón kormányfő Nikola Gruevszkinek, és napokig bújtatta Jair Bolsonaro volt brazil elnököt, akit azzal vádolnak, hogy katonai puccsot készített elő. „Ebben a helyzetben felmerül a gyanú, hogy nem a honvédség katonáit akarják-e ilyen esetekben felhasználni” – tette fel a kérdést. A Fidesz és a kormány részéről erre már egyáltalán nem reagáltak.
Bár sem a Fidesz-frakció, sem a Honvédelmi Minisztérium napok óta nem válaszol a kérdéseinkre, szakmai forrásból úgy értesültünk: a honvédség vezetése támogatta a módosításokat. „Vannak olyan helyzetek és missziós területek, ahol a katonák és a feladat-végrehajtás biztonsága csak úgy garantálható, hogy arról minél kevesebb információ tudható előre. Nem új dologról van szó, az egyik legismertebb példa a 2021-es afganisztáni kimenekítés (a gyors amerikai csapatkivonás után Hámid Karzai Nyugat-barát kormánya összeomlott, Kabulban hatalmas káosz alakult ki a nemzetközi repülőtér körül, nagyon gyorsan kellett kimenekíteni a külföldieket – a szerk.), amikor gyorsan kellett meghozni döntéseket, összeállítani a csoportot, megtervezni az akciót, amiről pedig nem szivároghatott ki információ a végrehajtás biztonságának érdekében” – mondta.
Elismerte, hogy „bár a közvélemény úgy értelmezi ezt a változást, hogy a nyilvánosság kizárásával olyan feladatokra vetik be a Magyar Honvédséget, amit takargatni kell (…) a katonák szempontjából a misszió összeállításánál, a feladatra való felkészülésnél nagyon sokat jelent, ha nem lépten-nyomon ezzel foglalkozik a sajtó, és nem viszi el a valódi katonaszakmai hozzáértésről a hangsúlyt az, amiről a sajtóban értekeznek”.
