Kínából rendelt pólókat árul a neten, importált függönyt az üzletében? Akkor egy hete maradt arra, hogy regisztráljon a Mol hulladékos cégénél, júliustól pedig új díjat is fizethet a textiltermékek után, és egy csomó adatot kell rögzítenie, kezelnie és átadnia a hulladékkezelő cégnek.
Sok cég nem is tud arról, hogy július 1-jétől új díjat kell fizetnie. Ekkor indul az új hulladékgazdálkodási rendszer, miután a kormány 35 éves koncessziós szerződést kötött a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel. A olajipari vállalat leánycége, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. fogja koordinálni a lakossági szemétszállítást és szinte az összes ipari hulladékfeldolgozást, -kezelést. Arról, hogy ez milyen változásokat hoz, itt írtunk bővebben.
Gyártói felelősség
Július 1-jétől azonban nemcsak a koncessziós rendszer indul el, hanem új jogszabályok is életbe lépnek. Eddig termékdíjat kellett fizetniük leginkább a gyártóknak bizonyos hulladékáramok esetében. De elindul az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során.
Az új szabályozás a csomagolást, egyes egyszer használatos műanyag termékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint fabútorokat érint. Az utóbbi három kategória (sütőolaj, textil, fabútor) új, a többi eddig is termékdíjköteles tétel volt.
A két rendszer (termékdíj és EPR) párhuzamosan fut majd. A mindkét díjjal érintett áru után fizetendő termékdíjból le kell vonni az EPR-díjat, amennyiben marad termékdíj, csak azt kell befizetni.
Falcsik István ügyvéd, az RSM Hungary adótanácsadó cég hulladékgazdálkodási és fenntarthatósági tanácsadás üzletágának vezetője a Szabad Európának azt mondta, hogy az EPR a hulladékgazdálkodást finanszírozza, a termékdíjnak teljesen más a szerepe.
„A termékdíjat elsődlegesen azért vezették be, hogy eltűnjenek a boltokból az egyszer használatos műanyagok, vagyis egyfajta szemléletformáló célja volt, hogy környezettudatosságra nevelje a forgalmazókat, gyártókat és a vásárlókat” – tette hozzá.
Falcsik szerint a termékdíj a népegészségügyi termékadóhoz – vagy ahogy a legtöbben ismerik: a csipszadóhoz – hasonlóan abból a célból jött létre, hogy a díj összege beépüljön a termék árába, drága legyen, és minél kevesebben vásárolják meg.
Ehhez kapcsolódóan: A hazai kisvállalkozások üzletét adta oda az állam a Molnak a hulladékos koncesszióval
A Mol kapja a pénzt
Az EPR-díj viszont a hulladék teljes feldolgozásának és újrahasznosításának költségeit finanszírozza majd. Vagyis nem az állam fedezi a hulladékfeldolgozás árát, hanem a gyártó, illetve import esetén az első forgalomba hozó.
Mivel a magyar kormány úgy döntött, hogy a Molt bízza meg a hazai hulladékgazdálkodással és -kezeléssel, az EPR-díj a Mol ezzel kapcsolatos költségeit fogja fedezni. Míg a termékdíjat az államnak fizetik a cégek, az EPR-t a Mol koncessziós cégének, a MOHU-nak kell majd közvetlenül átutalni.
Sok cég nincs tisztában azzal, hogy hamarosan EPR-díjfizetési kötelezettsége keletkezik. A vállalatoknak április 30-ig kell regisztrálniuk a MOHU partnerportálján, vagyis nem sok idejük maradt.
Falcsik szerint az új elemek közül a textil a legszélesebb körű kategória. „Beletartoznak a ruhák, a függönyök, de még a bőrszövetjellegű termékek is” – mondta a szakember.
Falcsik szerint nagyon leegyszerűsítve annak kell megfizetnie, aki Magyarországon ilyen terméket előállít, vagyis a gyártónak, illetve ha egy cég külföldről rendel, neki is díjfizetési kötelezettsége lesz, amikor forgalomba hozza a terméket.
Importőrök, figyelem!
Ha valaki Kínából rendel pólókat, és Magyarországon mintát nyomtat rá, majd webáruházán keresztül értékesíti, EPR-díjat kell fizetnie. „Fontos hangsúlyozni, hogy külföld alatt nemcsak a harmadik országokat érti a magyar jogszabály, hanem az uniós tagállamokat is” – tette hozzá a szakértő.
Ehhez kapcsolódóan: Bejelentés a GVH-hoz: A Mol érzékeny üzleti adatokat kért be a hulladékos cégektől
Falcsik úgy látja, hogy azok a vállalatok, akik termékdíjat fizetnek, tisztában vannak az új szabályokkal, de azok közül, akiknek tevékenysége EPR-köteles lesz, nem mindenki tud arról, hogy április 30-ig regisztrálnia kell a MOHU-nál.
Nagy kérdés, hogy mennyi lesz az EPR összege. Bár még nem jött ki az ezzel kapcsolatos rendelet, Falcsik szerint valószínűleg magasabb lesz a termékdíjnál. „Az összegtől függően könnyen elképzelhető, hogy a gyártók ezt a díjat beépítik az áraikba, vagyis bizonyos áruk drágábbak lehetnek” – tette hozzá.
A szakértő szerint az eddigi termékdíjasoknak is oda kell figyelniük, mert az EPR sokkal szélesebb körben lesz érvényes. Csomagolás esetén nemcsak a lebontott csomagolás után kell fizetni – vagyis ha egy cég külföldről rendel valamilyen terméket, és kibontja, majd kidobja a csomagolást a kukába –, hanem akkor is, ha újracsomagolja az árut.
Többe fog kerülni a cégeknek
Az április 6-i Magyar Közlönyben jelent meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének rendelete, amely idén július 1-jétől december 31-ig szabályozza „a koncesszori alvállalkozók indokolt költségeinek mértékét hulladékgazdálkodási alrendszerekhez kapcsolódó hulladékgazdálkodási tevékenységenként”.
Külön soron tünteti fel a rendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi intézményi alrendszert. A Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete (MFSZE) szerint ebből lehet következtetni az EPR-díj lehetséges mértékére. Az idei második félévre 121 milliárd forintot irányoz elő a rendelet, vagyis éves szinten 242 milliárd forint lehet ez az összeg.
Termékdíjból éves szinten nyolcvanmilliárd forint körüli összeg folyt be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), vagyis az EPR-díj-bevétel háromszor nagyobb lehet, mint az eddigi termékdíj. Az új szabályozás szerint az EPR-t már nem a NAV-on keresztül az államnak, hanem közvetlenül a Mol cégének, a MOHU-nak kell fizetniük a cégeknek.
