Három meglepetéssel szolgált az ellenzéki előválasztás: a részvétel, az eredmény és a szavazást követő bénultság. Megbukott egy államtitkár, lelepleztük a Facebook angyalpolitikáját, megtudtuk a hálapénz új nevét és felidéztük a Pesti úti idősotthon tragédiáját. Legfontosabb cikkeink az év végéről.
Az utolsó negyedév elejét az ellenzéki előválasztás tematizálta. A nekünk nyilatkozó több ellemző szerint az ellenzéknek azóta sem sikerült aktív kezdeményezőként fellépnie a közéletben. Az első fordulóban az egyéni választókerületek ellenzéki jelöltjeit és a miniszterelnök-jelölteket választották ki, az eredmények érthető összefoglalását itt olvashatja, és készült infografika is az ellenzék által nyerhetőnek tartott, úgynevezett csatatérkörzetek adataival. Kiderült, hogy a miniszterelnök-jelöltek megméretését jelentő második forduló támogatottsági feltételét három ellenzéki politikus érte el, így pár hétig az volt a kérdés, hogy Dobrev Klára, Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely közül melyik kettőre lehessen szavazni. Mi zajlott a háttérben? – ezt kutattuk egyik cikkünkben, de a történteket átbeszéltük Konstruktív bizalmatlanság című podcastsorozatunk akkori epizódjában is. Elemzőnk szerint Márki-Zay Péter három különböző ellenzéki választói profilból is gyarapította táborát, Dobrev Klára erősebben jött ki az előválasztásból, mint ahogy belement, és Fekete-Győr András eljutott oda, hogy a jövőjét egy lemondás mentheti meg.
A második fordulót váratlanul magas részvételi számok mellett végül Márki-Zay Péter nyerte meg, de az igazi kampány – legalábbis a kormánypárt részéről – csak ezután kezdődött a kérdések végtelen sorával.
Van-e bizarrabb karrierváltás, mint Gattyán György üzletemberé, aki megelégelte, hogy kívülről kukkolja a politikát? Van-e veszélyesebb ügy az ellenzékre, mint a nyakába roskadó Városháza? Van-e kényelmesebb szerep, mint Gyurcsány Ferencé? Egy meglepő válasz választási podcastsorozatunk vonatkozó epizódjából: „Ami hápog és úgy jár, mint egy kacsa, az kacsa.”
Helyzetértékeléseinkben azt kutattuk, kik is azok a legendás bizonytalan szavazók, akik közül százezreket kéne urnához vinnie az ellenzéknek, hogy győzhessen 2022-ben, niközben egy adatelemző azt is kiszámolta, hogy 150 ezer Fidesz-szavazót kellene átfordítania az ellenzéknek ahhoz, hogy stabil többséget szerezzen. A választási csalás vádja is rendszeresen előkerül szavazások idején, de milyen alapja lehet ennek? Kétrészes cikkünkből megtudhatja, mi a befolyásolás legveszélyesebb eszköze, illetve hogy kutatások összefüggést mutattak ki a kormánypárt választási sikerei és aközött, hogy egy-egy település mennyire érintett a közmunkában.
A magyar fiatalok végtelenül megosztottak a politika és a jövő kérdésében, emellett elégedetlenek, passzívak és konformisták, viszont nagyon Európa-pártiak. Egyharmaduk szerint csak erőszakkal lehet leváltani a Fideszt, és több mint a felük gondolja azt, hogy erőskezű vezetőre van szüksége az országnak.
…és akkor jött a Völner-ügy
Az év utolsó hónapjában robbant a többek között hivatali vesztegetéssel gyanúsított igazságügyminiszter-helyettes ügye, amelyben a gyanú szerint két–ötmillió forintot kapott rendszeresen, hogy korrupt módon befolyásolja a végrehajtói kinevezéseket. Cikkünkben bemutattuk, kik azok a bírósági végrehajtók, és mit csinálnak. Kényes helyzetbe keveredett az MSZP-s Tóth Csaba is, aki azzal lépett vissza az előválasztástól, hogy „nincs rá szükségem, hogy ebben a politikai mocsárban tovább küzdjek”. Aki ebből azt a következtetést vonta volna le, hogy Tóth visszavonult a politikától, tévedett. Zugló országgyűlési képviselője elmagyarázta, miért maradt mégis.
Nevetségesnek és méltánytalannak tartja Magyarország tizenkettedik leggazdagabb embere az ellene felhozott kartellezési vádat. Bige László a nekünk adott interjújában elmondta: Ceaușescu bukását is kivárta, szerinte Orbán sem miniszterelnökként megy majd nyugdíjba. Az üzletember úgy gondolja: a NER-nek hamarosan vége lesz. Minden bizonnyal más jövőkép él Jászai Gellért fejében, aki akkora céget épített, amely hamarosan bekebelezi a kormányzati távközlési infrastruktúrát. Minden üzletember karrierjében a legkényesebb kérdés az első milliója története, Jászai esetében mi megtaláltuk, mi – pontosabban ki – adta az első lökést.
Torzít, átver
A magyar sajtó helyzetét értékelő cikkeink sorában a köztévé, az MTI vagy a KESMA alá tartozó megyei napilapok helyzete után az ellenzéki pártokhoz köthető hír- és véleményoldalak elemzésébe vágtunk. Ezek a kormánymédiához hasonlóan pártlogika mentén működnek, miközben pártkötődésüket kevéssé hangsúlyozzák vagy egyenesen titkolni próbálják. Kétrészes összeállításunkban először a Demokratikus Koalícióhoz és a Jobbikhoz köthető oldalakat mutattuk be, majd az MSZP és LMP sajtóját taglaltuk.
Az ábrák tényszerűnek, objektívnek és logikusnak tűnnek, éppen ezért lehetnek különösen megtévesztők, ha rosszul használják őket. Torzított arányok, túlzó grafikonok: a félrevezető ábrák az álhírek kistestvérének növik ki magukat. Magyarországon is egyre gyakoribbak, sorozatunkban sorra vettük ezek típusait.
Kevés szó esik róla, de a Facebook algoritmusának hiányosságai nem csak a politikai térben okozhatnak károkat. Novemberben nagyszabású kísérletbe kezdtünk, azt elemeztük, hova viszi, merre tereli a platform a felhasználókat. Röviden: látókhoz, spiritisztákhoz, angyalokhoz.
Infláció, hatósági ár
Nem hiszem, hogy lenne olyan ábra, amely leplezni tudná az év végére elszabaduló inflációt. Olyan ütemben drágul az élet, hogy a fizetések egyre nagyobb hányadát emésztik fel a bevásárlások. Olvassa el cikkünkben, miért jött el az ideje fizetésemelést kérni a főnöktől. A kormány az év végén rögzítette az alap üzemanyagok kiskereskedelmi árát, ami leginkább a kis- és nagykereskedőket és a kormány saját olajcégét, a Molt hozta lehetetlen helyzetbe.
Kvíz: Dübörög vagy zakatol a gazdaság?
Indítsa el a kvízt, ha többet akar megtudni
Nem csak az infláció, a járvány hatása is érezhető maradt egész évben. A kulturális és szórakoztatóipari szereplőknek anyagilag jellemzően kiugróan rossz évük volt. De nem így az egyházaknak vagy a sportkluboknak – derült ki a zárszámadásból. Az egyházak a tervezett közpénzes támogatásuk háromszorosát kapták végül 2020-ban Magyarországon. Sportra kétszer annyi ment, taopénzek nélkül is több mint ötszázmilliárd forint. Nem kell aggódnia a Fourcardinal Kft.-nek sem. Honnan ismerős a cég? Tavaly több mint 17 milliárdért adtak el ezer kínai lélegeztetőgépet a magyar külügynek; a nagy siker után jogutód nélkül felszámolták.
Az állami tendereken nyertes cégek jelentősen növelték jövedelmezésüket, de a hatékonyságuk és versenyképességük láthatóan nem javult – figyelmeztetett Király Júlia közgazdász a vele készült podcastunkban. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének gazdasági tanácsadójaként arról is beszélt, hogy várakozásai szerint az új kormány jövő tavasszal üres államkasszát fog átvenni.
Körbejártuk az év végén a mindenki által megtapasztalt ingatlanpiaci drágulást is. A könnyen elérhető hitelek miatt nagyon erősen keresleti piac alakult ki a fővárosban és környékén, emiatt például az új lakások már a tervezőasztalon elkelnek. Ráadásul a jegybank olyan kedvező hitelt nyújt az új építésű és energiatakarékos lakásokra, hogy egy negyvenmillió forintos hitel tíz-húszmillió forinttal lehet olcsóbb, ha valaki használt helyett új építésű lakást vesz.
Az állami beavatkozás, jelesül a paraszolvencia betiltása is új megoldásokhoz vezetett. A szülészorvosok döntő hányada már nem fogad el hálapénzt, miközben a kismamák továbbra is igénylik a személyes törődést. Ezt az űrt a szülésznők kezdik betölteni. Tanácsadás címén még számlát is adnak a hálapénzről, és a szülésre is bemennek.
Borsod szegények lakta falvaiban sok embernek ment már rá a háza a kukadíj miatti elmaradásokra. A legkiszolgáltatottabbaknak kisebb gondjuk is nagyobb a szemétdíj megfizetésénél. Az utóbbi néhány évben új funkciókat találtak ki a kukáknak: van, aki abban hord vizet, és olyan is, aki kukában fürdik. Magyarországon kötelező fizetni a szemétszállítási díjért, elmaradása köztartozásnak minősül, és kegyetlenül be is hajtják.
Áthárított felelősség
Több mint egy év távlatából még fájdalmasabb és tanulságosabb felidézni a Pesti úti idősotthon tragédiáját. A koronavírus 55 lakó életét követelte a járvány első hónapjaiban, és már akkor felmerült, hogy megfontoltabb hozzáállással és a politika kiiktatásával máshogy alakult volna a sorsuk. Négyrészes cikksorozatunkban követtük végig a tavaly tavaszi történéseket.
A kormány járványkezelése és az egészségügyet érintő döntések között idén is akadtak megkérdőjelezhetők. Egyik ilyen a kötelező védőoltás előírásáról szóló döntés átengedése a munkaadóknak. A munkaadók kötelezhetnek oltásra: járványvédelem és jogkorlátozás kiszervezve című cikkünkben jogi és gyakorlati szempontból vizsgáltuk, meddig rendelkezhet valaki a saját testével, és mikor válthatja föl az önrendelkezést a közösség érdekeinek védelme a járványügyi korlátozásoknál.
„Lehet, hogy én is hibás vagyok, de minden húzódott. Hónapról hónapra tolódtak a vizsgálatok, nőtt a várakozási idő” – mondta a Szabad Európának az a középkorú nő, akinek – mire kiderült, mi okozza valójában a térdproblémáit – már nem lehetett megmenteni a lábát. Egy azok közül, akiknek úgy változtatta meg az életét a járvány, hogy nem kapta el a fertőzést.
„Nem tudok időpontot adni, még mindig rossz a gép. Július közepe óta. Az alkatrész állítólag úton van” – mondták az Uzsoki Utcai Kórházban munkatársunknak, amikor emlőrákszűrésre kért időpontot október végén. Ha kitartó a páciens és háziorvosa, megtalálják a megoldást.
Mária Terézia idejében eljárás nélkül fejbe is lőhették az aktív járványtagadókat. A határozott hozzáállás meg is hozta az eredményét, uralkodása alatt volt az utolsó nagy pestisjárvány Magyarországon, noha a XX. századig nem volt érdemi gyógyszer a betegségre. A XVIII. század végétől ugyanis pusztán szigorú karanténnal is meg lehetett állítani a járványt. Meghökkentő történelmi lecke.
Ezzel 2021-es legfontosabb írásaink összefoglalásának végére értünk, a korábbi válogatásokat itt találja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre és élesítse az értesítéseket mobiltelefonján (Android, iOS), ha a megjelenéssel egy időben olvasná cikkeinket. Köszönjük egész éves figyelmét, és igyekszünk rászolgálni érdeklődésére 2022-ben is!
