Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Moszkva az elmúlt napokban mintegy harmincezer harcoló katonát és modern fegyvereket küldött Belaruszba, ami a hidegháború vége óta a legnagyobb orosz felvonulásnak felel meg a szomszédos országban.
Oroszország és Belarusz közös hadgyakorlatot jelentett be februárra, miközben nő a feszültség az ukrán határ közelében folyó hatalmas orosz csapatösszevonás miatt, amely félelmet váltott ki egy küszöbönálló inváziótól. A katonák és a nehézfegyverzet egy részét az Ukrajnával ugyancsak szomszédos Belaruszban helyezték el.
Stoltenberg február 3-án Brüsszelben újságíróknak azt mondta, hogy a Belaruszba telepített orosz erők között a Szpecnaz különleges hadműveleti erői mellett Szu–35-ös vadászgépek, kettős képességű Iszkander rakéták és SZ–400-as légvédelmi rendszerek is vannak.
„Mindezt az orosz nukleáris erők éves gyakorlatával kombinálják” – tette hozzá Stoltenberg. A kettős képességű kifejezés, amelyet Stoltenberg az Iszkander rakétákra használt, olyan fegyverekre vonatkozik, amelyeket mind a hagyományos, mind a nukleáris hadviselésben bevethetnek.
A NATO főtitkára felszólította Oroszországot, hogy tegyen lépéseket a helyzet deeszkalálására, és megismételte a figyelmeztetést, miszerint „minden további orosz agresszió súlyos következményekkel járna, súlyos árat vonna maga után”.
Oroszország, amely azt állítja, hogy nem áll szándékában megtámadni Ukrajnát, nem hozta nyilvánosságra a Belaruszba küldött csapatkontingens méretét.
Szergej Sojgu védelmi miniszter azonban, aki február 3-án érkezett Belaruszba, a közös hadgyakorlat előtt, azt mondta, hogy az érintett katonák száma nem éri el a 2011-ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) úgynevezett bécsi dokumentumában elfogadott maximális szintet. Ez tizenháromezer katona, háromszáz tank, ötszáz páncélozott jármű és háromezer-ötszáz ejtőernyős.
Ha ezeket a szinteket átlépi, Oroszország köteles EBESZ-megfigyelőket hívni a térségbe.
Sojgu a tervek szerint találkozik Belarusz erős emberével, Aljakszandr Lukasenkával is.
A közös hadgyakorlatok a tervek szerint tíz napig tartanak, február 10-től 20-ig.
Ettől függetlenül a belarusz külügyminisztérium február 3-án behívatta az ukrán nagykövetet, hogy tiltakozzon egy katonai drón állítólagos fellövése miatt. Ez Minszk állítása szerint január 24-én megsértette a határt, és azért repült be Ukrajnából, hogy kémkedjen egy belarusz katonai kiképzőlétesítményben.
Az ukrán külügyminisztérium szóvivője provokációnak nevezte a belarusz tiltakozást, és azt mondta, Ukrajna nem használ semmilyen drónt.
