Az ENSZ kedden arra figyelmeztetett, hogy a világ „nem tud megbirkózni” a klímaváltozással, alig lépett előre a bolygónk felmelegedéséért felelős anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében ebben az évtizedben.
Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó szervezete alig néhány héttel a nagy jelentőségű és kritikus klímatárgyalások előtt közzétett jelentésében azt állapította meg, hogy a világ nem lép fel kellő gyorsasággal az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítása érdekében.
A hőmérséklet emelkedésével és azzal, hogy 2023 várhatóan az emberiség történetének eddigi legmelegebb éve lesz, a világ vezetőire nehezedő nyomás az üvegházhatású gázok visszaszorítására minden eddiginél sürgetőbbé vált – mondják a tudósok.
Az ENSZ megállapította, hogy csaknem kétszáz ország klímaterveinek összesítése alapján a világ szén-dioxid-kibocsátása mindössze két százalékkal lehet a 2019-es szint alatt 2030-ra.
Ez messze elmarad a 43 százalékos céltól, amely az ENSZ IPCC klímabizottsága szerint szükséges lenne ahhoz, hogy a párizsi egyezménynek megfelelően az iparosodás előtti korszakhoz képest másfél Celsius-fokra korlátozzák a felmelegedést.
„Minden töredékfok számít, de súlyosan letértünk a pályáról. A COP28 jelenti a lehetőséget arra, hogy változtassunk ezen” – mondta Simon Stiell, az ENSZ klímaváltozással foglalkozó vezetője.
Klímatárgyalásokat sürgetett még ebben a hónapban Dubajban, hogy „egyértelmű fordulópontot” mutassanak fel az egyre gyakoribb árvizektől, hőhullámoktól és viharoktól már így is megtépázott világnak.
Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az emberiség veszélyesen közel van a másfél Celsius-fokos globális felmelegedési határ átlépéséhez, és ezzel egyre súlyosabb következményeket kockáztat.
„A világ nem képes úrrá lenni a klímaválságon” – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár, arra figyelmeztetve, hogy az országok nem léptek elég gyorsan a klímakatasztrófa elkerüléséhez.
„Ha centiről centire haladunk, az nem lesz elég. Itt az ideje egy klímaambiciózus szupernóvának minden országban, városban és ágazatban.”
Ehhez kapcsolódóan: Hogyan lehet elérni, hogy a Föld se főjön meg, és közben a szélsőségesek se vegyék át az uralmat?
A szakadék áthidalása
A 2015-ös párizsi megállapodás értelmében az országoknak egyre mélyrehatóbb kibocsátáscsökkentési terveket (NDC) kell benyújtaniuk.
A legutóbbi éves ENSZ-értékelésben húsz frissített NDC szerepel, ezeket 2022 szeptembere és 2023 szeptembere között adták be, mások mellett Mexikó, Törökország, Norvégia és a COP28 házigazdája, az Egyesült Arab Emírségek.
A tavalyi jelentés 2010-es referenciaértéket használt, és megállapította, hogy ha teljes egészében végrehajtanák a világ nemzeti kibocsátáscsökkentési terveit, a kibocsátás 10,6 százalékkal nőne 2030-ra.
Stiell szerint „csak töredékjavulásról” beszélhetünk, mert az előrejelzések szerint a kibocsátás 8,8 százalékkal lesz magasabb 2030-ban, mint 2010-ben volt.
Szeptemberben a klímaváltozás legrosszabb hatásainak elhárításában elért eredményeket összegző globális felmérés arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ messze van a kijelölt céltól.
2025-re kell tetőznie az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának, majd meredeken kell csökkennie ahhoz, hogy ne veszítsük szem elől a másfél fokos határt – áll az ENSZ IPCC tudományos tanácsadó testületének értékelésében.
A nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás elérése 2050-re – ami egy másik párizsi cél – megköveteli az összes olyan fosszilis tüzelőanyag égetésének fokozatos megszüntetését, amelynek kibocsátását nem lehet megkötni vagy semlegesíteni.
Ehhez kapcsolódóan: Olcsó áram és rengeteg munkahely – Szerbia egyelőre aligha mond le a szénről
Az egyetlen esély
A felmérésre adandó válasz lesz a központi eleme a november 30-tól december 12-ig tartó COP28-találkozónak, ahol döntő fontosságú viták folynak majd az olaj, a gáz és a szén jövőjéről – bolygónk felmelegedésének fő mozgatórugóiról.
Jelenleg azonban a tudósok szerint egyes országok még mindig nem tudják összeegyeztetni az intézkedéseiket ahhoz, hogy elkerüljék a konszenzusos globális felmelegedési határértékek túllépését.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) e havi jelentése szerint a főbb olajállamokban tervezett termelésnövekedés 460 százalékkal több szenet, 82 százalékkal több gázt és 29 százalékkal több olajat eredményezne annál, ami még összhangban állhatna a felmelegedés másfél Celsius-fokra korlátozásával.
A mozgástér még annál is kisebb is lehet, mint korábban gondolták.
Októberben egy új kutatás megállapította, hogy annak a szén-dioxidnak a mennyisége, amit a világ még kibocsáthat ahhoz, hogy ötvenszázalékos eséllyel másfél Celsius-fokra korlátozza a felmelegedést, sokkal kisebb, mint korábban gondolták, és a jelenlegi szennyezési szint mellett hat évre lehet elég.
„Még mindig mérföldekre vagyunk attól, ahol lennünk kellene ahhoz, hogy másfél fokra korlátozzuk a globális felmelegedést ” – mondta Tom Evans, az E3G agytröszt politikai tanácsadója, hozzátéve, hogy a felmérésre adott válasz kritikai lesz.
„Ez az egyetlen esélyünk, hogy biztosak lehessünk abban, hogy a következő, 2025-ig esedékes éghajlati célkitűzések olyan helyre visznek bennünket, ahol áthidalhatjuk ezt a szakadékot.”
