Az észak-atlanti szövetség főtitkára néhány nappal azt követően számolt be erről, hogy Oroszország bejelentette az Átfogó atomcsendszerződés ratifikációjának tervezett visszavonását.
Jens Stoltenberg leszögezte, hogy rutinhadgyakorlatról van szó, amilyenre minden év októberében sor kerül, ezúttal Olaszország, Horvátország és a Földközi-tenger felett.
Az október 16-án kezdődő műveletben nukleáris robbanófejek hordozására képes vadászgépek, illetve felderítő és légi utántöltő repülőgépek is részt vesznek, éles bombák azonban nem.
A katonai szervezet főtitkára aláhúzta, hogy a fő cél a nukleáris elrettentő erő hitelességének fokozása és az, hogy egyértelmű üzenetet küldjenek, miszerint minden egyes szövetségest meg fognak védeni.
Leonyid Szluckij orosz törvényhozó arról számolt be a napokban, hogy a parlament alsóháza október 19-én szavazni fog az Átfogó atomcsendszerződés ratifikációjának visszavonásáról.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország visszavonhatja az Átfogó atomcsendszerződés ratifikációját
A kérdés azután került terítékre, hogy az orosz elnök nemrég nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy visszavonják a kísérleti nukleáris robbantásokat tiltó egyezmény ratifikációját.
Vlagyimir Putyin rámutatott, hogy bár az Egyesült Államok aláírta, nem ratifikálta az egyezményt.
A napokban Mihail Uljanov, az Átfogó Atomcsendszerződés Szervezetéhez akkreditált orosz képviselő közölte, hogy Oroszország vissza fogja vonni a ratifikációt. Ugyanakkor leszögezte, hogy ez még nem az atomtesztek újrakezdésének szándékát jelzi, mindössze arról van szó, hogy szimmetrikus státuszba kell hozni a dokumentumokat az Egyesült Államokkal, egyenlő helyzetet teremtve.
Nagy valószínűséggel új nukleáris fegyverkezési verseny kezdetét jelentené, ha Oroszország, az Egyesült Államok vagy Kína hosszú évtizedek után újrakezdené a kísérleti atomrobbantásokat.
Ehhez kapcsolódóan: Mik azok a taktikai nukleáris fegyverek, és mi az ezekkel kapcsolatos orosz álláspont?
Az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott és két héttel később aláírásra megnyitott Átfogó atomcsendszerződést 187 állam szignálta, köztük 178 ratifikálta is. Az atomhatalmak közül Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország tette meg. Az egyezményt mind a 44, nukleáris technológiával rendelkező országnak ratifikálnia kellene a hatálybalépéshez, de az Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Irán, Izrael, Egyiptom és Észak-Korea még nem írta alá.
Az utolsó nukleáris fegyverkísérletre a Szovjetunió részéről 1990-ben, míg az Egyesült Államok részéről 1992-ben került sor.
Ehhez kapcsolódóan: A végső fegyver: hogyan fejlesztette ki a Szovjetunió a világ legpusztítóbb bombáját?
Vannak jelei annak, hogy újrakezdődhetnek a tesztrobbantások. A CNN szeptemberben tudatta, hogy friss műholdfelvételek szerint fokozódik az aktivitás az erre szolgáló létesítmények környékén Kínában, Oroszországban és az Egyesült Államokban is. A The Washington Post 2020-ban arról írt, hogy a Donald Trump vezette akkori kormányzat berkeiben is felmerült a kérdés.
A CTBT 1996-os elfogadása óta tíz kísérleti atomrobbantást hajtottak végre: India és Pakisztán kettőt-kettőt, illetve Észak-Korea összesen hatot.
