Egy belarusz bíróságon csütörtökön megkezdődött a bebörtönzött emberi jogi aktivista, a 2022-es Nobel-békedíj egyik kitüntetettje, Alesz Bjaljacki pere. Közben hosszú börtönbüntetésre ítéltek több szakszervezeti vezetőt.
Bjaljacki és az általa alapított Vjaszna emberi jogi központ két másik vezető alakja akár 12 év börtönbüntetést is kaphat, ha elítélik őket kormányellenes tüntetések pénzeléséért.
Azok után a hatalmas tiltakozások után tartóztatták le őket, amelyek résztvevői a 2020-as választásokat követően a tekintélyelvű elnök, az 1994 óta a hatalmat gyakorló Alekszandr Lukasenka újabb államfői ciklusa ellen tiltakoztak, és úgy tartották, hogy a választást elcsalták. Lukasenka az ellenzék és a független sajtó elnyomásával és megleckéztetésével válaszolt a megmozdulásokra.
A 2020-as tüntetések hónapokig tartottak, ez volt az eddigi legnagyobb tiltakozási hullám Belaruszban, a hatóságok több mint 35.000 embert tartóztattak le, és ezreket vertek meg a rendőrök.
A perben felhozott vádak szerint a Vjaszna pénzt adott a politikai foglyoknak, és segítette nekik kifizetni a jogi költségeket.
„Ez egy Nobel-díjas ellen indított politikai per, amelynek semmi köze a joghoz” – mondta a Vjaszna ügyvédje, Pavel Szapelko az Associated Pressnek.
Bjaljacki nem tudott részt venni a decemberi Nobel-díj-átadó ünnepségen; a felesége mondta el a beszédét helyette.
A békedíjat megosztva kapta a Memorial orosz emberi jogi szervezettel és az Ukrajna Polgári Szabadságjogok Központjával.
Közben ugyancsak csütörtökön hosszú börtönbüntetésre ítéltek két független belorusz szakszervezeti vezetőt és egy aktivistát Minszkben, akik szintén szembefordultak Lukasenka tekintélyelvű uralmával.
A minszki városi bíróság január 5-én kilenc-kilenc év börtönt szabott ki az egyik szakszervezet, az elektronikus iparban dolgozókat tömörítő REP vezetőire, Vaszil Berasznyijra és Henadz Fjadinicsra. Nyolc év börtönt kapott a REP aktivistája, Vjacsaszlau Areska.
Papko Anasztaszia bíró szélsőséges szervezet létrehozásában és a tevékenységében való részvételben, az ország nemzetbiztonságát sértő tevékenységre való felbujtásban és társadalmi gyűlöletkeltésben mondta ki bűnösnek a vádlottakat.
Mindhármukat tavaly áprilisban tartóztatták le, szintén a 2020. augusztusi elnökválasztás hivatalos eredményei elleni tiltakozással kapcsolatos tevékenységeik miatt.
Azt nem tudni, hogy ki és hogyan védte őket a perben. A belorusz emberi jogi szervezetek politikai fogolynak tekintik őket.
A 68 éves Lukasenka vitatott újraválasztása óta több tízezer ember letartóztatásával, gyakran erőszakkal erősítette meg a hatalmát. Biztonságát féltve az ellenzék legtöbb képviselője elmenekült az országból.
A Nyugat nem volt hajlandó elismerni a választások eredményét, és nem tekinti Lukasenkát az ország törvényes vezetőjének.
Számos ország több körben is vezetett be szankciókat Minszk ellen, válaszul az ellenvélemények elfojtására.
