Számos területen egymást erősítve lép fel a NATO és az Európai Unió az orosz–ukrán háború kapcsán, nem hagy alább a szövetségesek lendülete. Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára arról beszélt az Európai Parlamentben, hogy Putyin elnök rossz döntéseket hozott, ami alapjaiban változtatta meg a biztonsági környezetet. A nyugati szövetségesek egységesen és határozottan reagáltak, a főtitkár nem tart attól, hogy lankadna a támogatás. Stoltenberg kijelentette: Ukrajna a NATO tagja lesz.
A nyári politikai uborkaszezon nem jelentette azt, hogy az orosz–ukrán háború harctéri cselekményei is alábbhagytak volna. Sőt: a megindított ukrán ellentámadás nemcsak új reményeket, hanem új feladatokat is jelentett a nyugati tömb számára. Az Európai Parlament nagy többsége eddig is egyetértett az Ukrajna támogatására irányuló törekvésekkel, a politikusok nyilatkozatai alapján ez a jövőben sem fog változni. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szavaiból az derült ki, hogy akármi legyen a harctéri események folytatása, a szövetségeseknek ki kell tartaniuk Ukrajna mellett. Ez nem csak egy főtitkári vágyálom: ennek jegyében születtek meg a NATO döntései legmagasabb szinten, és ehhez igazodik a tagok védelmi struktúrája is.
Történelmi tévedések
„Bár a NATO és az EU két külön intézmény, közösek a célok és az értékek. Hatszázmillió európai él a NATO-ban, ha Svédország csatlakozik, akkor ez Európa lakosságának 96 százalékát jelenti majd” – mondta elöljáróban Jens Stoltenberg, aki tizedik éve a katonai szövetség főtitkára; nemrégiben még egy évvel meghosszabbították lejáró mandátumát, vagyis 2024 októberéig biztosan ebben a pozícióban lesz. Ezzel minden idők leghosszabb ideig hivatalban lévő NATO-főtitkárának számít a volt norvég miniszterelnök.
Stoltenberg azt üzente az európai parlamenti politikusoknak, hogy a NATO–EU-együttműködést „az ukrajnai háború még fontosabbá tette, mert ez a legbrutálisabb háború, amit láttunk Európában, a legnagyobb háború a második világháború óta”. A főtitkár kijelentette, hogy az Ukrajnával szembeni invázióval Putyin két nagy stratégiai hibát követett el. Egyrészt alulbecsülte az ukrán katonai erőt, másrészt alábecsülte a nyugati szövetséget.
„Példátlan, amit most látunk – mondta a főtitkár. – A NATO-szövetségesek, az EU-tagok, az EU és a NATO katonai támogatása olyan támogatás, amely sokkal nagyobb, mint bárki várta, amikor a háború elkezdődött. Fejlett tüzérséggel, nagy hatótávolságú cirkálórakétákkal, fejlett légvédelmi rendszerekkel, sok lőszerrel és nem utolsósorban kiképzéssel segítjük az ukrán védekezést.”
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajnába látogatott az amerikai külügyminiszter
Nehéz harcok dúlnak
A főtitkár külön megdicsérte Hollandiát, Dániát és Norvégiát, amiért bejelentették: készek F–16-osok szállítására. Sok szövetséges közölte, hogy készen állnak az ukrán pilóták és technikusok kiképzésére, hogy lehetővé tegyék az F–16-osok használatát. Úgy fogalmazott: mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ukránok megkezdhessék az ellentámadást. „Ez nehéz harc, de át tudták törni az orosz erők védelmi vonalait, és haladnak előre” – tette hozzá. Mérföldkőnek nevezte a nyári NATO-csúcsot, ahol több téren is előrelépés történt Ukrajna NATO-tagsága felé. A szövetségesek biztosították az ukránoknak a katonai képességek közötti átjárhatóságot és megerősítették a politikai intézmények közötti kapcsolatokat.
„Létrehoztunk valamit, amit NATO–Ukrajna Tanácsnak hívnak, ahol Ukrajnával nem partnerként, hanem egyenlő félként találkozunk az asztal körül” – mondta Stoltenberg. Ez annak a politikai folyamatnak az eredménye, amelynek során a NATO lépésről lépésre leküzdötte a magyar ellenállást, amellyel az Orbán-kormány igyekezett blokkolni Ukrajna NATO-integrációját. A kárpátaljai magyarok kisebbségi jogaira hivatkozva ugyanis Magyarország megakadályozta a nagykövetinél magasabb szintű találkozók összehívását, megtartását. Tavasszal azonban Stoltenberg kijelentette, hogy ezentúl miniszteri szintű egyeztetéseket is tartanak az ukránokkal – Magyarország ezt végül nem gátolta meg. Sőt a NATO-csúcson már a legmagasabb, állam- és kormányfői szinten vettek részt a tagállamok és Ukrajna az egyeztetéseken, ahol egyebek mellett abban is megállapodtak, hogy Ukrajnának nem kell az úgynevezett tagsági akciótervet teljesítenie, tekintettel arra, hogy az abban foglaltakat folyamatosan gyakorolja.
A legsikeresebb szövetség
Legutóbb Romániában borzolta a kedélyeket, hogy egy feltehetően orosz drón törmelékei román területen hullottak le. Erre is reagálva Stoltenberg azt mondta: a NATO megerősíti jelenlétét a keleti határokon annak érdekében, hogy bármilyen katonai támadást megelőzzön. Jelenleg háromszázezer szövetséges katona állomásozik ezekben a régiókban különböző, magas készültségi szinteken, valamint légi és haditengerészeti támogatást is rendeltek az alakulatokhoz.
„Ennek célja a háború megelőzése. Ennek célja, hogy a NATO továbbra is a történelem legsikeresebb szövetsége maradjon, mivel megakadályoztunk minden, NATO-szövetséges elleni katonai támadást” – szögezte le a főtitkár.
A főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO időszámítása szerint az orosz–ukrán háború 2014-ben kezdődött a Krím elfoglalásával, és a teljes invázióval folytatódott 2022-ben. Ez azért fontos, mert ennek tudatában telt az elmúlt tíz év a NATO-ban. Az évekkel ezelőtt megindult folyamatoknak köszönhetően idén a NATO-szövetségesek eddig még sosem látott mértékben, nyolc százalékkal növelik védelmi kiadásaikat. „A védelemre szánt több pénz azt is lehetővé teszi, hogy többet fektessünk be a lőszergyártásba, ami rendkívül kritikus téma. Üdvözlöm az erőfeszítéseket. Üdvözlöm az Európai Unió döntéseit, amelyek összhangban vannak azzal, amit a NATO-ban teszünk” – jelezte a főtitkár, hogy ezek a lépések egymásra épülnek.
Ehhez kapcsolódóan: Anne Applebaum-interjú: Putyin „valójában elpusztítja a modern Oroszországot”
Putyin elutasított követelése
Jens Stoltenberg felidézte, hogy 2021-ben Putyin azt kérte: ne legyen több NATO-bővítés. Sőt az orosz elnök tulajdonképpen vissza akart térni ahhoz az állapothoz, amikor Kelet-Európa még nem tartozott a nyugati szövetségi rendszerhez – ez volt a feltétele annak, hogy Oroszország ne támadja meg Ukrajnát. Ennek a zsarolásnak akkor a NATO nem engedett. „Azt akarta, hogy távolítsuk el katonai infrastruktúránkat minden, 1997 óta a NATO-hoz csatlakozó szövetséges területéről, ami a NATO felét, egész Közép- és Kelet-Európát jelentette volna. Ezt elutasítottuk” – húzta alá a főtitkár.
Így jutottunk el oda, hogy már Finnország is a NATO tagja, és a küszöbön áll Svédország is. A svédekkel kapcsolatban Stoltenberg arról beszélt, hogy Törökország ígéretet tett a svéd jelentkezés ratifikálására még az ősz folyamán. Érdekes módon arról egy szót sem ejtett, hogy a török jóváhagyás mellé hiányzik a magyar parlament beleegyezése is. Könnyen lehet, hogy a NATO vezetése szerint Magyarország ellenállása csakis addig tart, amíg Törökország nem hozza meg a szükséges döntést, és a magyar ellenállást éppen olyan egyszerű megtörni ez ügyben, mint ahogy Ukrajna esetében néhány hónappal ezelőtt – minden különösebb felhajtás nélkül – megtörtént.
Jens Stoltenberg egyértelműen kijelentette azt is, hogy Ukrajna hosszú távon számíthat nyugati partnereire: „Nem csak akkor támogatjuk Ukrajnát, ha győz, akkor is, ha veszít” – foglalta össze a NATO jövőbeni hozzáállását.
Piacra mentek, rakétacsapásban haltak meg az ukrajnai Kosztantyinivkában
