Amióta a Kreml februári ukrajnai invázióját követően háborúellenes aktivistacsoportot alapított az oroszországi Belgorod városában, Ilja Kosztyukovot megfenyegették az egyetemről való kizárással, rendőrök razziáztak az otthonában, és vigyáznia kell, mit mond az ország új cenzúratörvényei miatt.
Míg az invázió első napjaiban a nagyvárosokban, például Moszkvában és Szentpétervárott háborúellenes tüntetések zajlottak, öt hónappal a konfliktus után Oroszországban egyre kevesebb a másként gondolkodók száma, és egyre kevesebben hajlandók kiállni a háború ellen.
Annak a kisebbségnek a tagjai, akik felemelik a szavukat, a reménytelenség egyre mélyülő érzésével és a hatóságok egyre keményebb elnyomásával szembesülnek. Az aktivistákat akár tizenöt év börtönbüntetésre is ítélhetik az orosz hadsereg bírálatáért.
Az ukrán határtól mintegy negyven kilométerre fekvő Belgorodból származó Kosztyukov azonban azt mondja, hogy szerinte az orosz lakosság jelentős része még mindig fogékony a háború elleni érvekre, annak ellenére hogy egyre nő az a nacionalista hullám, amely támogatja az inváziót.
„Általánosan elfogadott, hogy országunk polgárainak többsége támogatja a kormány ukrajnai politikáját, de itt nem minden ilyen egyszerű – mondta Kosztyukov a Szabad Európának. – Azért hoztam létre egy szervezetet, hogy Belgorodban létezzen alternatív nézőpont. Már száz hasonlóan gondolkodó embert gyűjtöttünk össze, annak ellenére hogy a csoport jelenleg nem folytat semmilyen kampányt.”
Kosztyukov az általa Belgorodi Háborúellenes Bizottságnak nevezett szervezet alapítója. Ez a városban csak szerény eredményeket tudott elérni, mert az aktivisták mozgástere egyre szűkül a fenyegető elnyomás miatt.
„Nehéz tétlenül ülni és hallgatni. Megpróbálhatunk valamit megváltoztatni, legalább tudni fogjuk, hogy mindent megtettünk, amit tudtunk” – mondta Kosztyukov.
Áttörésre várva
Kosztyukov szerint a csoport több mint tizenötezer írásbeli felhívást küldött Oroszország helyi és országos szintű törvényhozóinak, és kérte őket, hogy vessenek véget a háborúnak.
Emellett olyan helyi ügyekre is összpontosítottak, mint például az ukrajnai Harkivtól északra fekvő, mintegy négyszázezer lakosú Belgorod város tervezett új trolibuszflottájának törlése. A bizottság, amely aktivisták és aggódó polgárok laza szövetsége, Telegram-csatornáján a belgorodi politikai perekről is tudósít, és jogi támogatást nyújt a vádlottaknak.
Kosztyukov szerint a csoport azt is tervezi, hogy plakátokat helyez ki a városban, és felhívja a figyelmet azokra a gazdasági költségekre, amelyeket Oroszországnak és különösen Belgorod lakóinak okoz a háború.
Azt mondja, hogy egyre nehezebb átadni az üzenetet, hogy Oroszországnak abba kellene hagynia az inváziót, mivel szerinte egyre több ember „a saját nacionalizmusa miatt meg van győződve arról, hogy az ukránok nácik”. A lakosság egy része nem fogékony rá, hogy megváltoztassa az Ukrajnával kapcsolatos nézeteit.
Mégis, mondja, a legnagyobb visszhangra azok az érvek számíthatnak, hogy a háború hogyan hat a nemzetgazdaságra, és belépőt jelenthetnek azok számára, akik egyébként támogatják az ukrajnai „különleges katonai műveletet”. A Kreml egyelőre elkerülte az általános katonai mozgósítást, hivatalosan nem minősítette háborúnak az eseményeket.
„A hétköznapi apróságokkal kell kezdeni, majd a »különleges hadművelettel« kapcsolatos komoly témák felé fordítani a figyelmet – mondta Kosztyukov. – Egy bizonyos ponton bekapcsol az empátiájuk, és megértik, milyen rossz most a szomszédjaiknak Ukrajnában.”
Navigálás az új valóságban
Vannak bizonyos jelei a nyugati szankciók hatásának Oroszország-szerte, de a szakértők szerint időbe telik, amíg ezeknek a hullámai átcsapnak a gazdaságon.
Nehéz felmérni az oroszországi közvélemény vélekedését a háborúról. A kutatások szerint a lakosság többsége támogatja, de egyes szakértők szerint ez továbbra is passzív, különösen Oroszországnak a konfliktus hatásaitól távolabb eső területein.
A független Levada közvélemény-kutató központ szerint az oroszok érdeklődése a háború iránt hónapról hónapra csökken. Márciusban például a megkérdezettek 64 százaléka mondta azt, hogy legalább némi figyelmet fordít az ukrajnai harcokra, májusban viszont már csak 56 százalékuk.
Moszkvával és Szentpétervárral ellentétben, ahol a háború kevéssé van hatással sokak mindennapjaira, Belgorodban sokkal inkább valóság.
Április elején Oroszország szerint két ukrán helikopter megtámadott egy polgári olajtárolót, ami tüzet okozott. A videón látszott, hogy rakéták csapódtak be a létesítménybe, de az ukrán hadsereg tagadta, hogy köze lett volna hozzá.
Július 3-án az orosz hatóságok robbanásokról számoltak be a városból, amelyek szerintük ukrán támadás következményei voltak. Kijev tagadta.
Kosztyukov számára így nehéz út áll előttük. Azt mondja, hogy továbbra is elkötelezett a független politika mellett Oroszországon belül, és nem tervezi, hogy felhagy az aktivizmussal, de hozzáteszi, hogy ő és bizottsági társai továbbra is kötéltáncot járnak, amikor a cenzúráról és a hatósági fellépés következményeinek elkerüléséről van szó.
A Szabad Európának adott interjúja során Kosztyukov elmondta, hogy gondosan megválogatta a szavait, és a Kremlnek az inváziót követően bevezetett új törvényei miatt az ukrajnai harcokat háború helyett „különleges katonai műveletnek” nevezte.
Elmondta, hogy nem tervezi elhagyni Oroszországot, de aggódik, hogy mit hoz a jövő.
„Nem akarok egy orosz börtönben kikötni, próbálom megvédeni magam, ahogy tudom – mondta Kosztyukov. – Nagyon óvatosan cselekszünk és beszélünk. Továbbra is vigyáznunk kell a cenzúra miatt, hogy ne üldözzenek bennünket. A mi régiónk hatóságainak nem nehéz a semmiből büntetőpert kreálniuk.”
