Bár a kormány már a hadsereget is bevetette, folytatódtak a zavargások Dél-Afrikában. A már több mint hetven ember halálához vezető erőszakot a volt elnök letartóztatása robbantotta ki, de az évtizedek óta megoldatlan szegénység és egyenlőtlenség fűti.
Egy héttel a tüntetések kezdete után sem csillapodnak az indulatok a Dél-afrikai Köztársaságban, sőt a hét elején újabb városokra is átterjedtek a Johannesburgból induló zavargások. A Reuters tudósítója szerint több városban fosztogatásba torkolltak a megmozdulások, üzleteket, bevásárlóközpontokat és raktárakat is kifosztott a tömeg.
Lángokban áll Dél-Afrika
A helyi tévéadók tudósítása szerint számos helyen a rendőrség már nem tudta megfékezni a zavargásokat, ezért a kormány a hadsereg egységeit is az utcára küldte. Volt, ahol szerdára a katonáknak már sikerült helyreállítaniuk a rendet, de a több mint egy hete tartó erőszakban már így is legalább hetven ember életét vesztette.
A volt elnök letartóztatása csak a szikra volt
A most is tartó nyugtalanság közvetlen kiváltó oka a korábbi elnök, Jacob Zuma letartóztatása volt. Zuma ellen még 2018-ban korrupció miatt indult eljárás, de a volt elnök nem ismeri el a vádakat, rendszeresen nem ment el a tárgyalásaira, míg végül elrendelték a letartóztatását.
Bár Zuma hívei július 7-én élőlánccal vették körbe a volt elnök házát, hogy megakadályozzák a letartóztatását, Zuma végül önként feladta magát. Ez a híveit nem csillapította le, országszerte tüntetésekbe kezdtek az elengedéséért.
A politikai megmozdulások hamarosan az általános elégedetlenség kifakadásaivá váltak. Dél-Afrikában a koronavírus-járvány alatt a korábbi súlyos helyzethez képest is nőtt a szegénység és az egyenlőtlenség: az ország lakosságának mintegy fele a szegénységi küszöb alatt él, és a munkanélküliség 2021 elején 32,6 százalékra nőtt.
Nehezebb a Covid-betegek ellátása is
Az apartheid rendszer 1994-es felszámolása óta Dél-Afrikát ugyanaz a párt, az Afrikai Nemzeti Kongresszus vezeti. Az utóbbi időben az emberek haragja egyre inkább a kormánypárt ellen irányult, mivel úgy érzik, a fehér kisebbségi uralom vége óta alig javult az átlagemberek életszínvonala.
A szegénység mellett a koronavírus-járvány is súlyos méreteket öltött Dél-Afrikában, a kontinensen itt alakult ki a legsúlyosabb járvány. Júliusig elejéig mint 2,2 millió fertőzést regisztráltak, és 65 ezren haltak meg a betegség miatt.
Sokan attól tartanak, hogy a zavargások csak tetézik a fenti problémákat. A 241 dél-afrikai kórházat igazgató National Hospital Network közlése szerint több kórházban megnehezült a koronavírusos betegek ellátása, mivel fogytán van az oxigén, a gyógyszer és az élelmiszer. Egyes régiókban pedig az orvosok és ápolók nem tudnak eljutni a munkahelyükre a zavargások miatt.
Tovább ront a helyzeten az erőszak
„A fosztogatás és pusztítás súlyos következményekkel jár a kórházak számára – olvasható a National Hospital Network közleményében. – Ráadásul a pandémia centruma épp az érintett, ostrom alatt álló tartományokban található.”
A zavargások a gazdaságban is fennakadásokat okoznak, július 14-én ideiglenesen leállították például a Durban városban található SAPREF olajfinomítót. Az ENSZ dél-afrikai missziója is aggodalmát fejezte ki, mert a zavargások megnehezítik az emberek munkába járását, ami tovább ronthat a helyzeten, „tovább súlyosbodhat a munkanélküliség, szegénység és egyenlőtlenség” – írták közleményükben.
