A legszembetűnőbb jele az ukrajnai háborúnak a sok sötét, üres üzlethelyiség a fővárosban, miután több száz nyugati cég kivonult az orosz piacról, de nyoma sincs a Krím félsziget 2014-es annektálását követő diadalittas hangulatnak.
Az AP hírügynökség tudósítása szerint az Izmajlovszkij szabadtéri piacon számos olyan pólót, bögrét és mást árulnak, amelyek az orosz hadsereg ukrajnai beavatkozásáról emlékeznek meg, csak épp nem a jelenleg zajló „különleges katonai műveletről”, hanem a Krím nyolc évvel ezelőtti bekebelezéséről.
A városban kevés a nyílt jele annak, hogy Oroszország a legsúlyosabb fegyveres konfliktusba navigálta magát Európában a második világháború óta. Még az orosz páncélosokra festett és ezáltal háborúpárti szimbólummá lett Z betű is csak elvétve látható itt-ott. Az invázióra mindössze néhány szakadt plakát emlékeztet, amelyek katonákat ábrázolnak azzal a felirattal, hogy „Dicsőség Oroszország hőseinek”.
Ez a fajta tartózkodás vagy éppen tagadás rendkívül különös Oroszországban, ahol a katonai büszkeség mélyen bele van ivódva a társadalom szövetébe. A nemzetközi jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget megszállása után például szinte rögtön elöntöttek mindent az ezzel kapcsolatos mémek és termékek.
A háború legszembetűnőbb jele a számtalan sötét, üres üzlethelyiség, miután több száz nyugati cég felszámolta tevékenységét az országban február 24-ét követően. Ez a tömeges kivonulás nagy lélektani csapást jelentett sok helyi számára, akik a Szovjetunió bukása óta hozzászoktak a fogyasztói kultúrához.
„Eleinte nagyon csalódottak voltunk, de aztán új boltok kezdték átvenni a régiek helyét” – mondta Jegor Driganov a számos felhőkarcolónak otthont adó üzleti negyedben.
Szoc Mekkrojál: megjelentek az eredetire kísértetiesen emlékeztető étel- és itallogók Oroszországban
A McDonald’s gyorsétteremlánc és a Starbucks kávézóhálózat egységeit orosz vállalkozók szerezték meg, akik csaknem ugyanazzal a termékkínálattal nyitottak újra. Bár a hivatalos kommunikációban gyakran hangoztatják, hogy a helyi vállalkozók meg fogják teremteni a távozó cégek hazai alternatíváit, sokaknak komoly kétségei vannak ezzel kapcsolatban.
A független Levada Központ felmérése szerint a megkérdezettek 81 százaléka úgy vélekedett, hogy az ország képes lesz pótolni a külföldi élelmiszeripari termékeket, de csak 41 százalék gondolta azt, hogy ez az elektronikai cikkek esetében is igaz, és mindössze a válaszadók egyharmada szerint érvényes a megállapítás az autógyártásra.
Az orosz autóipar komolyan megszenvedte a nemzetközi szankciókat, a hivatalos statisztikák szerint az ágazat teljesítménye májusban 97 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor. Vlagyimir Putyin elnök nemrég elismerte, hogy a hajógyártás is súlyos ellátási nehézségekkel küzd.
A vártnál szigorúbb nyugati szankciók miatt pánik söpört végig Oroszországon, de ez mostanra enyhült. A rubel elvesztette értéke felét a dollárral szemben, mára azonban évek óta nem látott magasságba emelkedett az árfolyama, ami a nemzeti büszkeségnek ugyan jót tesz, de az exportfüggő szektorok számára terhet jelent. Számos előrejelzés ellenére a munkanélküliség alacsony, a bruttó hazai termék (GDP) viszont az idei második negyedévben négy százalékkal esett, az év egészére vonatkozóan ez ráadásul akár nyolc százalék is lehet. Az éves inflációt 15 százalékra prognosztizálják jelenleg.
„Szerintem nyilvánvaló mindenkinek, hogy semmi nem lesz olyan, mint korábban. A külső körülmények hosszú időre, hacsak nem örökre megváltoztak” – figyelmeztetett Elvira Nabiullina jegybankelnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.
Ennek ellenére a gazdasági problémák a jelek szerint nem okoznak széles körű társadalmi aggodalmat. Mihail Szuhorukov szuvenírárus például azzal próbálta bagatellizálni a helyzetet, hogy az európai turisták elmaradása szerinte csak időszakos lesz.
„Moszkvában normális kerékvágásban zajlik az élet, mert az emberek próbálják megőrizni viszonylagos pszichológiai komfortjukat és normalitásérzetüket. Oroszország teljes gőzzel zakatol egy zsákutca felé, az emberek nagy része inkább nem is gondol erre, csak éli az életét” – jelentette ki Nikolaj Petrov, a Chatham House szakértője.
Majd hozzátette, hogy a moszkvaiak egyfajta nyári üzemmódban vannak. Az ember nyaralás közben nem igazán követi, hogy mi történik a világban, inkább a saját, szűkebb valóságában él.
Noha a főváros utcáin nem sok jele látszik a háborúnak, a sajtóban szinte másról sem szólnak a hírek. A Levada Központ júliusi közvélemény-kutatása szerint az oroszok 65 százaléka nem hisz el mindent, amit az állami médiában mondanak az ukrajnai helyzetről.
Driganov rámutatott, hogy az állami tévécsatornák ellensúlyozására számos egyéb sajtóorgánum van. Ezek jelentős része ugyanakkor csak úgynevezett VPN-szolgáltatók segítségével érhető el, miután a hatóságok rengeteg külföldi és független hazai portált betiltottak, de blokkolták például a Facebook és a Twitter elérését is. Ezek az úgynevezett virtuális magánhálózatok a felhasználók azonosítására szolgáló IP-cím elrejtését célozzák.
