A mintegy 126 ezer felsőoktatási jelentkezőből összesen 3357-en jelöltek meg osztatlan tanári képzést, azok pedig, akik első helyen jelöltek meg valamilyen tanárszakot, tehát ténylegesen tanárként képzelik el a jövőjüket, mindössze 1595-en vannak, derül ki a felvi.hu adataiból.
Az Eduline oktatási portál az adatokat szemlézve írja, hogy a legtöbben angoltanárok szeretnének lenni valamilyen más szakkal párosítva azt. Ilyen képzést jelöltek meg a jelentkezési lap valamelyik helyén például az ELTE-re jelentkezők közül 607-en. A 10 féléves angol-történelem osztatlan képzésre összesen 119-en jelentkeztek, de a jelentkezési lap első helyén ezt is csak harmincan jelölték be.
Kevesen, a 84 jelentkező közül csak 28-an jelölték meg a listájuk első helyén, hogy magyar-történelem szakos tanárok szeretnének lenni. Miközben az iskolák álláshirdetései alapján éppen a természettudományokat oktató pedagógusokból a legnagyobb a hiány, a jelentkezési adatok alapján a helyzet itt a legrosszabb.
A 35 jelentkező közül mindössze hárman jelölték meg első helyen, hogy biológia-kémia szakos tanárok lennének, 14 felvételizőből pedig csak ketten lennének mindenféleképpen - ha más szakra nem veszik fel őket - biológia-matematika szakos pedagógusok, míg fizikával az első helyes jelentkezők közül senki sem párosítaná ezt a természettudományos tárgyat.
Az adatok alapján úgy néz ki, nem csak most nincs elegendő fizikatanár, de a elkövetkezendő években sem lesz, itt van ugyanis a legtöbb, a hallgatók hiányában nem induló szakpár - írja az Eduline.
Mint arról a Szabad Európa is beszámolt, az Európai Bizottság figyeli a pedagógusok jogállásáról szóló törvény tervezetéről folyó egyeztetéseket a kormány és a szakszervezetek között. Brüsszel azt várja az Orbán-kormánytól, hogy hozza összhangba a státusztörvényt az Európai Uniónak tett vállalásaival tett vállalásaival: a párbeszéd, a konszenzuskeresés és a pedagógusi pálya vonzerejének javítása az a három fő szempont, amely alapján Brüsszel mérlegre teszi majd a törvényt.
