Tíz évvel a Malaysia Airlines MH17-es járatának lezuhanása után Oroszország ukrajnai háborúja még nagyobb területen tombol, további áldozatokat követelve és egyre erősebben aláásva a nemzetközi rendet. A küzdelem az igazságért folytatódik, de a veszteség fájdalma „olyasmi, amin soha nem lehet túllépni”.
Piet Ploeg számára az utóbbi évtized gyásszal telt, illetve azzal, hogy megpróbálja felelősségre vonni az elkövetőket, de ezt a tragédiát szavai szerint „az ember soha nem tudja kiheverni”.
A férfi a bátyját, sógornőjét és unokaöccsét vesztette el, akik a 2014. július 17-én orosz rakétatámadást szenvedett repülőgép 298 utasa között voltak. Az incidens még inkább ráirányította a világ figyelmét a háborúra, amely három hónappal ezelőtt kezdődött meg Kelet-Ukrajnában az orosz támogatást élvező szeparatisták és az ukrán kormányerők között.
Oroszország azonnal letagadta, hogy bármiféle szerepet játszott volna a Boeing 777-es lezuhanásában, és nagyszabású dezinformációs kampányt is indított, de hamar sikerült megcáfolni Moszkva érveit. Az ügyben indított nemzetközi vizsgálat 2016-ban arra jutott, hogy a repülőgépet orosz Buk rakétavetővel lőtték le a szakadár kelet-ukrajnai területekről, majd az eszközt gyorsan visszaszállították a határ másik oldalára, Oroszországba.
Gyunduz Mamedov egykori ukrán főügyészhelyettes, aki országát képviselte a holland vezetésű közös nyomozócsoportban kiemelte, hogy az MH17 lelövése „aktuálisabb figyelmeztetés, mint valaha”, amit jól mutat, hogy az immár tíz éve tartó ukrajnai háború a totális orosz invázió 2022. februári megindítása óta további több tízezer emberéletet követelt és még inkább aláásta a nemzetközi rendet.
Egy hollandiai bíróság 2022 novemberében a távollétükben gyilkosságért életfogytiglani börtönre ítélt két volt orosz hírszerző ügynököt és egy Moszkva-barát ukrán szakadár vezetőt. A negyedik vádlottat, akit egyedüliként védőügyvédek képviseltek a tárgyaláson, bizonyíték hiányában felmentették.
A vizsgálat azt nem tudta megállapítani, hogy konkrétan ki lőtte ki a rakétát. Ez „egy megválaszolatlan kérdés, amely tovább nehezíti a gyászfolyamatot” – mutatott rá Ploeg, az áldozatok családjait képviselő MH17 Katasztrófa Alapítvány elnöke.
Digna van Boetzelaer ügyész 2023 februárjában azt mondta, hogy a nyomozást annak ellenére lezárják, hogy „erős jelek” utalnak arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen is érintett volt, hogy „ő döntött a Buk szállításáról” a donyecki lázadóknak.
„Évek óta próbáljuk bizonyítani a Kreml tényleges ellenőrzését és felelősségét ebben az ügyben” – húzta alá Mamedov.
„Partnereink vonakodása, hogy Oroszország hibrid agresszióját Ukrajna elleni háborúnak minősítsék, csak azután szűnt meg, hogy (…) Putyin megindította a teljes körű inváziót” – tette hozzá.
Mind Mamedov, mind Ploeg komoly reményeket fűz az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) Ukrajna és Hollandia által kezdeményezett, Oroszország elleni ügyekhez.
A strasbourgi székhelyű törvényszék tavaly januárban „befogadhatónak” ítélte a luhanszki és donyecki emberijog-sértésekkel és a maláj utasszállító lelövésével kapcsolatos kereseteket, jelezve, hogy a bírák szerint Oroszország felelősségre vonható ezekért.
Egy másik jogi lehetőség Moszkva felelősségre vonására a Nemzetközi Bíróság előtti eljárás, amelynek keretében Ukrajna azzal vádolja Oroszországot, hogy a szeparatista erők finanszírozásával megsértette a terrorizmus elleni nemzetközi szerződést. Mamedov azonban ezt az utat kevésbé tartja ígéretesnek.
A Nemzetközi Bíróság ugyancsak 2023 januárjában kimondta, hogy Oroszország megsértette az ENSZ terrorizmusellenes megállapodásának több elemét is, ugyanakkor elutasította, hogy döntsön az MH17-es járat lelövésével kapcsolatos vádak ügyében, hangsúlyozva, hogy a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályok csak a pénzügyi támogatásra vonatkoznak, fegyverek szállítására vagy kiképzésre nem.
„A nemzetközi közösségnek meg kell büntetnie az elkövetőket, attól kezdve, aki megnyomta a gombot, egészen addig, aki a végső felelősséget viseli” – szögezte le Mamedov.
A háború elhúzódásával sokan nem csupán a harctéri helyzet, hanem azért is aggódnak, hogy mekkora az esély Oroszország felelősségre vonására az általa elkövetett feltételezett háborús bűncselekmények egyre bővülő listája miatt.
„Az MH17 esete a bizonyíték arra, hogy a megtorlás nélkül maradt gonoszság sokszoros mértékben tér vissza” – emelte ki Roman Ljubij ukrán filmrendező, aki dokumentumfilmet készített a maláj repülőgép utasainak tragédiájáról.
„2014-ben az egész világ értesült az ukrajnai háborúról, azonban nem tudtuk irányítani az arról szóló narratívát” – mondta. „Ezen változtatnunk kell, ha azt akarjuk, hogy Oroszország a jövőben majd saját nürnbergi perrel nézzen szembe” – fűzte hozzá.
Kilenc nappal az MH17-es járat lezuhanásának tizedik évfordulója előtt orosz rakéta csapódott be egy kijevi gyermekkórházba, két ember meghalt, több mint ötvenen megsebesültek, köztük kiskorúak.
„Oroszország ismét egy olyan állam kegyetlen arcát mutatta, amely nem törődik az emberi jogokkal és közömbös az igazság iránt” – jelentette ki Ploeg.
A férfi nem biztos benne, hogy a támadás áldozatainak igazságot fognak szolgáltatni.
„Az elmúlt évtized során megtanultam, hogy a nemzetközi jog eléggé egyértelmű, a nemzetközi politika az, ami megnehezíti a dolgokat” – fogalmazott.
