A jelenleg Kanadában tanuló Agnes Chow a legutóbbi azon aktivisták sorában, akik a kínai hatóságok folyamatosan szigorodó elnyomása elől külföldre menekültek az egykor még széles körű autonómiát élvező városállamból.
A korábban virágzó hongkongi demokráciapárti mozgalom egyik ismert arcának számító nőt 2020-ban letartóztatták az előző évi tömegtüntetéseket követően elfogadott, sokak által bírált nemzetbiztonsági törvény alapján. Óvadék ellenében végül szabadlábra helyezték, de így is több mint hat hónapot töltött rács mögött egy másik, ugyancsak a demonstrációkkal kapcsolatos ügyben.
A 27 éves aktivista végül 2021-ben térhetett haza, ám ezután is rendszeresen jelentkeznie kellett a rendőrségnél. Friss Instagram-bejegyzése szerint a nyomás „mentális betegségeket” okozott, ami nagyban hozzájárult a döntéséhez, hogy nem megy vissza Hongkongba.
Ehhez kapcsolódóan: Hongkong gazdasága lassan talpra áll, de a szabadságjogoknak annyi
Chow bizonyos feltételekkel idén júniusban visszakapta az útlevelét, hogy folytathassa a tanulmányait Kanadában.
Úgy nyilatkozott, hogy a hongkongi helyzetet, illetve a biztonsági és az egészségügyi szempontokat figyelembe véve úgy határozott, hogy „valószínűleg nem tér vissza” a városállamba.
„Nem szeretném, hogy olyan dolgokra kényszerüljek, amit nem akarok. (…) Ha ez így folytatódik, a testem és a lelkem is össze fog omlani, még ha biztonságban vagyok is” – fogalmazott.
Egy televíziós interjúban arra is kitért, hogy még mérlegeli a következő lépéseit, például azt, hogy menedéket kér Kanadában.
A hongkongi rendőrség élesen elítélte Chow tervét, rámutatva, hogy ezzel megsértené a törvényeket. „A rendőrség azonnali visszafordulásra szólítja fel őt, mielőtt túl késő lenne, és arra, hogy ne válassza a vissza nem térés útját, különben egész életében azt a stigmát fogja magán viselni, hogy szökevény” – figyelmeztettek.
Ehhez kapcsolódóan: Megvétózta Magyarország, hogy az Európai Unió elítélje Kína hongkongi lépéseit
Agnes Chow más diáktüntetőkkel, például Joshua Wonggal és Nathan Law-val együtt akkor lett ismert, amikor 2014-ben tiltakozni kezdtek a demokrácia megőrzése érdekében. Hárman pártot is alapítottak, amelyet a nemzetbiztonsági törvény hatálybalépésének napján feloszlattak.
Wong jelenleg is őrizetben van felforgatás vádjával. Amennyiben bűnösnek találják, akár életfogytiglani szabadságvesztésre is ítélhetik. Law az Egyesült Királyságba menekült, a kínai rendőrség pénzjutalmat tűzött ki a fejére elfogása érdekében.
Hongkongban sokakat bebörtönöztek, elhallgattattak vagy száműzetésbe kényszerítették a hatóságok az új nemzetbiztonsági törvény felhasználásával.
Az egykori brit gyarmat 1997-ben került vissza a kínai uralom alá. Legalább ötven évre garantálták a széles körű szabadságjogokat, például a független igazságszolgáltatást az egy ország, két rendszer elv alapján, mára azonban ebből gyakorlatilag semmi nem maradt.
A kínai és a hongkongi hatóságok tagadják, hogy csorbultak volna a szabadságjogok, és azt mondják, hogy a gazdasági sikerhez szükséges stabilitás helyreállítása érdekében volt szükség a nemzetbiztonsági törvényre az elhúzódó zavargások után.
