A beruházási adatok két éve tartó, folyamatos esése azt vetíti előre, hogy nehéz lesz jövőre elérni a kormány által remélt 3,4 százalékos GDP-növekedést. A cégek kapacitáskihasználatlansággal küszködnek, így nem nagyon fognak beruházni. Azok a vállalatok, amelyek fejlesztenének, az uniós pénzekre várnak.
Nagyon hiányoznak az uniós források a magyar gazdaságnak. Bár tavaly a hazánknak járó mintegy harmincmilliárd euróból tízmilliárdot feloldott az Európai Bizottság, még nem érkezett meg. A kormány nem írta ki a teljes keretösszegre a pályázatokat, a cégek nagy része kivár: a beruházásokban gondolkodó vállalatok elhalasztották a tervezett fejlesztéseket. Arra számítanak, hogy lesz uniós támogatás, ezért nem akarnak saját forrásból költeni rá.
Ez jól látszik az adatokban is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb számai szerint az idei harmadik negyedévben a beruházások teljesítménye 14,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A beruházások mérséklődéséhez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, a szállítás, a raktározás, valamint az oktatás járult hozzá. A visszaesést részben az ingatlanügyletek, illetve az energiaipar növekvő beruházási aktivitása ellensúlyozta.
A beruházások trendszerűen csökkennek 2022 negyedik negyedéve óta, ami részben a befagyasztott uniós támogatásoknak köszönhető. Emellett a kormány a túl magas költségvetési hiány miatt idén áprilisban 675 milliárd forintnyi beruházás leállításáról, illetve elhalasztásáról döntött.
A beruházási adatok azért fontosak, mert ez nagyban hozzájárul a gazdasági növekedéshez. A termelési kapacitások növelése jelzi a vállalatok bővítési szándékát, az állami infrastrukturális fejlesztés pedig szintén a gazdaság élénkítésének egyik bevett formája. Ha a magáncégek és az állam sem ruház be, abból aligha lesz érdemi gazdasági növekedés. Pedig a kormányzati tervek szerint jövőre 3,4 százalékkal fog nőni a bruttó hazai termék (GDP). Ezt azonban a legtöbb elemző túl optimista tervnek gondolja, már csak a beruházások második negyedévben tapasztalt 15 és a harmadik negyedévben látott 14,9 százalékos visszaesése miatt is.
Kettős hatás
Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója szerint a beruházási adatoknak kettős hatásuk van a gazdasági növekedésre. A beruházások révén teremtődnek meg azok az eszközök, amelyen később a foglalkoztatottak dolgozni fognak. „Ennek egyenes következménye az, hogy az új értékteremtés is ezen zajlik, ami hozzájárul a GDP-hez” – mondta. Szerinte kettős hatása van a beruházásoknak: amíg készül a fejlesztés – például egy új gyártócsarnok létesítése –, addig az építőiparon keresztül, majd a gépek beüzemelése után a gépgyártáson keresztül tudnak hatni a GDP növekedésére.
A szakember szerint abban, hogy 2022 második negyedéve óta folyamatosan, minden negyedévben esik a beruházások volumenindexe, benne van az európai uniós források hiánya és az is, hogy nemzetgazdasági szinten nem látszódik a kínai tőke jelenléte. Molnár László szerint a kormány várakozása, hogy a kínai beruházások fogják helyrebillenteni a gazdaságot, egyelőre nem következett be. Ennek két oka lehet. „Egyrészt nem biztos, hogy igaz az a nagymértékű beruházási boom, amit a kínai működő tőkétől vár a hazai gazdaságpolitika. Lehet, hogy ez csak később fog megvalósulni, és a mostani befektetések még csak előszelei ennek. – Másrészt az is lehetséges, hogy a kínai tőke esetében az építési beruházás csekélyebb, mint maga a gépbeszerzés, a technológiai beruházás lesz. – Magyarul a gyártócsarnokok építése nem hatalmas beruházás, a KSH által közölt adatokban még feltehetőleg nincs benne a gépbeszerzés, emiatt ilyen alacsony a kínai működő tőke hatása a beruházási adatokra.”
Molnár arról is beszélt, hogy a KSH aszerint méri a beruházásokat, hogy mikor adnak be a kivitelezők egy számlát, vagyis nem akkor kerül bele a statisztikai adatbázisba, ha elkészült: „Egy nagyberuházás esetében a részszámlák a benyújtáskor kerülnek be a statisztikai adatbázisba, miközben lehet, hogy csak két év múlva készül el teljesen.” A szakember szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy miközben új beruházások létesülnek, régiek esnek ki. Szerinte akkor lesz növekedés a beruházásokban, ha sikerül az amortizációt meghaladni.
Alacsony a kapacitáskihasználtság
„A beruházások adják a teljes GDP 20-25 százalékát. Ha ez a szegmens nem nő, akkor negatívan járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez” – mondta a Szabad Európának Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója és a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke.
A beruházás a GDP felhasználási oldalának egyik eleme. (A GDP-nek termelési és felhasználási oldala van. Előbbiben vannak az ágazatok, mint a mezőgazdaság, az ipar, a szolgáltatások, utóbbiban pedig a háztartások fogyasztása, az állóeszközök felhalmozása, a beruházás plusz készletváltozás és a nettó export, vagyis a kivitel és a behozatal különbözete. A termelési és felhasználási oldal komponenseinek egyezniük kell.)
Palócz Éva szerint az, hogy az idei harmadik negyedévben közel 15 százalékkal zuhantak a beruházások, a maga 20-25 százalékos súlyával jelentős mértékben húzza lefelé a GDP-t. „De mivel a beruházásoknak van egy másodlagos hatásuk is, a bővítés által elért termelésnövekedés, ezért ha most nincsenek beruházások, az nemcsak a jelenlegi GDP-t húzza le, hanem a jövőbeni termelésnövekedést is korlátozza.”
A Kopint-Tárki konjunktúrafelmérése során azt tapasztalta a szakértő, hogy a feldolgozóipari cégek kapacitáskihasználatlansággal küzdenek. „A kapacitáskihasználtság hatvan százalék körüli, ez jobb időkben nyolcvan-kilencven százalék.” Szerinte a cégek azért sem ruháznak be, mert ebben a pillanatban nemhogy új kapacitásra nincs szükségük, a jelenlegit sem tudják kihasználni.
A kutatóintézet októberi konjunktúrajelentése szerint az húzta le a vállalati beruházásokat, hogy a feldolgozóipari beruházások az első negyedévi közel négyszázalékos mérséklődés után a második negyedévben már 35 százalékkal zuhantak, ami az egyre borúsabb exportpiaci kilátásokat tükrözi. A költségvetési szektor beruházásainak visszaesése is folytatódott, és a jelek szerint egyelőre ugyanez igaz a háztartások beruházásaira is a lakáspiaci élénkülés ellenére.
A kormány jövő évre tervezett 3,4 százalékos GDP-növekedési terve nem irreális a szakértő szerint, de akkor valósulhat meg, ha a legoptimistább forgatókönyveket követik a külső-belső tényezők.
„Véleményem szerint egy költségvetést nem a legjobb szcenárió alapján célszerű összeállítani, hanem a legvalószínűbb forgatókönyvre” – mondta. Palócz Éva szerint ebben a pillanatban ez nem az. Úgy véli, hogy két-három százalék között bővülhet jövőre a gazdaság. A jövő év első fele biztosan nagyon rossz lesz, részben a bázishatásoknak köszönhetően, mivel tavaly az első félévben még volt érdemi növekedés. „A második félévben már könnyebb lesz nőni, mert idén ekkor recesszió lehetett, és talán jövő ilyenkor már a nemzetközi konjunktúra is segítheti a magyar GDP bővülését.”
Négyezermilliárdos kínai beruházás
A kormány nem kommentálta a legfrissebb beruházási adatokat, viszont amikor Tóth Bertalan MSZP-s országgyűlési képviselő a második negyedéves számokkal kapcsolatban kérdezett, Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szeptemberben azt felelte, hogy „a magyar átlagos beruházási ráta Európában a top 5-ben foglal helyet”. Szerinte a hazai beruházási környezet vonzereje továbbra is töretlen. „A legutolsó elérhető OECD-adatok is igazolják, hogy Magyarország továbbra is versenyképes befektetési célpont, Európában a második legmagasabb, öt százalék feletti GDP-arányos befektetési volumen érkezett hazánkba, jelentősen meghaladva az EU27 átlagát is, amely 1,2 százalékos csökkenést mutatott összességében.”
Az államtitkár szerint az idei második negyedéves beruházásivolumen-csökkenés ellenére a bruttó állóeszköz-felhalmozás magas bázisértéke miatt Magyarország továbbra is a GDP-arányos beruházások élmezőnyébe tartozik. A hazánkban megvalósuló beruházások közül több még előkészítési szakaszban van, ezért még nem jelentek meg a második negyedéves statisztikákban. „Ilyen nagyberuházás többek között a CATL és a BYD is, amely a jövőben tovább fogja emelni a beruházások összértékét” – tette hozzá.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden arról beszélt Pekingben, hogy Magyarország már a kínai befektetések első számú célpontjává vált Európában, tavaly a kontinensre irányuló beruházások 44 százaléka hazánkba érkezett onnan. Szerinte jelenleg több mint négyezermilliárd forintnyi értékben zajlanak nagy kínai beruházások Magyarországon, amelyek munkahelyek tízezreit hozzák létre, és biztosítják a következő évek gazdasági növekedésének alapját. A miniszter Facebookra feltöltött videójából az is kiderült, hogy kínai kollégája, Vang Ji külügyminiszter szerint a kínai vállalatok jól érzik magukat Magyarországon, annak köszönhetően, hogy hazánk a gazdasági semlegesség stratégiáját követve mind a keleti, mind a nyugati beruházásoknak otthont ad.
