A Magyar Orvosi Kamara (MOK) 279 szakorvost kérdezett az új szolgálati törvényről. A felmérés szerint nincs elég orvos az ellátórendszer zavartalan működtetéséhez. Az orvosok többsége elégedett ugyan a fizetésével, az ügyeleti pénz azonban feszültséget okoz. A kamara kampányt indít a hálapénz ellen.
Nincs elég orvos a magyar egészségügyi ellátórendszer zavartalan működtetéséhez –derül ki a MOK friss felmérésből. Álmos Péter, a kamara alelnöke azonban a Népszavának nem tudta megmondani, hány orvosra lenne szükség ahhoz, hogy ne dőljenek be időnként az ügyletek, sürgősségi osztályok. Mint mondta, ehhez nekik sincsenek adataik.
Több kórházból is érkezett hír osztályok átmeneti leállásáról
Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a közösségi oldalán mutatta be a leállásokról szóló dokumentumokat. Az egyik a Nemzeti Népegészségügyi Központ határozata, amely szerint szeptember 11-től szeptember 13-ig teljesen leáll a Honvédkórház teljes központi telephelye. A szakértő megjegyzi, hogy a leállásról, amely szinte minden olyan betegséget érint, ami a sürgősség kategóriájába esik, nem a kórház döntött.
"A betegátirányítás pikantériája, hogy olyan intézmények sürgősségi ellátására is támaszkodik, amelyek éppen most dőltek össze, igaz remélhetőleg csak szeptemberig" - teszi hozzá posztjában Kunetz sombor.
Az egyik ilyen intézmény az Uzsoki Utcai kórház. Ott az első, augusztus 4-én kelt körlevél szerinti hírek még arról szóltak, hogy humánerőforrás krízis alakult ki, ezért az intézmény a sürgősségi ügyeletet augusztus 30. reggel 8-ig nem tudja ellátni.
A helyzet végül előbb megoldódott, négy nap részleges leállás után a kórház augusztus 9-én a saját közösségi oldalán tudatta, hogy a megszokott módon működik a sürgősségi betegellátás.
Feszültséget okoz az ügyeleti pénz
Sajtóértesülés szerint bérvita állt az Uzsokiban kialakult helyzet hátterében. A Népszava úgy tudja, hogy a sürgősségi osztályon egy közvetítő cégen keresztül 18 vállalkozó orvos, illetve mentőtiszt biztosította az ellátást. Amikor azonban megtudták, hogy a fizetésük majdnem dupláját kínálják a sürgősségire újonnan toborzottaknak, maguknak is ilyen fizetést követeltek, de nem jutottak dűlőre a kórház vezetésével, ezért többen felmondtak.
A Magyar Orvosi Kamara felméréséből kiderül, hogy az állami ellátásban dolgozó orvosok többsége – ötből négy – elégedett a jelenlegi fizetésével, az ügyeleti díjakkal azonban az új egészségügyi szolgálati törvény alkalmazása óta probléma van.
Ez a jogszabály a megemelt orvosi bérek mellett külön engedélyhez köti az állami rendszerben dolgozók másodállását.
A törvény kimondja, hogy ügyeletben senki nem kaphat magasabb óradíjat, mint a főállásában kapott órabére. Ez azonban nagyon nagy szórást jelent. Egy nyugdíj előtt álló orvos esetében például mintegy kilencezer forint, egy pályakezdőnél viszont alig több ezer forintnál. Van olyan intézmény, ahol egy minimumösszeg megállapításával igyekeztek orvosolni a helyzetet.
Nehezen tudatosul, hogy tilos a hálapénz
Plakátkampányt indít a Magyar Orvosi Kamara a hálapénzmentes egészségügyért. Céljuk, hogy egyértelműsítsék a lakosság és az egészségügyi dolgozók számára, hogy 2021. január 1-je óta hálapénzt adni és elfogadni is bűncselekmény.
A kampány részeként a kamara az ország 167 kórházába 20-20 plakátot juttat el az Országos Kórházi Főigazgatóság jóváhagyásával. Az elsőket az Uzsoki kórházban már ki is tették.
A MOK sajtótájékoztatóján bejelentették azt is, hogy a hat évvel ezelőtt megalakított "1001 orvos a hálapénz ellen" elnevezésű csoport, amely a bérrendezéssel betöltötte hivatását, megszűnik.
A csoport alapítói közül Máté-Horváth Nóra és Lovas András aneszteziológus-intenzívterápiás orvosok ugyanakkor azt mondta, hogy nem lehet hátradőlni, hiszen miközben az orvosok bérre jól láthatóan nőtt, a szakdolgozóké, akiknél nincs hálapénz, nem emelkedett elfogadható mértékben. Az orvosok és a szakdolgozók bére közötti olló tovább nyílik.
