Három héttel a halálos kimenetelű kazahsztáni zavargások után családok tucatjai még mindig keresik szeretteiket, akik a biztonsági erők által erőszakkal levert tömeges tüntetések során tűntek el. A hatóságok szerint a tüntetések után mintegy 225 holttestet szállítottak a hullaházakba – de a halottak névsorát még mindig nem adták ki.
Kazahsztán különböző városaiban napokon át tartott a tüntetéseket követő véres erőszak. Sok család még mindig kétségbeesetten keresi a zavargások során eltűnt szeretteit.
„Édesanyám, Bibigul Kokanbekova január 5-én elment otthonról, hogy csatlakozzon a tüntetéshez, és azóta nem hallottam felőle” – mondja Szajazsan, aki a déli Szemej városában él.
„Néhányan azt mondták, hogy a biztonsági erők szétverték anyám fejét a tüntetésen. Nem tudom, hogy él-e még” – mondta a Szabad Európának, és segítségért könyörgött, hogy találják meg az édesanyját.
A kazah főügyészség szerint legalább 225 holttestet szállítottak hullaházba. A hatóságok azonban még mindig nem hozták nyilvánosságra a halottak nevét.
A kormány nem tette közzé azoknak a listáját sem, akiket a nyugati Zsanaozen városában január 2-án az üzemanyagár-emelések elleni kisebb tüntetésekkel kezdődött zavargásokkal összefüggésben őrizetbe vettek. A tüntetések hamarosan más városokra is átterjedtek, és erőszakos összecsapásokba torkolltak a biztonsági erőkkel, amelyeknek Kaszim-Zsomart Tokajev elnök parancsot adott arra, hogy figyelmeztetés nélkül lőjenek. Tokajev szerint külföldön kiképzett terroristák akarták megdönteni az állam hatalmát.
„Oszoljanak, különben magukat is agyonlőjük!”
Az északi Aktobéban január 7-én, a tüntetések idején agyonlőtt harmincéves Ruszlanbek Zsubanazarov szüleit a kétségbeesésbe kergette, hogy a hatóságok nem akarják kiadni a holttestét, illetve hogy egy olyan ügyosztályra ruházták a döntést, amely hajléktalanokkal foglalkozik.
Elmondásuk szerint három napig próbálták megnézni a holttestet, mert ehhez rendőrségi engedélyre volt szükség. De rendőrök csak ennyit mondtak nekik: „Ő egy terrorista. Nem adjuk ki a holttestét. Oszoljanak, különben magukat is agyonlőjük” – írta tudósításában a Szabad Európa kazah szolgálata, a Radio Azattyk. Január 19-én a család még mindig nem tudta, hogy eltemették-e valahol, vagy a hullaházban tartják.
Az emberek kétségbeesetten keresik az eltűnt hozzátartozóikról szóló információkat. Az aktivisták és a családtagok a kórházakat, a halottasházakat és a fogdákat járják.
A déli Kizilorda tartományból származó Ajtbaj Alijev 62 éves aktivistát január 5-én látták utoljára, amikor fia, Artur szerint elvitték a rendőrök.
Alijev másnap nem válaszolt a telefonhívásokra. A család először rendőrőrsökön és börtönökben, majd kórházakban és hullaházakban kezdte keresni. Végül január 15-én találták meg a holttestét egy halottasházban.
Artur azt mondja, apja fején nagy sebek voltak.
„A hullaház dolgozói elmondták, hogy apám ebben az állapotban volt, amikor a rendőrőrsről az intenzív osztályra, majd oda került – mondta Artur. – Január 6-án vitték a halottasházba, de a rendőrség még csak fel sem hívott minket, hogy szóljon.”
Alijev esetéhez hasonlóan a rendőrség és más állami szervek gyakran nem segítenek az eltűnt hozzátartozóikat kereső embereknek, mondják az aktivisták. A családok magukra maradnak, hogy kiderítsék, szeretteik meghaltak-e, börtönben tartják-e őket fogva, vagy kórházban kezelik-e őket.
Artur úgy írja le az apját mint „békés kormányellenes aktivista, aki még botot sem fogott, nemhogy erőszakba keveredett volna”.
Egy január 4-én rögzített videón Alijev és több társa látható, amint egy egyenruhás tisztviselőt próbálnak megnyugtatni, hogy tiltakozó megmozdulásaik teljesen békésen zajlanak. A felvétel alapján úgy tűnik, hogy akkor nem volt gond az egészségével.
A család nem tudja, mi történt vele, amíg őrizetben volt. Nem kaptak választ vagy magyarázatot a súlyos sérülésekre és halálára. De sokan, köztük a rendőrség által letartóztatott tüntetők is azzal vádolják a rendőröket, hogy verik és rosszul bánnak a fogvatartottakkal.
Aktivisták és rokonok azt is gyanítják, hogy néhány tüntetőt halálra vertek a fogdákban.
Egy másik almati férfit azután vittek el otthonából, hogy felhagyott a tüntetéssel és hazament. Családja homlokán egy nagy sebbel kapta vissza, de a halottkémi jelentés szerint hasnyálmirigy-gyulladásban halt meg. A hozzátartozók szerint halálra kínozták.
Embertelen bánásmód az őrizetben
A nyugati Atirau városában egy helyi lakos a közösségi médiában azt állította, hogy a helyi rendőrség a város Dinamo sportközpontját kínzóházzá alakította, hogy megbüntesse a bebörtönzött tüntetőket.
Szergej Sutov azt állítja, ő is azok között volt, akiket a rendőrség a tüntetések után néhány nappal összegyűjtött és ideiglenes fogdákban helyezett el, többek között a sportközpontban és egy állami bentlakásos iskolában.
„A rendőrök egy speciális, verésre szolgáló szobába vittek, olyan volt, mint egy horrorszoba” – mondta az orosz etnikumú Sutov a Szabad Európának. Elmondása szerint a tisztek „a fejemet, mellkasomat, a hátamat és vállamat” verték. A férfi sikoltozott és üvöltött a fájdalomtól.
„Megparancsolták, hogy forduljak a fal felé, és tegyem a kezem a fejem mögé, majd többször belerúgtak a bordámba és a vesémbe” – mondta.
„Amikor csípőn rúgtak, elestem, és nem tudtam felállni. Ezután arra utasítottak, hogy négykézláb másszak.”
Sutov elmondta, hogy az álarcos rendőrök hatórányi verés után arra kényszerítették, hogy aláírjon több, a rendőrség által készített dokumentumot, és két nap adminisztratív fogdát kapott.
Testét zúzódások borítják. Sutov azt mondja, hogy még mindig fájdalmai, duzzanatai vannak, és vér van a vizeletében.
Az atiraui hatóságok alaptalannak minősítették az állításait, de a tüntetések alatt vagy után őrizetbe vett emberek tucatjai tettek hasonló állításokat verésről és bántalmazásról.
Sutov az atiraui fogva tartási létesítményeket a hírhedt minszki Akreszcina börtönhöz hasonlította, ahol a fehérorosz biztonságiak állítólag verik és kínozzák a kormányellenes tüntetőket.
Kazahsztánban több mint tízezer embert vettek őrizetbe a zavargások alatt és után. Sokakat később szabadon engedtek.
Elrejtik a lőtt sebeket kapott embereket
Almatiban egyesek azt állítják, hogy a biztonsági erők a kórházakban lőtt sebbel rendelkező betegek után kutattak, akiket elszállítottak.
„A tüntetések leverése után a rendőrség elkezdte elrabolni a kórházakból a lőtt sebesüléseket elszenvedő embereket” – mondta Halim Agelejuov emberi jogi ügyvéd a Szabad Európának.
Alekszandra Usakova aktivista hasonlóan nyilatkozott. Mintegy harmincra becsülte az eltűnt betegek számát Almatiban. Az aktivisták felvették őket az eltűntek listájára.
A hatóságok részéről nem érkezett azonnali kommentár. A Szabad Európa nem tudja függetlenül ellenőrizni az állításokat.
A rokonok, szemtanúk és aktivisták azt mondják, hogy egyszerű embereket – köztük gyerekeket – még napokkal a tüntetések után is golyók találtak el az utcán.
„Voltak ártatlan emberek, akiket agyonlőttek – például valakit, aki este a gyógyszertárba ment, vagy egy rokonát látogatta meg a vészhelyzetben” – mondta egy almati lakos. Egy idős házaspár kocsiját is találatok érték, és kiégett. A rokonok már csak csontokat találtak a rendőrség épületénél felfedezett kocsiban.
Tokajev elnök a felkelést meg nem nevezett fegyveres banditák és külföldön kiképzett terroristák támadásának nevezte. Szerinte mintegy húszezren voltak, bár a kormány semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá ezt az állítást.
A rendőrség szerint „a militánsok hullákat raboltak el a halottasházakból”
Közben a hatóságok előálltak egy saját verzióval, hogy miért késik a halottak kiadása. E szerint Almatiban állítólagos lázadók tömegsírjait fedezték fel – jelentette a hivatalos Kazinform hírügynökség a Terrorellenes művelet Telegram-csatornára hivatkozva.
Az információt az almati rendőrség hivatalos szóvivője is megerősítette. „Titkos temetéseket végeztek, hogy megnehezítsék a lázadók azonosítását” – mondta Szaltanat Azirbek. A rendőrség nem határozta meg a temetések pontos helyét.
A csatorna jelentésében a halottakat militánsoknak nevezi. Azt, hogy hány halottat találtak, egyelőre nem közölték.
Az almati rendőrkapitányság vezetője, Kanat Tajmerdenov egy január 16-i tájékoztatón hét támadásról számolt be a város hullaházai ellen, amelyeket szerinte profi módon kiképzett támadók szerveztek a rendkívüli állapot napjaiban.
Tajmerdenov akkor azt állította, a támadók holttesteket vittek el a rendőrkapitányság épületéből is.
