Megigényelték az íveket és elkezdik az aláírásgyűjtést a jóváhagyott népszavazási kezdeményezésükhöz, ezzel párhuzamosan új kérdést is benyújtanak – mondta az LMP-s Kanász-Nagy Máté. Közben civilek is azt kérik a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá az építészeti törvényt, amelybe átemelték a kiemelt beruházások szabályozását, a korábbiaknál is kevesebb lehetőséget hagyva a közvetlenül érintettek számára.
A Kúria november 28-án hagyta jóvá az LMP népszavazási kezdeményezését a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló 2006. évi LIII. törvény hatályon kívül helyezéséről. Közben azonban kormánypárti képviselők olyan módosító javaslatokat terjesztettek elő, amelyek hatályon kívül helyezik a kiemelt beruházásokról szóló törvényt, amelyre a kérdés irányul, és a passzusait átemelték a kedden megszavazott építészeti törvénybe.
Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő a Szabad Európának azt mondta: szerinte éppen azért húzták el az építészeti törvény elfogadását, hogy bevárják vele a Kúria döntését a népszavazási kezdeményezésükről, és azt követően adták be a módosító javaslatot, amellyel megpróbálják megakadályozni a népszavazást.
„Ez biztos, hogy szándékos volt, megtrükközték a Kúria döntését. Az Alkotmánybíróság már nem tudta volna megakadályozni a népszavazást, ezért jogalkotással kellett meghekkelni” – jelentette ki az ellenzéki képviselő.
Korábbi cikkünk a témában: Ctrl+C, Ctrl+V megoldással üresíti ki teljesen a népszavazás intézményét a kormány
Mint mondta, kacifántos a jogi helyzet, a Fidesz olyan szituációba manőverezte magát, amilyen még nem volt. Meggyőződése, hogy a kormány azért helyezné hatályon kívül a kiemelt beruházásokról szóló törvényt, és helyezi át fontos passzusait az építészeti törvénybe, hogy megakadályozza a már jóváhagyott népszavazást a kiemelt beruházásokról, amelynek kérdése a korábbi törvény visszavonásáról szól.
Arra kérik Novák Katalint, hogy ne írja alá az építészeti törvényt, éljen a vétó lehetőségével. Amennyiben mégis kihirdetik a jogszabályt, akkor sem egyértelmű szerinte, hogy mi a helyzet a népszavazással, amely ebben az esetben már egy hatályon kívül helyezett jogszabályról szól.
Jelenleg még senki sem fújta le a népszavazási kezdeményezést, amelyet a Kúria is jóváhagyott, ezért megigényelték az aláírásgyűjtő íveket, és elkezdik az aláírásgyűjtést – mondta Kanász-Nagy Máté.
Ehhez kapcsolódóan: Club Aliga: nem tűnt el az állami földterület, csak víz alá került
„Ki az, aki ezt lefújja, ki az, aki azt mondhatja, hogy nem gyűjthetjük az aláírásokat? Ezt csak az Alkotmánybíróság mondhatja ki egy jogi eljárásban, de bizonytalan a helyzet. Arra készülünk, hogy elmegyünk a falig, hogy lesz népszavazás” – fogalmazott.
A jóváhagyott kérdést utólag már nem lehet módosítani, de újat be lehet adni, amely már az építészeti törvényre hivatkozna. Ezt meg is teszik, és futhat párhuzamosan azzal, hogy megpróbálják megvédeni az eredeti kezdeményezést is – ismertette. Egy új népszavazási kérdés jóváhagyása újabb hónapokig tarthat.
Civilek is a köztársasági elnökhöz fordultak
A 2021 őszén országos és helyi érdekvédő civil szervezetek részvételével megalakult Civil Kollégium Alapítvány Stop! Kiemelt Beruházások akciócsoportja úgy véli: egyértelműen a joggal való visszaélés a kormány mostani lépése, amely a demokratikus döntéshozatal maradékait is felszámolja. A kormányzati eljárás úgy akadályozza meg az állampolgári beleszólás lehetőségét a népszavazás – már eleve kiüresített – intézményének mellőzésével, hogy közben a közvetlen joggyakorlás egyik legfontosabb eszközét lehetetleníti el – közölte a szervezet.
Nem fogadják el sem a visszaélésszerű joggyakorlást, sem az új törvénytervezetben foglaltakat, álláspontjuk szerint kizárólag széles körű társadalmi egyeztetésen és konszenzuson alapuló szabályozás léphet a korábbi helyébe, amely az érintettek bevonásával és a köz tényleges részvételével megtartott, érdemi közmeghallgatásokon biztosítja az állampolgári beleszólás és kontroll lehetőségét a beruházások esetében.
„Ha Ön felelősséget érez a magyar emberek folyamatosan romló életminősége miatt, kérjük, ne támogassa, hogy a helyben élők megkérdezése nélkül dönthessenek arról, hogy milyen – a mindennapi életüket, az életminőségüket, az egészséges környezethez való (Alaptörvényben biztosított) jogukat befolyásoló – beruházás épül a településükön vagy annak közvetlen közelében” – írták a civilek Novák Katalinnak.
Arra kérték, ne írja alá a kedden megszavazott építészetitörvény-javaslatot, és kezdeményezze a kiemelt beruházásokra vonatkozó részek alkotmánybírósági vizsgálatát vagy újratárgyalását.
