Az Alkotmánybíróság elutasította a népszavazás megsemmisítését kérő beadványokat és helybenhagyta a referendumot kiíró országgyűlési határozatot. Így gyakorlatilag már csak az államfő döntése van hátra arról, mikor legyen a kormányzati kommunikáció szerint gyermekvédelmi népszavazás.
Ahogyan azzal a Szabad Európa is többször foglalkozott, a népszavazást az úgynevezett gyermekvédelmi törvény elfogadása után indítványozta a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök akkor több nyilatkozatban is beszélt arról, hogy szerinte Nyugat-Európában LMBTQ-aktivisták végzik a gyermekek szexuális felvilágosítását, és Brüsszel azt akarja, hogy a kormány engedje be ezeket az aktivistákat az óvodákba és az iskolákba.
A tavaszi országgyűlési választásokkal egy időben tervezett referendumon az alábbi kérdésekkel találkozhatnak majd a szavazók:
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben, a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
Valójában öt kérdést terveztek
Az eredetileg tervezett öt kérdésből a Kúria októberben egyet („Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetők legyenek a nemátalakító kezelések?”) alkotmányba ütközőnek minősített és nem hitelesített.
A kormány az Alkotmánybíróságon támadta meg a Kúria döntését, sikerrel, ugyanis a taláros testület megsemmisítette a kúriai határozatot, mondván, hogy akár az igenek, akár a nemek kerülnek többségbe a kérdést illetően, az Országgyűlésnek lenne módja az Alaptörvénynek megfelelő jogszabályt alkotni. A kormány végül mégis elengedte a kérdést, és Orbán Viktor a karácsony előtti kormányinfón közölte, hogy megelégszik a négy kérdéssel.
Ketten is megtámadták a referendum kérdéseit
Az egyik beadvány készítője, ahogyan arra a hvg.hu összefoglalója emlékeztet, arra hivatkozva kérte az Alkotmánybíróságtól a népszavazást kiíró országgyűlési határozat megsemmisítését, hogy Magyarország uniós forrásoktól esne el, ha a referendumon a nemek lennének többségben.
Az érvelés szerint az uniós juttatások folyósításának egyik gátja éppen az, hogy Magyarország nem teljesíti a közösség jogállamisági követelményeit.
Az Alkotmánybíróság szerint viszont a indítványozó az uniós támogatásról szóló érveit „elsősorban sajtóértesülésekre alapozta”, és az, hogy a népszavazás eredménye érdemi hatással lehetne az uniós támogatásokon keresztül végső soron a magyar költségvetésre, a taláros testület szerint „hipotetikus, az indítvány alapján nem igazolt feltevésként értékelhető”.
