Az Európai Unió Bírósága szerint az uniós joggal ellentétes volt a magyar kormány árstopos rendelete, amely később dupla árukészletet is előírt az érintett termékekből a kereskedőknek. A pert egy bírságot követően a SPAR indította hazai bíróságon, amely állásfoglalást kért az Európai Unió Bíróságától. Gulyás Gergely szerint jó, hogy utólag mondták jogellenesnek az árstopot, ami már nincs, viszont korábban olcsóbban vásárolhattak a magyarok.
A csütörtöki luxemburgi döntés a SPAR indítványa alapján született, miután a kereskedelmi lánc megtámadott egy tavaly májusi bírságot, amit a hatóságok azért szabtak ki, mert az egyik vidéki SPAR-üzletben nem találták megfelelőnek néhány árstopos áru raktárkészletét – írja a hvg.hu.
A magyar bíróság a luxemburgi Európai Unió Bíróságához (EUB) fordult, amely most megállapította, hogy a kormányrendelet sérti a szabad versenyt. Az a kötelezettség, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket hatósági áron és meghatározott mennyiségben árusítsanak, megakadályozza a kereskedőket abban, hogy gazdasági megfontolások alapján, szabadon határozzák meg az eladási áraikat és az általuk értékesíteni kívánt mennyiséget – számolt be a lap.
A bíróság szerint a kereskedők szabadpiacra jutásának sérelme hatékony versenyfeltételek mellett, valamint a hatósági árak és az e kereskedőkkel szemben előírt mennyiségek által az ellátási lánc egészében okozott zavarok meghaladják a kormányrendelet által kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket, ezért a testület kimondta, hogy a rendelet és a benne szereplő szankció szembemegy az uniós szabályozással – írja a lap.
Ehhez kapcsolódóan: Van, hogy mindenki három-három kiló cukorral jön be dolgozni – Így boldogulnak a vállalkozások a hatósági árral
Az EUB döntése után az állásfoglalást kérő Szegedi Törvényszék a SPAR-nak kedvező döntést hozhat, amely alapján a többi megbírságolt kereskedő is kérheti büntetése eltörlését.
A SPAR-ügyben hozott uniós ítéletről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta a csütörtöki Kormányinfón, hogy az szerinte egy konkrét esetről szólt, amelyben kártalanítani kell a SPART-t. Arra a felvetésre, hogy magát az árstopot mondta jogellenesnek az uniós bíróság, a miniszter azt mondta: jó, hogy akkor mondták ki, amikor már semmi jelentősége, mert már nincs árstop, korábban viszont olcsóbban megvehették a termékeket a magyarok.
A kormány 2021 őszén vezetett be árstopot a kristálycukorra, a búzalisztre, a napraforgó-étolajra, a sertéscombra, a csirkemellre, a csirke far-hátra és a 2,8 százalékos UHT tehéntejre, majd 2022 novemberében kibővítette a tojásra és a burgonyára.
Az élelmiszerár-stopot többször meghosszabbították, 2023 elején pedig dupla raktárkészletet írtak elő az érintett termékekből a kereskedőknek, hogy csökkenjen az áruhiány, ami abban az időszakban jellemző volt az árstopos termékek esetében, amelyeket sokszor beszerzési ár alatt kellett árulniuk a boltoknak.
Korábbi cikkünk a témában: Kivezeti a kormány az árstopot, változik a babaváró hitel és a csok
Az árstop tavaly augusztus 1-jén szűnt meg, de jött helyette a kötelező akció a nagyobb élelmiszerboltok számára. 2023. június 1-jén vezették be, majd két hónappal később a másfélszeresére növelték a mértékét az egymilliárd forint fölötti árbevétellel rendelkező kereskedők részére, és jelentősen kibővítették az érintett termékkört.
A rendelkezés értelmében a kötelező akciózás mértéke húsz termékcsoport esetében – az akciózást megelőző harminc napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – tíz százalékról legalább 15 százalékra emelkedett, továbbá kiterjesztették a korábbi nyolc árstopos termékfajtára, amelyeket beszerzési áron, illetve ezek közül heti rendszerességgel legalább két termékfajta esetében valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15 százalékkal olcsóbban kellett kínálni.
A kötelező akciózás idén július 1-jétől szűnt meg, de az online árfigyelő rendszer megmaradt.
