Az Egyesült Államoknak gyorsabban fel kellett volna ismernie Vlagyimir Putyin megváltozott karakterét 2012-es visszatérését követően az elnöki tisztségbe, és határozottabban kellett volna fellépnie a korrupciójával szemben – közölte Barack Obama egykori közeli munkatársa.
Ben Rhodes, az exelnök helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója a Current Time-nak adott interjúban felidézte, hogy Putyin számos találkozón szinte kizárólag a sérelmeit sorolta, egyebek mellett a NATO-bővítéssel és olyan cselekedetekkel kapcsolatban, amelyekkel a Kreml ura szerint az Egyesült Államok megalázta Oroszországot.
„Csak mondta és mondta és mondta. Jogászias prezentációkat tartott arról, miként ártottak Oroszországnak. Azt lehetett érezni, hogy ezt az embert a sérelmek, a megaláztatás és őszintén szólva bizonyos módon a bizonytalanság hajtja” – emelte ki az illetékes, aki nyolc éven keresztül volt a Fehér Ház munkatársa Barack Obama alatt.
A február 21-i beszélgetésben Rhodes úgy vélekedett: ez már jelezhette, hogy Putyin „magasabb fokú nacionalizmus és autokrácia” irányába fordul, ennek pedig az amerikai kormányzaton belül meg kellett volna szólaltatnia a vészcsengőt.
Ehhez kapcsolódóan: Az oroszországi ellenvélemények elnyomása 2023-ban: a Szovjetunióban működött, ahogy most is
„Úgy gondolom, hogy túl lassan ismertük fel, mennyire más karakter lett (…) Jobban a tudatában kellett volna lennünk annak, hogy ez már más karakter” – mondta.
Kiemelte, hogy Putyin azt próbálta sugározni, hogy milyen erős, olyan képet akart kialakítani, mint aki készen áll szembeszállni a Nyugattal oly módon, amellyel szerinte „helyre lehet állítani Oroszország elvesztett nagyságának egy részét”. Az ország vezetőjeként már kezdettől ilyen pályán mozgott, de ez láthatólag felgyorsult, miután visszatért az elnöki hivatalba.
A 2012-es választásokat csalási vádak övezték, és nagyszabású tiltakozásokra került sor, amelyek közül többet is az egyik legmeghatározóbb ellenzéki vezetőnek számító, február 16-án a börtönében meghalt Alekszej Navalnij szervezett.
Ehhez kapcsolódóan: A szörnyeteg visszatér – Sztálin árnya vetül a putyini Oroszországra
A tüntetéseket látva és a történelemben őt megillető helyet szem előtt tartva Putyin „agresszívebben, harciasabban és bólogató Jánosokkal jobban körülvéve” tért vissza az elnöki posztra – mondta Rhodes.
„És mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy hajlandó legyen olyasféle kockázatokat vállalni, mint amit láthattunk, mindenekfelett Ukrajnában” – fűzte hozzá. Ez egybecseng más elemzők értékelésével, akik szerint bizonyos paranoia miatt az elnök számára lehetetlen akár szemernyit is engedni, mert attól tart, hogy akkor „az egész összeomolhat”.
A korábbi helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó szerint ez magyarázza a Navalnijhoz hasonló ellenzéki politikusokkal szembeni kemény bánásmódot is.
Elismerte, hogy egyesek azon a véleményen vannak, hogy az Obama-adminisztrációnak többet kellett volna tennie Ukrajna támogatása érdekében a Krím félsziget illegális annektálását követően, bátrabban kellett volna fellépnie Putyinnal szemben. „A világpolitika valósága viszont az, hogy nem vagyok benne biztos, hogy ez változtatott volna bármin, ismerve a lélektanát” – jelentette ki.
Ehhez kapcsolódóan: Disszidens újságíró: Az ukrajnai háború „az orosz birodalmi mítosz erkölcsi csődje”
Elmondta, hogy a leginkább zavarba ejtő dolog Putyinnal kapcsolatban, hogy soha nem érezte, hogy az orosz vezető képes lenne együttérezni a szenvedőkkel.
Felidézte, hogy amikor a Fehér Ház humanitárius segély eljuttatásán dolgozott a polgárháború kitörése után Szíria bizonyos részeire, „nem volt semmilyen jele annak, hogy ez az ember képes bármilyen fokú empátiára a szenvedő emberekkel”.
A rászorulók szükségleteiről és szenvedéséről Putyin rendre átkormányozta a tárgyalást „a geopolitika és a történelem magasabb szintjeire” – emlékezett vissza Rhodes, aki számára ez nyugtalanító volt.
Putyin képtelensége, hogy empátiát érezzen bárki iránt, „talán az egész dolog tragédiája” – közölte.
