A Kúria ismét hozott egy végzést a Pedagógusok Szakszervezete oktatási népszavazási kérdéseiről: két kérdést az Alkotmánybíróság döntése után is egyértelműnek tart.
Az Alkotmánybíróság nyári, elutasító határozatát figyelembe véve a Kúria ismét elvégezte a PSZ jelenlegi elnöke és alelnöke, Totyik Tamás és Gosztonyi Gábor korábbi oktatási népszavazási kérdéseinek vizsgálatát. A Kúria 2023. november 22-én hozott végzésében – miután részletesen elemzett két népszavazási kérdést – megállapította, hogy azok a hitelesítés időpontjában egy átlagosan tájékozott választópolgár számára is egyértelműek – áll a szakszervezet közleményében.
Ehhez kapcsolódóan: A magyarokat a megélhetés és az egészségügy hozza lázba, nem az oktatás vagy az orosz befolyás
Mint felidézik, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás 2023 márciusában az alkotmányos szabályoknak megfelelően népszavazást kezdeményezett öt olyan kérdésben, amely szerintük rávilágít az oktatás hibáira. A Nemzeti Választási Bizottság május elején arra hivatkozva utasította el a népszavazási kérdések hitelesítését, hogy a választók képtelenek lennének átlátni például az óraszámcsökkentés következményeit.
A Kúria azonban június végén megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, mert álláspontja szerint kompetensnek kell tekinteni a választópolgárokat az egyértelműen megfogalmazott kérdések megválaszolására. A Kúria az ötből két kérdést hagyott jóvá: az egyik arról szól, hogy hárommal csökkenjen a diákok heti óraszáma, a másik pedig arról, hogy a tanórák harminc százalékában helyi tanterv legyen – a hátrányos helyzetű tanulók ne ugyanazt a tantervet tanulják, mint az elit iskolák diákjai.
Mint arról a Szabad Európa is beszámolt, az Alkotmánybíróság júliusban megsemmisítette a Kúria két népszavazási kérdést hitelesítő végzését. Ugyanazzal érvelt, mint a Nemzeti Választási Bizottság, vagyis nem tartotta elfogadhatónak, hogy a kérdések egyértelműségét „kompetens választópolgárokat” feltételezve vizsgálja a Kúria.
A Kúria novemberben az Alkotmánybíróság követelményei szerint ismét elvégezte a népszavazási kérdések vizsgálatát, és arra a következtetésre jutott, hogy egy „átlagosan tájékozott” választópolgárnak is egyértelműek. A Kúria tehát az alkotmánybírósági követelményeket is figyelembe véve hagyta jóvá a népszavazási kérdéseket.
Ehhez kapcsolódóan: PDSZ: Országosan jellemző, hogy hamis adatokat írnak be a KRÉTA rendszerbe
Mint írják, a Kúria kifejezetten hivatkozott arra, hogy a kormány gyermekvédelmi népszavazásai kapcsán alkalmazott egyértelműségi követelményeket vette figyelembe mostani végzésénél is.
A szakszervezet felhívja a figyelmet arra, hogy a Kúria döntése az Alkotmánybíróságon megtámadható, azonban „mivel a népszavazási kérdések már megjárták az Alkotmánybíróságot, csak mondvacsinált kifogásokkal lehet megakadályozni a népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtés megkezdését” – véli jogi szakértők véleménye alapján az érdekképviselet.
