Olaszország ellenáll az épületek energiahatékonyságának javítását célzó fontos európai uniós irányelvnek, késlelteti a felújításokat, és mentességet kíván adni alóluk azokban az esetekben, amikor szerinte sem a kormány, sem a lakástulajdonosok nem engedhetik meg maguknak.
Az uniós irányelv célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszaszorítása és egy klímasemleges építőipar létrehozása a század közepére. Az EU-tagországok és az Európai Parlament még ebben az évben tárgyal a kötelező érvényű jogszabályról.
Olaszország jobboldali kormánya tavaly októberi beiktatása után egyik első lépésében áldását adta a törekvésre, de meghátrált, miután rájött, hogy a teljesítése rengeteg pénzbe kerülhet egy olyan országban, ahol régebbi és kevésbé energiahatékony házak állnak, mint sok szomszédjánál.
„Európa olyan energiahatékonysági irányelvet szeretne ránk erőltetni, amely katasztrófát jelentene lakásállományunkra nézve” – mondta hétfőn Silvio Berlusconi volt miniszterelnök, a társkormányzó Forza Italia párt vezetője.
Az uniós törvényeket kidolgozó Európai Bizottság azt javasolta, hogy a lakóépületek legrosszabb 15 százalékát először 2030-ig, majd 2033-ig újítsák meg minden országban. A nem lakóépületek esetében is hasonló ütemterv készül.
Az olasz nemzeti építési szövetség, az ANCE becslései szerint e célok elérése érdekében a következő tíz évben mintegy 1,8 millió lakóépületet kell korszerűsíteni négyszázmilliárd eurós költséggel. Az előrejelzések szerint további 190 milliárd euróra lesz szükség ahhoz, hogy az üzleti ingatlanokat a kívánt színvonalra hozzák.
Az olasz kormány tisztviselői a határidők kitolását akarják elérni, és jelezték, hogy Olaszország mentességet fog kínálni a régebbi otthonok esetében.
„Megtesszük a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy az irányelv végleges szövege olyan rendelkezéseket tartalmazzon, amelyek összeegyeztethetők az olasz építészeti örökség sajátosságaival, és lehetővé teszik a fokozatos átépítést” – mondta Raffaele Fitto európai ügyekért felelős miniszter múlt hónapban a parlamentben.
Ehhez kapcsolódóan: „Nincs védett földünk” – Az éghajlati sokkok növekedésével nő a migráció
Alacsony színvonalú otthonok
Környezetvédelmi aktivisták szerint Róma hirtelen ellenállása egy régóta fennálló projekttel szemben veszélybe sodorhatja a kezdeményezést, amely kulcsfontosságú ahhoz, hogy a 27 tagú közösség elérje célját, és 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljon.
Az Európai Bizottság becslése szerint az unió épületei az EU energiafogyasztásának negyven százalékáért és szén-dioxid-kibocsátásának 36 százalékáért felelősek, így az ágazat kulcsfontosságú az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Mindazonáltal az olaszok 74 százaléka tulajdonosa annak a háznak vagy lakásnak, amelyben él, szemben a franciaországi 65 százalékkal és a németországi ötven százalékkal. Ez különösen érzékennyé teszi az olaszokat, és az elöregedő lakások tovább fokozzák a problémát – mondják a szakértők.
„Olaszország épületállománya elavultabb. Valójában itt az épületek hatvan százaléka a két legrosszabb energiaosztályba tartozik, míg Franciaországban ez 17, Németországban pedig hat százalék” – mondta Federica Brancaccio, az ANCE, az energiaosztályokba sorolásért felelős hivatal vezetője.
A magas költségek ellenére a Buildings Performance Institute Europe (BPIE) nevű, brüsszeli székhelyű független agytröszt szerint Olaszország sokat nyerhet az EU-tervből, tekintettel az ukrajnai orosz inváziót követően megugrott energiaárakra.
„Ha Olaszország csak a tetőket és a falakat szigetelné legkevésbé energiahatékony épületeiben, akkor gázfogyasztásának 49 százalékát takaríthatná meg – mondta Mariangiola Fabbri, a kutatás vezetője. – Csak jó okokat látok arra, hogy elfogadjuk ezt az elképzelést.”
Ehhez kapcsolódóan: Az EU élre törne a tiszta technológiák terén
Ki állja a számlát?
Bírálói szerint az irányelv visszaszorítása azt mutatja, hogy Giorgia Meloni miniszterelnök kormánya kevésbé elkötelezett az éghajlatváltozás kezelésében, mint elődje volt.
„A kormány a status quo mellett akar maradni, ha éghajlatról és energiáról van szó” – mondta Eva Brardinelli, a brüsszeli Climate Action Network épületpolitikai koordinátora.
„Megértem, hogy válság idején az emberek szeretnek a status quo mellett maradni, de ez nem működik, ha az, amit teszünk, veszélyezteti a bolygónkat.”
Meloni megígérte, hogy Olaszország kiveszi a részét a globális felmelegedés elleni küzdelemből, de közölte, hogy ez az erőfeszítés nem árthat a gazdaságnak, és nem szabad az államnak magára maradnia benne.
Az előző kormány Európai Unióval kötött megállapodása értelmében Róma 15,3 milliárd eurót használ fel a Covid utáni uniós helyreállítási alapból az épületek energiahatékonyságának javítására.
Ez csak a töredéke annak, amire szükség volna.
Olaszország élen járt épületei kizöldítésében, és 2020 óta az építési munkálatok költségeinek 110 százalékát kitevő adó-visszatérítést kínált a lakástulajdonosoknak – ez a népszerű intézkedés 2021–22-ben nagyjából 360.000-re tornászta fel a felújítások számát a 2018 és 2020 közötti évi 2900-ról.
Ám az úgynevezett szuperbónusz több mint hatvanmilliárd eurójába került a kincstárnak. Az új kormány, hogy a rendelkezésére álló korlátozott forrásokat a szívéhez közelebbi politikákra, például adócsökkentésekre fordíthassa, kilencven százalékra csökkentette a visszatérítést, és drasztikusan korlátozta a pályázók számát.
A miniszterek szerint a jövőben az Európai Uniónak segítenie kell a támogatások kifizetésében.
A BPIE agytröszt azt mondja, végső soron a finanszírozás széles skáláját kell igénybe venni, ha az Európai Unió el akarja érni ambiciózus céljait Olaszországban és azon kívül.
„Nem tudnék elképzelni olyan helyzetet, amikor a lakás- és háztulajdonosoknak a saját zsebükből kell fizetniük az összes felújítást. Ez a projekt kudarcát jelentené” – mondta Fabbri.
