A miniszterelnök politikai igazgatója három svéd kormánytag korábbi nyilatkozatát idézi, amelyben a magyar kormányt kritizálták egyebek mellett a jogállamisági elvek betartásának hiánya miatt, és az EU nyomásgyakorlását, valamint az uniós pénzek befagyasztását sürgették. Orbán Balázs ezzel a svéd miniszterelnök nyilatkozatára reagált, aki magyarázatot kért arra, hogy a magyar parlament miért halasztja tovább a szavazást a svéd NATO-csatlakozásról.
„A svéd miniszterelnök azt kérdezi, hogy mi a magyar képviselők problémája. Hadd segítsek néhány példával megérteni:
- 2021. március 3. Ulf Kristersson (a Mérsékelt Párt akkori vezetője, most miniszterelnök): „Az EU számára a feladat nagy része még mindig az, hogy megállítsa a magyarországi folyamatokat, nyomást gyakoroljon a magyar kormányra és támogassa az erősödő ellenzéket."
- 2021. június 30. – Jessika Roswall (akkor a Mérsékelt Párt uniós szóvivője, jelenleg EU-ügyi miniszter): „Most már szükséges, hogy az EU egyértelműen cselekedjen, és az új feltételrendszer alapján leállítsa a kifizetéseket Magyarországnak."
- 2022. május 10. – Johan Pehrson (akkor a Liberális Párt frakcióvezetője, jelenleg foglalkoztatási és integrációs miniszter): „Magyarország idegengyűlölő és nacionalista kormánya továbbra is megsérti a jogállamisági elveket és lemond Ukrajna támogatásáról."
– írta Orbán Viktor politikai igazgatója a Twitteren.
“Jó reggelt, Stockholm!” – ezzel zárta bejegyzését Orbán Balázs, aki a három idézett nyilatkozattal gondolta alátámasztani, hogy a magyar kormány miért nem bocsátotta eddig szavazásra Svédország NATO-csatlakozásának ügyét. A kormány már mintegy nyolc hónapja halasztja a szavazást a finn és a svéd csatlakozásról.
Kocsis Máté, a Fidesz-frakció vezetője egy hete jelentette be, hogy a finn NATO-csatlakozásról szóló parlamenti szavazás jövő hétfőn lesz és egységesen támogatják, Svédország ügyében viszont később döntenek.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök csütörtökön közölte: magyarázatot kér Magyarországtól, miért késlelteti Svédország NATO-tagságának parlamenti ratifikálását, miközben Finnországét nem.
„Meg fogom kérdezni, hogy miért választják el Svédországot Finnországtól. Ezeket a jeleket korábban nem tapasztaltuk, így feltétlenül fel fogom vetni a kérdést Orbán Viktornak” – mondta Kristersson a közszolgálati Sveriges Radiónak.
A Szabad Európának nyilatkozó Balázs Péter volt külügyminiszter szerint érdekes, hogy Magyarország egy az egyben követi Törökországot, amely Finnország esetében beadta a derekát, de Svédországgal szemben fenntartja az ellenkezését. Miközben azonban Törökország világosan elmondta fenntartásait Svédországgal kapcsolatban (a kurd emigráció és Fethullah Gülen híveinek ottani tartózkodása), a magyar kormány nem adott konkrét magyarázatot.
Finnország és Svédország tavaly májusban döntött úgy, hogy több évtizedes függetlenség után kérik a felvételüket a NATO-ba, az ukrajnai orosz invázió miatt.
Jelentkezésüket a júniusi NATO-csúcson fogadták el, a tagságot azonban a szövetség mind a harminc tagországának ratifikálnia kell, ezt csak Törökország és Magyarország nem tette meg eddig.
