A miniszterelnök politikai igazgatója a Mathias Corvinus Collegium A publikálás jövőjéről című nemzetközi konferencia megnyitóján beszélt. Orbán Balázs, az MCC kuratóriumának elnöke szerint a média nemzetstratégiai kérdés. Arra is utalt, hogy a kormány tovább növelné a már ötven százalék feletti „magyar tulajdont” a médiapiacon.
A konferencia szerdai nyitóbeszédében Orbán Balázs egyik fő gondolata az volt, hogy a média nemzetstratégiai, szuverenitási kérdés. „Aki uralja egy adott ország médiáját, az eldönti, hogy ki uralja az adott ország gondolkodását és ezen keresztül ki uralja az adott országot” – fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója. Szerinte ezért stratégiai ágazatnak tekinthető a média, amelynek nemzeti tulajdonban kell lennie és nemzeti gondolatot kell tükröznie. Ez szerinte „olyan természetes, mint hogy megszületünk, illetőleg egy idő után távozunk a földi létből”, hiszen, ahogy fogalmazott, az is elképzelhetetlen, hogy az Egyesült Államokban Oroszország kezében legyen a média jelentős része.
2010-ben a magyarországi média kevesebb mint 24 százaléka volt hazai tulajdonban, de ezt mostanra sikerült ötven százalék fölé vinni Orbán Balázs szerint. A miniszterelnök politikai tanácsadója arra is utalt, hogy tovább szeretnék növelni a hazai tulajdon arányát, akár hetven-nyolcvan százalékig – mint ahogy az szerinte a nyugati országokban van. Orbán Balázs szerint jó médiapiaci átalakítás, hogy „magyar alapítványok, magyar egyesületek, magyar magánszemélyek, konzervatívok, szocialisták, liberálisok, magyar egyházak és természetesen a magyar állam is a médiatulajdonosok közé tartozik”.
Orbán Balázs tehát elismeri, hogy a kormányzat 2010 után tudatosan alakította át a médiapiaci viszonyokat Magyarországon, és beszédének második felében arról is szót ejtett, hogy a médiaviszonyok alakítása nem mentes az ideológiától. Orbán ugyanis azt a „szomorú helyzetet” látja, hogy Nyugaton a média egyre nagyobb része „a woke nevezetű, alapvetően neomarxista alapból építkező ideológia” szolgálóleánya lett. „Mi ezzel messzemenőkig nem értünk egyet” – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország „no country for woke men”. Orbán bízik abban, hogy sikerül meggyőzni más országokat is arról, hogy ez egy káros folyamat. „Közép-Európa megerősödésének” egyik záloga Orbán szerint, hogy a régió országainak médiapiacán megjelent a szuverenitásról szóló gondolkodás.
Orbán Balázs kitért aktuális kérdésekre is, amikor arról beszélt, hogy épp most zajlik „a rendszerváltoztatás utáni Magyarország legnagyobb politikai botránya”, utalva a Márki-Zay Péter mozgalmának, illetve az Ez a lényeg kiadójának a választások előtt juttatott külföldi támogatásokra. Szerinte ez az ügy is bizonyítja, hogy nem mindegy, hogy honnan finanszírozzák a médiát, és hogy „nem szabad hagyni, hogy a média a politika szolgálóleánya legyen”, ez az, „ami ellen erőnkkel küzdeni próbálunk” – tette hozzá.
A külföldi médiát befolyásoló politika az oka annak is Orbán Balázs szerint, hogy a nyugati sajtó 2010 óta egyre többet foglalkozik Magyarországgal. (Magyarországról csak 1956-ban írtak annyit Nyugaton, mint az utóbbi években, többek között erre jutott egy 2021-ben publikált tanulmánykötet is – a szerk.) Nyugaton ugyanis azok vannak többségben Orbán szerint, „akik nem nemzetekben gondolkodnak, akik a vallást valami ősi, elmaradott, kidobandó terméknek gondolják, akik számára a család bármit jelenthet”, és akik a nemzeti szuverenitás lebontásán dolgoznak. A magyar kormány ennek viszont épp az ellenkezőjét gondolja, és azon dolgozik, hogy egy, a „hagyományos értékekre” épülő, de a XXI. századi kihívásokat is „jó állapotban váró” országot alakítson ki.
