Orbán Viktor szerint komoly bajban van az ukrán hadsereg, megerősíti a NATO Magyarországot is. A magyar miniszterelnök szokatlanul nyájasan beszélt az urkánokról. Emellett szerinte az összes uniós vezető közül csak ő látja, hogy leginkább békére lenne szükség Ukrajnában.
"A háborús zóna sokkal gyorsabban közeledik majd Magyarországhoz, mint amire egyébként ma a rádióhallgatók nagy része gondol”-
mondta el Orbán Viktor a közrádióban pénteken. Orbán szerint az ukrán katonák hősiesen harcolnak, és "mindenki az ukránok oldalán áll természetesen", Oroszország háborút pedig folytat ellenük.
Orbán szerint mindenki "szurkol is a megtámadottnak", viszont "lassan a katonai realitások érvényre jutnak", az ukránok helyzete pedig egyre rosszabbá válik. A NATO-ban szerinte nem volt szó arról, hogy mi lesz, ha összeomlik az ukrán ellenállás, de a transzatlanti védelmi szövetség keleti szélét katonailag meg fogják erősíteni. Így Magyarországot is.
Orbán balkáni országok uniós felvételéért lobbizott, egyelőre hiába
A magyar emellett miniszterelnök elismételte a múlt heti hírt, hogy Ukrajna tagjelölti státuszt kapott az EU-ban. Egyébként ezt Moldova is megkapta, és a döntés egy elég hosszadalmas folyamat kezdőlépése csak.
Orbán Viktor elmondása szerette volna bevenni ebbe a körbe "a boszniai köztársaságot", de ez nem sikerült neki. Szerinte a nyugati vezetők nem feltétlenül elég felkészültek ennek a kérdésnek a megítéléséhez.
"Még mindig értetlenség vagy nem kellő tudás mutatkozik az európai nyugati vezetők tekintetében arról, hogy Balkán bővítése illetve felvétele az Európai Unióba mennyire létszükséglet lenne mindannyiunk számára egész Európában"
- érvelt a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor kevés megmaradt szövetségeseinek egyike egyébként a szintén Putyinhoz közeli Aleksandar Vučić szerb elnök vagy Milorad Dodik, a bosznia szerbek szinte örökös vezetője.
Orbán szerint sikerült megakadályoznia egy hetedik szankciós csomagot az orosz kormány ellen a közelmúltbeli EU-s találkozón. Itt arra célzott, mintha gázembargó is reális lehetett volna, de ő jelezte, hogy ilyesmiről tárgyalni sem hajlandó.
Korábban több elemző is figyelmeztetett, hogy a gázembargó lehetősége azért lenne igen meglepő, mert többek közt például Németország sem tudna rövid távon leválni az orosz gázról, és az ő gázvásárlásuk lényegesen fajsúlyosabb kérdés, mint a magyar államé.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az EU-ban nem akar "minden héten" megvétózni egy közös szankciós döntést, de ő nem támogatja az orosz kormány elleni uniós szankciókat. Szerinte ez egyébként nem is vétó ilyesmi esetben, hanem csak nem lehet a belegyezésük nélkülük dönteni, "nem tud megszületni a döntés".
Orbán szerint nem szankciókra lenne szükség, hanem tűzszünetre és békére, de ezt
az összes uniós vezető közül ő látja egyedül.
Néha emiatt furcsán is érzi magát bevallása szerint. Magát egész Magyarországgal azonosítva úgy látja, hogy Magyarország van egyedül a "szelíd oldalon", a magyar "galamb" uniós "héják" gyűrűjében vívja küzdelmeit.
A miniszterelnök feltűnően sokszor bedobta a "háborús infláció" kifejezést, mintha a magyar inflációt elsősorban háború okozná. Ehhez nem árt tudni, hogy már háború, sőt a már a járvány előtt is magas volt az infláció az országban, jelentős részben a kormány és jegybank tevékenysége áll a hazai inflációs gondok mögött.
