Összeültek a NATO-tagállamok budapesti nagykövetei az Orbán–Putyin-találkozó miatt. Magyar EU-pénzek: valami készülődik Budapest és Brüsszel között. Donald Tusk lengyel miniszterelnökként Orbán Viktor ellenpólusa lehet. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Az Orbán–Putyin-találkozó miatt összeültek a NATO-tagállamok budapesti nagykövetei
Csütörtök reggel találkoztak a NATO-tagországok budapesti nagykövetei. A svéd diplomáciai képviselet vezetőjével kiegészült egyeztetés apropóját az adta, hogy mára egyre súlyosabb aggodalommal tölti el a szövetségeseket Magyarország mélyülő kapcsolata Oroszországgal. „Ha jogos biztonsági aggályaink vannak, elvárjuk, hogy komolyan is vegyék” – mondta David Pressman nagykövet a Szabad Európának.
Ehhez kapcsolódó cikkünk: Orbán Viktor találkozott Vlagyimir Putyinnal. A kétoldalú tárgyalásról egyik fél sem tájékoztatott korábban. A magyar kormányfő az első olyan EU-vezető, aki személyesen tárgyalt az orosz elnökkel azóta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene háborús bűncselekmények miatt.
Magyar EU-pénzek: valami készülődik Budapest és Brüsszel között
Egyértelműen felgyorsultak az egyeztetések az Európai Bizottság és a magyar kormány között a pénzek lehívásának útjában álló problémák megoldásáról, és a kölcsönösen visszafogott retorika ellenére több részterületen is komoly előrelépés történt. A hangsúly hosszú szünet után visszakerült a feltételességi eljárás szupermérföldköveinek teljesítésére.
Elemző: Orbán Viktor ellenpólusa lehet Donald Tusk lengyel miniszterelnökként
Minden jel arra utal, hogy Donald Tusk alakíthat kormányt Lengyelországban. Az eddigi ellenzéki vezető szinte minden fontos kérdésben teljesen mást képvisel, mint Orbán Viktor, például Európa jövőjével, Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban is. A V4 is átalakulhat lengyel–cseh és magyar–szlovák kettősre – mondta Zgut-Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia adjunktus professzora.
Egy másik cikkünkben azt vettük végig, hogy mi lesz új és mi marad a régi Tusk alatt. Szakértők szerint az ellenzék várhatóan 180 fokos fordulatot hajt végre Lengyelország Európa-politikájában, azonban a klímaváltozás, a migráció és a közösségi döntéshozatal reformjának ügyében továbbra sem ígérkezik könnyű partnernek.
Szelektív emlékezetpolitika adóforintok milliárdjaiból
Az elmúlt években sorra valósultak meg az emlékezetprojektek emlékművek, épületek, intézmények, szobrok és történelmi filmek formájában. De vajon mennyiben tükrözi a valóságot és mennyiben szolgál politikai célokat a történelmi emlékezés módja? A Szabad Európa a legjelentősebbekről és legköltségesebbekről készített összeállítást, amelyben szakértőket kérdeztek arról, mennyiben tükrözi a valóságot és mennyiben szolgál politikai célokat a történelmi emlékezés módja. A cikk egyik szerzője, Horn Gabriella volt a Sztoriban vendége.
Átkerül az Európai Tanács térfelére a költségvetési felülvizsgálat
Az Európai Parlament elfogadta tárgyalási álláspontját az ötvenmilliárd eurónyi összegű ukrán pénzügyi eszközről és a stratégiai technológiákat finanszírozó platformról, miközben az Európai Tanács elnöke is átveszi a spanyol soros EU-elnökségtől a költségvetési felülvizsgálatról szóló tárgyalási keretet.
Mérgezett ajándék: miért fájhat az új európai médiatörvény a magyar kormánynak?
Alig titkoltan a magyar médiahelyzet ihlette azt az új európai uniós törvénytervezetet, amely a tömegtájékoztatás szabadságát hivatott biztosítani. A szerkesztői szabadság, a közmédia védelme és a hirdetési piac versenyhelyzete mellett az óriásplatformok önkényét is célba veszi a tervezet. Egyebek mellett erről is beszélgettünk friss podcastunkban állandó brüsszeli tudósítónkkal, Gyévai Zoltánnal.
Bulgária megvédi az orosz gáztranzit megadóztatását, Magyarország és Szerbia választ ígér
Szófia megvédte döntését az országon áthaladó orosz gázra kivetett új adóról. Eközben Magyarország és Szerbia – amelyek a moszkvai szállításra támaszkodnak – megfogadták, hogy válaszolnak a szerintük ellenséges lépésre.
„Létfontosságú katonai beruházásra” készül a kormány Budapest belvárosában az ukrajnai háborúra hivatkozva
Egy kormányrendelettel katonai célú beruházássá minősítették át az ukrán háborúra hivatkozva a Déli Körvasút építését, aminek már kétszer visszadobta a bíróság a környezetvédelmi engedélyét. Kelenföld és Ferencváros között ennek nyomán drasztikusan megnőne az áthaladó vonatok száma, ráadásul több száz fát vágnának ki, ezzel gyakorlatilag megszűnne a Hamzsabégi út mentén húzódó zöldterület parkos jellege.
Lengyel László: Migránsozás helyett a munkaerőhiányt kellene beismerni
A politológus szerint Magyarországon migráns nélküli migránsellenesség alakult ki, hiszen a kérdés a hatalom fenntartásának legfontosabb eszköze. Közben az utcán tízezrével sétálnak a vendégmunkások és a színes bőrűek. Orbán hazudozik a választóinak, pedig véglegesítés előtt áll az EU-s migránscsomag.
Hajdu Szabolcs: „Levegőt akarok venni, az új projekteket már nem itthon készítem elő”
Miután elhozta a fődíjat és a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat is a Karlovy Vary-i filmfesztiválról az egy fillér magyar állami támogatás nélkül készült Ernelláék Farkaséknál című filmjével, egy államtitkár ezt úgy kommentálta, hogy „nyertünk”, valamint a magyar film sikeréről beszélt. Azóta elkészült a Békeidő, leforgatták az Egy százalék indiánt és a Kálmán-napot – ugyancsak magyar állami támogatás nélkül. Azt mondja, mostanra belefáradt, a következő filmes, színházi projektjeit már külföldön készíti elő.
„Mi a barlangban vagyunk profik, ahhoz értünk. Itt kint csetlünk-botlunk”
„Több mint ötven év, több mint ötszáz megmentett élet önkéntes munkában” – áll a Magyar Barlangi Mentőszolgálat honlapján. Civilek, akiket a közös szenvedély hajt, akikről csak akkor hallani, amikor valaki bajba kerül egy nehezen megközelíthető helyen, és csak ők tudják kihozni. Nagyon szűkös költségvetésből, nagyon nagy önkéntes áldozatvállalással visznek véghez rendkívüli dolgokat. Horváth Richárd, a szervezet vezetője a törökországi mentés mellett arról is beszélt a Szabad Európának, hogy miért jó civilként működni, milyen anyagi gondjaik vannak, és hogy az ilyen bravúros mentés, mint amit a Morca-barlangban vittek véghez, hozzásegíti-e őket ahhoz, hogy jobb anyagi körülmények között működjenek.
A 2036-os olimpiarendezés támogatása is előkerült az ellenzéki polgármesterek helyosztóján
Lassan kiderül, kik lesznek az ellenzéki polgármesterjelöltek a fővárosban. Az esélylatolgatások alapján nagyjából maradna a jelen helyzet, ha 2024-ben nem egyszerre tartanák a helyhatósági és az európai választást. Meglepő, hogy ezzel a kihívással nem foglalkozik az ellenzék.
Itthon is elrejtheti már legálisan a vagyonát, nem kellenek az offshore cégek
A kormányközeli üzleti körök egy pofonegyszerű és legális módszerrel kerülik el, hogy megjelenjenek a különböző hatóságok adatbázisában és a céginformációs rendszerben. Elég ehhez kinyomtatni egy papírt, aprópénzért eladni, átírni a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné válik több milliárd forint útja.
Kerüljön képbe a Hamász és Izrael háborújáról!
A Hamász terrorszervezet fegyveresei október 7-én kitörtek Gázából, behatoltak Izraelbe, s eddig példa nélküli mészárlást rendeztek a civilek között. Emellett túszokat ejtettek, ráadásul katonai célpontokat is eredményesen támadtak. Ebben a cikkben leegyszerűsített áttekintést adunk a bonyolult konfliktus hátteréről.
A magyarok és a lengyelek homlokegyenest eltérően ítélik meg a Putyinék jelentette veszélyeket
Ég és föld a különbség a lengyelek és a magyarok valóságérzékelésében, ha Oroszország kockázatairól vagy az ellenük hozott szankciókról van szó – derült ki egy friss felmérésből. Nehezen lehetne nagyobb a különbség az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij megítélésében is. Szintén totálisan eltérően látja a két ország lakossága Biden elnök vagy általában az Egyesült Államok szerepét.
