Orbán Viktor szerint Novák Katalin és Varga Judit nemcsak azt bizonyította be, hogy szükség van a nőkre a politikában, hanem azt is, hogy bárki hibázhat, álljon mégoly magas poszton is. A kormányfő évértékelőjében egy új, „európai” jobboldal megalakulását nevezte legfőbb reményének 2024-re.
Egészen abszurd jelenetek előzték meg a Várkert Bazárnál szombat délután Orbán Viktor évértékelőjét. Azt lehetett tudni, hogy a Novák Katalin és Varga Judit lemondásához vezető politikai válság miatt a szokásosnál is kevesebb teret adnak a független sajtónak, hogy legalább a helyszínre érkezőket megpróbálja megkérdezni. Ez a gyakorlatban úgy valósult meg, hogy a Várkert Bazárt minden korábbinál jobban körbekordonozták, a bejáratnál pedig Kubatov Gábor pártigazgató munkatársa nemcsak a gyalog érkezőkhöz odalépő újságírókat próbálta félrelökni, de időnként még a Fidesz képviselőin is taszított egyet, ha úgy érezte, megálltak volna, hogy válaszoljanak a kérdésekre. Így egyedül a másik irányból érkező Deutsch Tamás nyilatkozott érdemben az elmúlt napokról.
A Fidesz EP-képviselője szerint a két lemondással kezelték a kialakult válságot, ő maga pedig már 1992-ben egy gyermekvédelemről szóló tanulmánykötet egyik szerzője volt, így álláspontja azóta mindenki számára világos lehet a témában. Magyar Péterről azt mondta: Varga Judit volt férje „éppen olyan szánalmas, mint Márki-Zay Péter”, és ennyire kell komolyan venni, amit mond. (Magyar Péter a rendezvény előtt nem sokkal azt írta közösségi oldalán, hogy a kormány egyik minisztere korrupciós ügy részese, és erről Orbán Viktor is tud.)
„Mint egy rémálom”
A Várkert Bazárban sem Novák Katalin, sem a korábbi ceremóniamester, Balog Zoltán nem volt ott, így Orbán Viktor csak Schmitt Pál és Áder János korábbi elnököt köszöntötte. A kormányfő nem köntörfalazott, azt mondta: „A ’24-es év nem is kezdődhetett volna rosszabbul, Novák Katalin lemondott. ( …) Olyan ez, mint egy rémálom, mindannyiunkat megviselt.” Novákot a magyar érdekekért harcoló elnök asszonynak nevezte, aki „a magyarok jobbik énjét testesítette meg”, aki „nem a férfiakkal szemben és az ő mércéjük szerint akarta bizonyítani rátermettségét”. Orbán szerint Novák megmutatta, hogy a nők a politikában is alapvetően szükségesek – csakúgy, mint az élet minden területén.
A lemondás okáról azt mondta: „Novák kegyelmi döntését a magyarok elsöprő többsége nem fogadta el”, így az elnök már nem volt képes a nemzeti egység fenntartására. „A nemzet egységet az ő döntése bontotta meg, így az történt, aminek ebben a helyzetben történnie kellett” – fogalmazott. Ezért „a nemzetet újraegyesíteni csak az elnök lemondásával és új elnökkel lehet.”
„Jobb adni, mint kapni”
Varga Juditról azt mondta: 25 év gyakorlatát folytatta a kegyelmi kérvény ellenjegyzésével, ezért, bár igazságtalan, de elkerülhetetlen volt a távozása. „Jó emberek is hoznak rossz döntéseket” – összegzett, majd megköszönte a távozó két politikus munkáját. „A távozó két asszony kisujjában több méltóság van, mint a baloldal összes vezetőjében együttvéve” – ismételte meg a kormányfő a kormánymédiában már napok óta visszhangzó szlogent.
Orbán szerint a bajból tanulni kell, majd ökölvívó-hasonlattal élve azt mondta: a politikában csak egyet kell ütni, de az nagy legyen, és „jobb adni, mint kapni”. Ezután úgy folytatta, hogy az eset azt is megmutatja: bárki bárhol lehet, sosem biztos a pozíciója. Szerinte a lemondás elégtétel és példa az ország számára, esélyt adott, hogy a bajból megerősödve kerüljünk ki, és úgy is fogunk. A tanulságokból feladat is adódik: a gyermekvédelmi rendszert át kell alakítani, „az áldozatok kálváriája kötelez minket”, meg kell erősíteni a gyermekvédelmi intézmények felügyeletét. Ezt új gyermekvédelmi törvénycsomag formájában be fogják nyújtani, „a képmutató baloldal a parlamentben majd vitézkedhet”.
Megóvni, megóvni, megóvni
Ezután viszont már arról beszélt, hogy az elmúlt években sikerült megóvni a munkahelyeket, alacsony a foglalkoztatottság, minden évben több magyar jön haza, mint ahányan elmennek, megvédték a nyugdíjakat és visszaállították a 13. havi nyugdíjat is. Orbán elismerte, hogy nem sikerült elérni a Covid előtti gazdasági növekedést, és magas a költségvetési hiány is, de legalább az ikerdeficitet megelőzték, a hiány ellenére pozitív a külkereskedelmi mérleg. Ezeket az eredményeket Szijjártó Péternek és Varga Mihálynak köszönhetjük Orbán szerint. Az inflációt viszont „a jegybank segítségére sietve” sikerült csökkenteni. Összességében „a ’23-as extra nehéz évből sikerült kikecmeregnünk”.
Orbán viszont ennél többet akar 2024-ben, bár még az uniós gazdasági előrejelzés is pozitív. A zöldenergia korszaka „berúgta az ajtót”, ez a jövő, gyorsan át kell állni rá. A magyar politika stabilitásának köszönhetően gyorsan alkalmazkodhatunk, így egész Európában elsők lehetünk, „ez behozhatatlan versenyelőny, ezért is csípi sokak szemét”.
A zöldátállással élhetőbb lesz az ország, és kiszabadulhatunk a Monarchia óta létező energiafüggőségünkből is. Ehhez kell Paks II., Paks I. meghosszabbítása, és naperőműveket kell építeni. Az energiafogyasztás 15 százalékát már napenergia állítja elő – ezt Orbán Lantos Csaba energiaügyi miniszternek köszönte. „Néhány évre vagyunk az energiafüggetlenségünktől” – mondta. Orbán szerint „földszintes érv, hogy nincs elég vizünk”, mert „a kis Magyarország egy nagy medence”, rengeteg folyó ömlik be ide. De az emberek jogos aggályait azért figyelembe kell venni.
„Lökdösődni kell”
Ám a beruházásokért nagy a verseny, és a dollárbaloldalt azért fizetik, hogy akadályozza a kormányt. Ez a verseny olyan, mint a nyílt vízi úszás, folyamatosan lökdösődni kell, de ebben a magyarok jók. El kell kerülni, hogy elmenjenek az idetelepült autógyárak.
A célokról azt mondta: „Azt akarjuk, hogy Magyarország Európa egyik legjobb országa legyen, erős, biztonságos és jómódú.” Ennek érdekében alkalmazkodni kell a változáshoz, és ellenállunk a blokkosodásnak. Fejlesztjük a gazdaságot és az oktatást, a versenyképes magyar cégeket megtámogatjuk. Orbán szerint „a szomszédaink biztosan tudják, hogy számíthatnak ránk”, megsegítettük Ukrajnát, Szlovákiát, Romániát és Horvátországot is az elmúlt években.
Kérdés Orbán szerint, hogy milyen környezetben kell megküzdeni a sikerekért. „Jó hír, hogy a Svédországgal fennálló vitánk a végéhez közeledik”, az első tavaszi parlamenti ülésen ratifikálhatjuk a svéd NATO-csatlakozást. De „a mi természetes közegünk az Európai Unió”, így ha az sikertelen, mi is nehezen lehetünk sikeresek. Kétséges, hogy támaszkodhatunk-e erre az Európai Unióra. Bár sok jó dolog érkezett hozzánk Nyugatról, ma már csak azt látjuk, hogy Brüsszelből egyre több baj zúdul be hozzánk. „Brüsszel belevetette magát az orosz–ukrán konfliktusba”, Magyarország egyedül maradt a békepárti álláspontjával – éppen úgy, mint 2015-ben a migráció ellenzésével. De mint abban az ügyben is bebizonyosodott utólag, hogy igazunk volt, most is ez történik majd.
Orbán szerint az amerikai nyomásgyakorlás olyan mértékű, hogy az amerikai nagykövet a parlamentbe jár megnézni, jól viselkedik-e a dollárbaloldal. Majd arról beszélt: többet nem lehet megengedni, hogy az EU közös hitelt vegyen fel, ehhez „kérte a Fidesz-frakció segítségét”. Ezután „hibbant szobatudósoknak” nevezte a brüsszeli szakértőket, akik az EU környezetvédelmi szabályait alkotják meg, és „GMO-s vackokat” erőltetnek az emberekre. Erről szólnak a gazdatüntetések is. Majd feltette a kérdést: ha húsz év múlva Nyugatra látogatunk, mit fogunk ott találni? Mivel az európai versenyképesség megroggyant, a középosztály teret veszít, és ennek tragikus következményei vannak a demokráciára.
Emellett „Brüsszel magára hagyta a Balkánt”, mert kell a pénz Ukrajnára. Ahhoz, hogy a negatív tendenciákat visszafordítsuk, „el kell foglalni Brüsszelt”. 2024 sorsfordító lehet: az EU-ban, Amerikában, Indiában és egy sor országban lesznek választások. A világpolitika színpada év végén tejesen más lesz, mint év elején, és ha a jóisten megsegít minket, nőhet a mozgásterünk. Majd azt mondta: nagyon szeretnék, ha ismét Donald Trump lenne az amerikai elnök. Trump Amerikát tehetné naggyá, a magyar uniós elnökség pedig az Európai Uniót. Ehhez szuverenista fordulatra lenne szükség. Valódi változást egy új európai jobboldal hozhat, ennek a Fidesz is része akar lenni, „abcúg, Brüsszel, éljen Európa”. De ehhez az is kell, hogy az új európai jobboldal ne Európa-ellenes, hanem európai legyen.
