Közép-ázsiai migránsok százai dolgoznak az oroszok által megszállt ukrajnai területeken, árkot ásnak, holttesteket gyűjtenek be és romokban álló épületeket javítanak. Kormányaik figyelmeztették őket, hogy ne menjenek Ukrajnába. Kijev a megszállók cinkosának tekinti őket.
Urmat szerződést kötött egy orosz céggel, amely napi 120 dollárt fizet neki azért, hogy halott orosz katonákat gyűjtsön össze az ukrajnai frontvonalon.
A kirgizisztáni vendégmunkás, aki nem akarta, hogy vezetéknevét nyilvánosságra hozzák, azt mondja, tisztában van a kockázatokkal, és megbeszélte a témát az ukrajnai háborús övezetekben dolgozó kirgiz migránsokkal.
„Elmondták, hogy néha ágyúzás alá kerülnek, és hogy emberek halnak meg – mesélte a Szabad Európa kirgiz szolgálatának. – Azért vállalják ezt a fajta munkát, mert kétségbeesett helyzetben vannak, néhányuknak adósságuk van.”
Közép-ázsiai migránsok százait vették fel orosz cégek, hogy az oroszok által megszállt ukrán területen dolgozzanak, annak ellenére hogy kormányaik figyelmeztették őket, hogy ne menjenek Ukrajnába. Kijev azt is kijelentette, hogy az ilyen munkásokat az orosz megszállók cinkosának tekintik.
A migránsok többsége a háború sújtotta városokban, például Mariupolban dolgozik az építőiparban. A munkák közé tartozik az árkok ásása és a holttestek összegyűjtése.
Több közép-ázsiai migráns nő elmondta, hogy a megszállt Kelet-Ukrajnában katonai célú kórházakban, étkezdékben és gyárakban is munkát ajánlottak neki.
A migránsok számára a pénz a fő motiváció.
Ukrajna oroszok által ellenőrzött részein például építőipari munkát kínálnak, amelyek fizetése közel 2000 és 3300 dollár között mozog havonta. Ez jóval magasabb, mint amit a munkások Oroszországban kereshetnek.
Bár a migráns munkások jelentősen eltérő bérezésben részesülnek a különböző orosz régiókban, a Szabad Európának március 7-én többen is elmondták, hogy havonta 600 dollártól körülbelül 1200 dollárig terjedő összeget keresnek.
Ukrajnában ragadtak
Az ukrajnai munkát weboldalakon, Telegram-csoportokban és más közösségi médiumokban hirdetik. Szorbon K., egy Tádzsikisztánból származó munkás szerint a migránsok a munkáltatójuktól vagy más közép-ázsiai kollégáktól hallanak a munkalehetőségekről.
Szorbon elmondta, hogy útépítő munkásként havonta körülbelül 1200 dollárt keres. Ez szerinte „az egyik legjobban fizető” állás a képzetlen idénymunkások számára Szurgut nyugat-szibériai városban, ahol él.
„Az általam ismert közép-ázsiai migránsok többségét egyáltalán nem érdekli, hogy Ukrajnába menjen dolgozni, de időről időre hallom, hogy valaki már elment – mondta. – Ismerek egy tádzsik férfit, aki Mariupolba ment dolgozni, majd arra biztatta a rokonait, hogy csatlakozzanak hozzá.”
Az ukrajnai munkahelyeket biztonságosnak és jól fizetőnek hirdetik, de több tucat, Ukrajnában dolgozó migráns panaszkodik arra, hogy nem kapják meg az ígért fizetést.
A kiábrándult munkások közül néhányan megpróbálták elhagyni Ukrajnát, de az orosz határőrök nem engedték vissza őket Oroszországba.
Február 25-én egy kirgiz állampolgár, aki egy orosz cégnek dolgozott Ukrajnában, azt mondta a Szabad Európának, hogy a határőrök megakadályozták, hogy visszamenjen Oroszországba.
A férfi – aki biztonsági okokból nem akarta, hogy a nevét nyilvánosságra hozzák – elmondta, hogy 2022 májusában érkezett Mariupolba mintegy négyszáz munkással, köztük húsz kirgiz állampolgárral, nem sokkal azután, hogy a tengerparti város az orosz erők kezére került.
„Mariupolba jöttem, miután szerződést kötöttem egy orosz építőipari céggel. Több mint nyolc hónapja dolgozom itt – mondta a Szabad Európa kirgiz szolgálatának telefonon Kelet-Ukrajnából. – Február 24-én úgy döntöttem, hogy elhagyom Ukrajnát, de az orosz határőrök nem engedtek vissza Oroszországba. Azt mondták, hogy a nevem rajta van egy feketelistán. Fogalmam sincs, miért.”
A Szabad Európa nem tudja ellenőrizni a férfi állításait. Moszkvában kirgiz diplomaták azt mondták, hogy megpróbálják tisztázni a helyzetet.
Oroszország több millió kirgizisztáni, tádzsikisztáni és üzbég vendégmunkás befogadó országa. Kell az olcsó munkaerő, míg több közép-ázsiai volt szovjet köztársaságban évtizedek óta nagy a munkanélküliség.
„Ez nem erkölcsi döntés”
Az orosz cégek állítólag még az orosz börtönökben lévő közép-ázsiai elítélt nőket is megkörnyékezték, hogy pénzért és büntetett előéletük eltörléséért cserébe Ukrajnában dolgozzanak.
Tilekmat-ata, a dél-kirgiz Os város lakója elmondta, hogy 31 éves lánya hatéves börtönbüntetését tölti Oroszországban kábítószer-kereskedelem miatt.
A férfi attól tart, hogy lányát – aki szakmáját tekintve ápolónő – Ukrajnába csábítják dolgozni. A lány nemrég arra kérte apját, hogy küldje el neki az orvosi főiskolai diplomáját.
„Nem fogok neki semmilyen dokumentumot küldeni – mondta Tilekmat-ata a Szabad Európának. – Havi 1200 dolláros bért ígértek neki. Az oroszok állítólag börtönökből toboroznak orvosokat.”
Mariupol, One Year After The Devastating Russian Siege
Tilekmat-ata kitart amellett, hogy lányának „ott kell maradnia, ahol van”, és a börtönben kell letöltenie hátralévő idejét, ahelyett hogy Ukrajnába menne.
Hoszijat Szafarmatova, a Szughd észak-tádzsik tartományból származó egykori matematikatanárnő az elmúlt évtized nagy részében az oroszországi Tyumeny tartományban élt, amely közép-ázsiai vendégmunkások tízezreinek kedvelt célpontja.
Szafarmatova azt mondja, hogy a szomszédságában körülbelül fél tucat tádzsikot és üzbéget ismer, akik az oroszok által megszállt ukrajnai városokban dolgoznak, vagy „fontolgatják, hogy odamennek”.
„Ami feltűnő, hogy a legtöbbjük nem gondolkodik azon, hogy helyes vagy helytelen Ukrajnába menni dolgozni. Számukra ez csak egy újabb munka” – mondja.
Sok oroszhoz hasonlóan az oroszországi migránsok többsége elhiszi Moszkva narratíváját a háborúról, Ukrajnát és a nyugati országokat hibáztatja a háború kirobbantásáért.
„Néhányan fontolóra vették, hogy Ukrajnába mennek, de végül úgy döntöttek, hogy nem, a különböző kockázatok miatt – de nem azért, mert úgy gondolták, hogy ez erkölcstelen vagy rossz” – teszi hozzá.
