Orosz katonai tisztviselők az ország fegyveres erőinek jelentős átszervezését javasolják, beleértve a kötelező hadkötelezettség korhatárának emelését, miután egyre több az orosz katonai áldozata a tíz hónapja tartó ukrajnai inváziónak.
A javaslatokat Szergej Sojgu védelmi miniszter vezette elő a hét elején: ezek mintegy harminc százalékkal, másfél millióra bővítenék az orosz fegyveres erők létszámát, és visszafordítanák azokat a több mint egy évtizede végrehajtott reformokat, amelyek célja a szovjet korszak katonai szerkezetének korszerűsítése volt.
Egyúttal elismerik azokat a rendszerszintű problémákat, amelyekkel az orosz hadsereg továbbra is szembesül, és amelyekre az ukrajnai konfliktus is rávilágít.
Nyugati hírszerzők és katonai tisztviselők nyilvános becslései szerint Oroszország február óta több mint százezer halottat és sebesültet jegyez Ukrajnában. Moszkva utoljára szeptemberben közölt hivatalos számot az elesettekről, amikor Sojgu bejelentette, hogy 5937 katona vesztette életét a háborúban.
Ukrajnában bevetett csapatai feltöltésére a Kreml szeptemberben mozgósítási kampányt hirdetett, amelynek célja háromszázezer, többnyire katonai tapasztalattal rendelkező tartalékos bevonása volt a harcokba.
A mozgósítási parancs független volt a rendes, kétévente végrehajtott sorozástól, amely évente kétszer 120-140 ezer férfit állít katonai szolgálatba. Ezek a sorkatonák egy évig szolgálnak.
A jelenlegi törvények szerint a sorozás a 18–27 év közötti férfiakat érinti. Ezek a katonák nem küldhetők külföldre vagy aktív harcba.
Kik menjenek Ukrajnába?
December 21-én, egy év végi konferencián magas rangú katonai tisztségviselők és Vlagyimir Putyin elnök előtt Sojgu a hadkötelezettség korhatárának 21–30 év közé emelését szorgalmazta, és kijelentette, hogy Oroszországnak másfél milliós összhaderőre van szüksége ahhoz, hogy „eleget tudjon tenni feladatának, és garantálni tudja Oroszország biztonságát”.
Határidőről nem beszélt.
Jelenleg az orosz hadseregnek összesen mintegy 1,1 millió katonája van.
Mivel a sorkatonákat eltiltották az ukrajnai szolgálattól, a tisztviselők önkéntesekhez – kontraktnyikokhoz – fordultak, hogy háborúzzanak. A február 24-i inváziót megelőzően Oroszországnak összesen körülbelül négyszázezer szerződéses katonája volt, ebből mintegy 150.000 a szárazföldi erőknél.
A brit védelmi minisztérium szerint a Wagner-csoport katonai magáncég hozzávetőleg ötvenezer katonát vonultatott fel Ukrajnában, többségüket feltehetően orosz börtönök foglyaiból toborozta az idő előtti szabadulás ígéretével.
A kibővített orosz haderőben 695.000 szerződéses katona lesz – mondta Sojgu, akik közül 521.000-nek 2023 végéig szolgálatba kell állnia.
Sojgu a katonai struktúra jelentős átszervezését is javasolta, különösen a Nyugati Katonai Körzetben, amelynek erői a NATO-tagállamokéval szemben helyezkednek el.
Hátra arc, vissza a szovjet struktúrához
További változtatások a légierő egyes egységeit a szárazföldi erők parancsnoksága alá helyeznék, a meglévő gyalogos-, tengerész- és légideszant-dandárokat pedig hadosztályokká alakítanák, hasonlóan a szovjet struktúrához.
Ha életbe lépnek, a javasolt reformok egy sor olyan változtatást érvénytelenítenének, amelyeket Sojgu elődje, Anatolij Szergyukov hajtott végre a 2008-as georgiai háború után, amely szembetűnő problémákra hívta fel a figyelmet az orosz hadseregben.
Szergyukov változtatásai egyebek mellett felszámolták a fegyveres erők szovjet korszakból örökölt struktúráját, a nagy hadosztályoktól eltávolodva a mobilabb és nagyrészt önellátó dandárok felé mozdultak el, és megpróbálták növelni az együttműködést a különböző fegyvernemek között.
A Vlagyimir Putyin elnök által szeptemberben kihirdetett mozgósítási parancs felkavarta az orosz társadalmat, olyan férfiak és nők kivándorlási hullámát váltotta ki, akik menekültek az elől, hogy a mozgósítás célkeresztjébe kerüljenek, és a háborúba küldjék őket.
Reform helyett a társadalom militarizálása
Jogi aktivisták szerint Sojgu változtatásai csak az orosz társadalom további militarizálását szolgálják.
„Nem mondanám, hogy ez reform. Valójában még a fuvallata sem érződik itt a reformnak” – mondja Aleksey Tabalov, a School Of Conscripts jogvédő szervezet vezetője a Jelenidőnek adott interjújában.
„Az igazi reform egy teljesen hivatásos hadsereg létrehozása lenne, ahol nem lenne helye a kötelező sorkatonaságnak.”
„Itt két deklarált cél van: az ukrajnai támadó hadműveletek fenntartása és a NATO-bővítéssel szembeni katonai ellenállás. Ez az a két cél, amelyet hangosan hirdetnek, és amelyek érdekébe állítják valójában az orosz társadalom életét” – mondja.
„Militarizálás, a hadkötelezettség korhatárának emelése, a hadsereg növelése, a katonai kiadások növelése; ma már minden a katonai céloknak van alárendelve.”
