Az ENSZ főtitkára megküldte javaslatait az ukrán gabonaexport újraindítását célzó, Oroszország által különböző mondvacsinált okokból felmondott megállapodás feltámasztására vonatkozóan, a Kreml azonban nem elégedett az abban foglaltakkal.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a török kollégájával közös sajtótájékoztatón leszögezte, hogy az António Guterres által előterjesztett kezdeményezés nem teljesíti hazája követeléseit.
„Amint konkrét döntésekbe fordulnak a tárgyalások, készek leszünk visszatérni a gabonamegállapodás ukrán részéhez” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy ismertette elvárásaikat, amelyeket a Nyugatnak teljesítenie kellene ahhoz, hogy a gabonaalku ismét életbe léphessen.
Ostrom alá vett kikötőkben, magtárakban áll a világpiacra szánt búza
Az ENSZ-főtitkár nem részletezte az általa megküldött konkrét javaslatokat, amelyek reményei szerint lehetővé tették volna a megállapodás újraélesztését, mindössze annyit közölt, hogy ezekkel kezelhetők lennének Moszkva aggodalmai, és hatékonyabbá válna az orosz élelmiszerek és műtrágya kijuttatása a világpiacra.
Kiemelte: mindenképpen stabil megállapodásra lenne szükség, ahelyett hogy „válságról válságra, felfüggesztésről felfüggesztésre” bukdácsolnak, mint eddig. Az eredetileg százhúsz napra szóló egyezményt egyszer százhúsz nappal, kétszer pedig hatvan nappal hosszabbították meg.
„Úgy vélem, hogy kemény munkával elérhető pozitív megoldás mindenki számára – Ukrajna számára, Oroszország számára, de ami a legfontosabb, a világ számára, amikor sok ország óriási nehézségekkel néz szembe azzal kapcsolatban, hogy garantálni tudja az élelmezésbiztonságot a lakosságának” – fogalmazott.
Ehhez kapcsolódóan: Az ukrán búzaexport blokkolása után Oroszország saját szállításai is elakadtak
Fidan arról számolt be, hogy találkozója Lavrovval a szocsi csúcsértekezletet készítette elő Recep Tayyip Erdoğan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök között.
A török külügyminiszter Szergej Sojguval, az orosz védelmi tárca vezetőjével is egyeztetni fog pénteken, aki ugyancsak részt vett tavaly a gabonaalku tárgyalásában.
Ehhez kapcsolódóan: Nem tudják az ukrán gazdák, hogy mi lesz az általuk megtermelt gabonával
Moszkva júliusban jórészt mondvacsinált okokból visszautasította az ukrajnai gabonaexportot lehetővé tevő, tavaly nyáron kötött szerződés meghosszabbítását, azóta pedig az orosz megszálló hadsereg nagy erőkkel bombázza a kikötői létesítményeket és gabonaraktárakat a Fekete-tenger és a Duna partján.
Oroszország azt állítja, hogy a nemzetközi közösség nem tartja be arra vonatkozó vállalásait, hogy nem gördít akadályokat az orosz élelmiszer és műtrágya exportja elé.
Közvetlen büntetőintézkedések nincsenek érvényben az orosz gabonaexportra vonatkozóan, bizonyos orosz pénzintézetek, cégek és személyek ellen ugyanakkor rendeltek el szankciókat, amelyek nehezítik a szállítást Moszkva szerint.
Az Egyesült Államok elutasította az orosz panaszt. „Amikor kiszállt a megállapodásból, Oroszország több gabonát exportált magasabb áron, mint valaha” – mutatott rá az amerikai diplomácia vezetője.
Ehhez kapcsolódóan: Amerikai külügyminiszter: Oroszország a gabonával próbálja zsarolni a világot
Az alku csaknem egy éve alatt mintegy 33 millió tonnát exportáltak a világszervezet adatai alapján, ennek több mint fele kukorica, nagyjából negyede búza volt.
A gabonamegállapodást felügyelő isztambuli közös koordinációs központ adatai szerint az Ukrajnából származó termények 57 százalékát fejlődő országokba szállították, elsősorban Kínába, ahova nagyjából a teljes export negyede jutott.
Az ügy egyre sürgetőbb, mert júniusban elkezdődött a betakarítás Ukrajnában, a tranzitútvonal kiesése pedig nehéz helyzetbe hozza Kijevet és az importáló államokat. A szárazföldi útvonalak kapacitása jóval alacsonyabb a tengerinél, ráadásul a gabonadömping már így is felzúdulást keltett Közép-Európában.
