Az orosz hatóságok hétvégén – az oroszországi régiókkal párhuzamosan – helyhatósági választásokat tartanak Ukrajna megszállt részein. A cél: megerősíteni uralmukat azokon a területeken, amelyeket Moszkva egy évvel ezelőtt illegálisan annektált, de amelyeket még mindig nem ellenőriz teljesen. A lakosok egy része azt mondja: kényszerítik őket a voksolásra.
Pénteken kezdődik és vasárnap zárul a szavazás az oroszok által létrehozott regionális önkormányzatokról a Donyecki, a Luhanszki, a Herszoni és a Zaporizzsjai területen. Kijev és a Nyugat máris elítélte a lépést.
„Ez a nemzetközi jog durva megsértés, amit Oroszország továbbra is figyelmen kívül hagy” – közölte a héten az Európa Tanács, a kontinens legfontosabb emberi jogi szerve (amely az ukrajnai invázió miatt kizárta soraiból Moszkvát).
Kijev is csatlakozott ehhez az állásponthoz. A parlament, a Verhovna Rada egy nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy azokon a területeken, ahol Oroszország „aktív ellenségeskedést folytat”, a szavazás ukrán életeket sodor veszélybe. A képviselők felszólították a világ országait, hogy ne ismerjék el a voksolás eredményét.
Oroszország számára fontos ennek lebonyolítása, hogy fenntartsa a normalitás illúzióját, annak ellenére hogy a Kreml nem gyakorol ellenőrzést az elcsatolt régiók teljes területe felett – mondta Abbasz Galljamov politikai elemző. (Azaz a régiók részben még mindig ukrán kézen vannak.)
„Az orosz hatóságok nagyon igyekeznek úgy tenni, mintha minden a terv szerint haladna, mintha minden rendben lenne. Ha minden a terv szerint halad, akkor a politikai folyamatnak is a terv szerint kell haladnia” – mondta Galljamov, aki Vlagyimir Putyin beszédírójaként dolgozott, amikor az elnök egy ideig miniszterelnök volt.
A választók a tervek szerint megválasztják a regionális törvényhozó szerveket, amelyek regionális kormányzókat neveznek ki. A Donyecki és a Luhanszki területen több ezer jelölt emellett versenyben van a több tucat helyi tanácsban elfoglalt helyekért.
A szavazást ugyanarra a hétvégére tűzték ki, Oroszország régióiban is helyhatósági választásokat tartanak. A megszállt területeken múlt héten megkezdődött az előrehozott szavazás. Választási tisztviselők házról házra járnak, vagy nyilvános helyeken rögtönzött szavazóhelyiségeket állítanak fel, hogy szavazásra bírják a járókelőket.
A választás fő esélyese az Egységes Oroszország, az orosz politikát uraló, Putyinhoz hű párt, bár más pártok, például a Kommunista Párt vagy a nacionalista Liberális Demokrata Párt is szerepel a szavazólapokon.
Oroszpárti kontra Ukrajnához hű hangok
A Donyecki és a Luhanszki terület egyes lakosai számára – a területek nagy részét 2014 óta az oroszok által támogatott szakadárok uralják – a szavazásban nincs semmi szokatlan.
„Az elmúlt kilenc évben arra törekedtünk, hogy közelebb kerüljünk Oroszországhoz, jól ismerjük az orosz politikusokat – mondta az Associated Pressnek Szergej, a megszállt Luhanszk 47 éves lakosa, aki biztonsági okokból vezetékneve elhallgatását kérte. – Oroszul beszélünk, és már régóta Oroszország részének érezzük magunkat. Ezek a választások csak megerősítenek bennünket ebben.”
Néhány donyecki szavazó osztotta Szergej érzéseit, Oroszország iránti szeretetüket fejezték ki, és azt mondták, hogy a részei akarnak lenni.
Herszonban és Zaporizzsjában sötétebb a kép. A helyiek és ukrán aktivisták szerint a szavazóbiztosok fegyveres katonák kíséretében házhoz mennek. A legtöbb szavazó keveset tud a jelöltekről, akiknek legalább a fele jelentések szerint Oroszországból érkezett – beleértve Szibériát és a Távol-Kelet régióit.
„A legtöbb esetben nem ismerjük ezeket az orosz jelölteket, és meg sem próbálunk rájönni, kicsodák” – mondta Konsztantyin, aki jelenleg a Dnyeper keleti partján fekvő Herszoni terület oroszok által ellenőrzött részén él.
Konsztantyin, aki biztonsági okokból csak a keresztnevét használta, egy telefonos interjúban elmondta, hogy orosz politikai pártokat hirdető óriásplakátokat helyeztek el az autópályák mentén, és a szavazás előtt kampánymunkásokat hoztak buszokon.
De „a helyiek megértik, hogy ezek a választások nem befolyásolnak semmit, orosz propagandacélokból tartják őket” – mondta Konsztantyin, összehasonlítva az idei szavazást azokkal a népszavazásokkal, amelyeket Moszkva tavaly rendezett a négy, részben megszállt régióban.
„Amikor egy fegyveres áll előtted, nehéz nemet mondani”
Azokat a népszavazásokat úgy szervezték meg, hogy az annexió ellenére a demokrácia látszatát keltsék. Ukrajna és a Nyugat elítélte és csalásnak nevezte a referendumokat, és törvénytelennek minősítette a területek elcsatolását.
Hetekkel a népszavazások után az orosz csapatok kivonultak Herszonból – a Herszoni terület fővárosából – és az azt körülvevő területekről, visszaszolgáltatva Ukrajnának. Ám Moszkva továbbra is ellenőrzése alatt tartja a régió mintegy hetven százalékát.
Három másik terület szintén csak részben áll megszállás alatt. A nyári ellentámadás során a kijevi erőknek sikerült – bár csak nagyon lassan haladva – további területeket visszaszerezniük.
A megszállt Zaporizzsjai területen, amelyre az offenzíva erőfeszítései összpontosulnak, a Moszkva által beiktatott hatóságok munkaszüneti napot hirdettek péntekre, a szavazás első napjára.
Az elcsatolt régió oroszok által kinevezett kormányzója, Jevgenyij Balickij egy nemrégiben kiadott nyilatkozatában megjegyezte, hogy a térség tizenhárom, frontközeli városa és falva rendszeresen tüzérségi támadások célpontja, de reményét fejezte ki, hogy a nehézségek ellenére az Egységes Oroszország párt „eléri a megérdemelt eredményt”.
Közben már folyik az előrehozott szavazás. Ivan Fjodorov, a Zaporizzsjai területen lévő, oroszok által tartott Melitopol ukrán polgármestere az AP-nek elmondta, hogy gyakorlatilag kényszerítik szavazásra a helyieket.
„Amikor egy fegyveres áll előtted, nehéz nemet mondani” – magyarázta.
Fjodorovot a háború elején orosz csapatok rabolták el, és fogságban tartották. Szabadulása után ukrán ellenőrzésű területre költözött.
Mintha előre eldöntötték volna Putyin pártjának győzelmét
A polgármester szerint négy különböző párt van a szavazólapon, de az óriásplakátok csak egyet népszerűsítenek: az Egységes Oroszországot. „Úgy tűnik, hogy az orosz hatóságok már ismerik a választás eredményét” – mondta.
Fjodorov szerint a háború előtti 149 ezerhez képest hatvanezer lakosú városban a választást megelőző napokban fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be. A hatóságok megállítják az embereket az utcán, hogy ellenőrizzék személyi okmányaikat, és őrizetbe vesznek mindenkit, aki gyanúsnak tűnik – mondta.
„Az embereket megfélemlítették. Félnek, mert mindenki felfogja, hogy egy megszállás alatt álló városban a választás olyan, mintha börtönben szavaznának” – tette hozzá.
Az orosz hatóságok célja, hogy a lakosság legalább nyolcvan százaléka részt vegyen az előrehozott szavazáson – közölte a megszállt területeken zajló voksolást figyelő ukrán szervezet, a Keleti Emberijog-védő Csoport.
A választási biztosok házról házra járnak – emellett bemennek a piacokra, az élelmiszerboltokba és más nyilvános helyekre –, hogy rávegyék az embereket a voksolásra. Azok is szavazhatnak, akik orosz állampolgárságot kaptak, és azok is, akik még ukrán útlevéllel rendelkeznek.
Viszont az olyanokat, akik nem hajlandók szavazni, három-négy órára őrizetbe veszik – mondta a csoport koordinátora, Pavlo Liszianszkij. A hatóságok arra kényszerítik őket, hogy „fogalmazzanak meg egy magyarázó nyilatkozatot, amely később az illető elleni büntetőeljárás alapjává válik”.
Liszianszkij csoportja legalább 104 olyan esetet számolt össze, amikor ukránokat vettek őrizetbe a megszállt régiókban, mert nem voltak hajlandók részt venni a szavazáson.
Galljamov orosz elemző szerint az orosz hatóságok „semmilyen módon nem tudják megerősíteni a legitimitásukat” a megszállt régiókban.
