Számos, Oroszországgal szembeni szankciós intézkedés meghosszabbításáról döntött az EU, amelyek a napokban lejártak volna, így azonban még legalább további fél évig érvényben maradnak. A büntetőintézkedéseknek köszönhetően az orosz export és import is mintegy felével esett vissza a háború előtti időszakhoz képest, miközben csaknem 1800 személlyel vagy szervezettel szemben rendelték el európai vagyona befagyasztását.
A külügyminiszterek csütörtöki brüsszeli találkozóján döntés született arról, hogy az EU megújítja az Oroszországgal szemben Ukrajna elleni katonai agressziója miatt bevezetett szankciókat. Az invázió tavaly februári megindítása óta az Európai Unió eddig összesen tizenegy csomagban hozott büntetőintézkedéseket. Ezek kiegészítik azokat a szankciókat, amelyeket az unió a megelőző években, a Krím és a kelet-ukrajnai területek elfoglalása miatt vetett ki. Az intézkedések nem határozatlan idejűek, különböző időpontokban járnak le, ezért időnként dönteni kell arról, megújítják-e őket. Eddig már több alkalommal terjesztették ki a szankciók időbeli hatályát, és azonos, esetleg módosított tartalommal tartották fenn őket.
A tanács csütörtökön úgy határozott, hogy hat hónappal, azaz 2024. január 31-ig meghosszabbítják az Oroszországi Föderáció gazdaságának bizonyos ágazatait célzó korlátozó intézkedéseket. A szankciók jelenleg ágazati korlátozó intézkedések széles skáláját ölelik fel, beleértve a kereskedelmet, a pénzügyi és a technológiai szektort, a kettős felhasználású termékeket, az ipart, a közlekedést, valamint a luxuscikkeket érintő korlátozásokat. A szankciók közé tartozik továbbá a tengeren szállított nyersolaj és bizonyos kőolajtermékek Oroszországból az EU-ba történő behozatalának vagy átadásának tilalma, több orosz banknak a SWIFT-ből való kizárása, valamint a Kreml által támogatott számos dezinformációs médiaorgánum műsorszolgáltatási tevékenységének és engedélyének felfüggesztése. Emellett egyedi intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy megerősítsék az EU képességét a szankciók kijátszásának megakadályozására.
A döntés indoklásában az Európai Tanács ismét hangsúlyozza, hogy „határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, amely az ENSZ Alapokmányának nyilvánvaló megsértését jelenti, és emlékeztet arra, hogy az Európai Unió rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, a nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitását és területi integritását, valamint Ukrajna természetes jogát az önvédelemre az orosz agresszióval szemben”. Megerősítik: „Az Európai Unió továbbra is erőteljes pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást fog nyújtani Ukrajnának és népének, ameddig csak szükséges.”
Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt hozott uniós korlátozó intézkedések jelenleg összesen csaknem 1800 személyre és szervezetre vonatkoznak. Az Európai Bizottság adatai alapján 2022 februárja óta az uniós exporttilalom által érintett áruk értéke 43,9 milliárd euró, az importtilalom által érintett áruk értéke pedig 91,2 milliárd euró volt. Ez azt jelenti, hogy – 2021-hez viszonyítva – jelenleg az export 49 százaléka és az import 58 százaléka tartozik a szankciók hatálya alá.
Ehhez kapcsolódóan: Szorul a hurok a Paksi Atomerőmű körül: már tankolni sem csak az oroszokkal lehet
Született egy másik határozat is, amely emberi jogi jogsértés miatt, az EU globális emberi jogi szankciórendszerének keretében korlátozó intézkedéseket vezetett be további tizenkét személlyel és öt szervezettel szemben, akiket, illetve amelyeket Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért terhel felelősség. Az intézkedések azokat célozzák, akik Oroszországban tömeges önkényes letartóztatások céljából visszaéltek az arcfelismerő technológiával, valamint azokat, akiket felelősség terhel az Alekszej Navalnij és Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikussal – a demokráciáért küzdő aktivistákkal és a Kreml nyílt bírálóival – szemben hozott politikai indíttatású ítéletekért.
A fenti jegyzékbe vettek között szerepelnek különböző, Moszkva városához kapcsolódó szervek, a város kormányának egyik minisztere és Moszkva egyik alpolgármestere, valamint három, arcfelismerő rendszereket gyártó, illetve a beszerzésére irányuló pályázatot szervező vállalat. A jegyzékbe vételek célozzák továbbá annak a büntetőtábornak az üzemeltetéséért felelős személyeket is, amelyben 2022. márciusi, politikai indíttatású elítélése óta Alekszej Navalnijt fogva tartják, valamint célozzák az Oroszországi Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálatának (FSB) egy tisztjét, aki személyesen részt vett a Vlagyimir Kara-Murza elleni, neurotoxin használatával történt gyilkossági kísérletben.
Az EU 2020. december 7-én hozta létre globális emberi jogi szankciórendszerét, amely olyan cselekményekre vonatkozik, mint a népirtás, az emberiség elleni bűncselekmények és az egyéb súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések (például kínzás, rabszolgaság, bírósági eljárás nélküli kivégzések, önkényes letartóztatások vagy fogva tartások).
Mivel a külpolitikai döntések egyhangúságot követelnek, ezért csak a magyar kormány támogatásával együtt valósulhattak meg. Szijjártó Péter csütörtökön Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót kormánypárti magyar médiumok tudósítóinak, ahol hosszasan bírálta az Ukrajnának szánt fegyverszállítások növelését. Ezekről a döntésekről a külügyminiszter említést sem tett.
