Újabb orvos beszélt arról, szerinte mi várható az egészségügyben a hónap végén megszűnő felmondási tilalom után. A Szabad Európának korábban több szakember is arról beszélt, hogy felmondási hullámtól tart az egészségügyben.
Csernavölgyi István, akit a pandémia kezdetén, 2020 áprilisának elején azonnali hatállyal felmentett a székesfehérvári Szent György Kórház éléről Kásler Miklós, egyebek között arról beszélt a Népszavának, hogy a szolgálati jogviszony a járvány alatt erősen korlátozta a szabad mozgást.
Az 55 éves belgyógyász, kardiológus négy hónapja az egyik legnagyobb magyarországi egészségügyi magánvállalkozás, az OTP-s Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonitás 2002 Zrt. 100 százalékos tulajdonában lévő Budai Egészségközpont új vezetője.
Arra a kérdésre, valóban eltűntek-e az állami rendszerből az orvosok és fölszívta őket a magánellátás, azt felelte, május végén a felmondási tilalom véget ér, így szerinte őszre kiderülhet, hogy marad-e elég orvos az állami kórházakban.
Csernavölgyi István arról is beszélt, hogy náluk műtét típusonként más, jelenleg 140 és 280 nap közötti a várólista. Úgy véli, hogy a várólisták nem feltétlenül csak a kapacitás hiányától generálódnak. Mint mondta, „az elmúlt két évben az ellátóknak a Covid-betegekre kellett koncentrálniuk, át kellett alakítaniuk a struktúrát, az ágyaik egy részére még most sem vehetnek fel beteget, még mindig fönn kell tartaniuk a Covid-ellátásra”.
Hozzátette, hogy ők már visszaálltak az eredeti működésre, de őszre újabb hullám, a pandémia erősödése várható, ami alapvetően befolyásolhatja a várakozási időket is.
A kormány nem számít tömeges felmondásra, a szakszervezet szerint azonban benne van a pakliban
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter április végén, a Kormányinfón egyebek között arról beszélt, hogy sem az orvosoknál, sem az ápolóknál nem számít tömeges felmondásra, miután a veszélyhelyzettel együtt megszűnik az egészségügyi dolgozók felmondási tilalma.
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke azonban a Szabad Európának azt mondta, sokan annyira ki vannak égve, hogy nemcsak a jelenlegi munkahelyüket, de magát az egészségügyi pályát is el akarják hagyni.
Azt, hogy hányan állhatnak fel a felmondási tilalom megszűntével, a szakszervezeti vezető szerint nehéz megmondani, de a saját felmérésük szerint a magasabban képzett ápoló kollégák közül minden negyedik felelte azt, hogy gondolkodik a távozáson. Ez persze nem jelenti azt, hogy ennyien fel is mondanak majd, de gondolkodnak rajta.
A szakmai szervezet vezetője szerkesztőségünknek úgy fogalmazott, a veszélyhelyzet alatt visszatartottak olyanokat, akik nyugdíjba mentek volna. Sokaknak olyan mértékű a kiégettsége, hogy nem akarnak már a pályán maradni. Többen vannak, akik a magánellátásba mennek át, vagy külföldre szerződnek, ahol már megbeszélt állásuk van, csak a felmondási tilalom végére várnak.
A szükséges létszám 25 százaléka hiányzik a rendszerből
Tavaly összesen 25 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma az egészségügyben és a szociális ágazatban. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász februárban egyebek között arról beszélt a Szabad Európának, hogy csak az alapellátásban tíz százalék körül van a betöltetlen praxisok aránya, és a kórházi háttér nélkül működő járóbeteg-szakrendelések esetében is fogy a humán erőforrás.
Mint mondta, a béremelés ellenére sokan mennek el az állami szektorból, mert a paraszolvencia kivonása és az egyenlő bérek nem motiválják az orvosokat a szolgáltatások nyújtására. Hozzátette, műtétek maradnak el amiatt, hogy nem tudnak anesztéziát biztosítani, és nincs, aki ápolja a betegeket. Az elégtelen közellátás következtében a magánegészségügy iránti kereslet óriásira duzzadt, ott viszont nincs már elég egészségügyi kapacitás, ezért folyamatosan szívják el a közszolgáltatásból az orvosokat és a nővéreket.
Sinkó Eszter szerint egészen elképesztő az erodáció, és lehet ugyan azt mondani, hogy a pandémia és az elrendelések az okozói mindennek a sok gondnak, de félő, hogy ha a kormány feloldja a veszélyhelyzetet, még többen fognak elmenni.
A nővérfronton, a szakember szerint nagyon komoly bérfejlesztést kell végrehajtani, és – Soós Adriannához, a FESZ elnökéhez hasonlóan úgy véli – akár ötvenszázalékos béremelés is bele kell hogy férjen ahhoz, hogy megállítsák a nővéri elvándorlást, illetve visszaédesgessék azokat, akik már elmentek.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor a már korábban is idézett április végi Kormányinfón úgy fogalmazott, szerinte az ápolók csak az orvosi bérekhez képest nem jártak annyira jól, de az orvosoktól függetlenül történelmi léptékű volt a béremelés az egészségügyben.