Nemrég megtagadták a férfi kiadatását az Egyesült Államoknak, ahol kémkedésért állítanák bíróság elé. Az amerikai hatóságok fellebbeztek, így Assange-nak börtönben kell maradnia, amíg lezárul az eljárás, mivel a bíró szerint fennáll a szökés veszélye.
Egy brit bíróság megtagadta, hogy a WikiLeaks-alapító Julian Assange óvadék ellenében szabadlábra kerülhessen két nappal azután, hogy a bíró elutasította az Egyesült Államok kiadatási kérelmét. Assange-nak a tengerentúlon katonai titkok nyilvánosságra hozatala miatt kéne bíróság elé állnia.
Vanessa Baraitser londoni bíró január 6-án úgy határozott, hogy Assange-nak őrizetben kell maradnia, amíg le nem zárul a fellebbezési eljárás a kiadatási kérelem elutasítása ellen. Julian Assange 2019 óta ül börtönben. Baraitser bíró szerint fennáll a szökés veszélye, és Assange jó eséllyel nem jelenne meg a bíróság előtt, ha elengednék.
Kémkedéssel vádolják
Az Egyesült Államok fellebbezett a kiadatási kérelem elutasítása ellen, így tovább folyhat a 10 éve tartó kálvária. A 49 éves Assange ügye a támogatói szerint valójában a média szabadságáról szól. Az Egyesült Államokban 17 rendbeli kémkedéssel és egy rendbeli számítógéppel való visszaéléssel vádolják a férfit, amiért 2010 és 2011 között több ezer katonai és diplomáciai dokumentumot tett közzé a WikiLeaksen.
Az ügyvédei szerint Assange akár 30-40 évre is börtönbe kerülhet, bár az amerikai ügyészség azt állítja, hogy nem kapna többet, mint 5 év. A férfit Londonban vették őrizetbe az Egyesült Államok kérésére, miután 2019-ben el kellett hagynia az ecuadori nagykövetséget, ahol 2012 óta tartózkodott, mivel politikai menedékjogot kapott az országtól.
Emberi jogi szervezetek a kiadatás ellen vannak
A férfi ügyvédei szerint a vád politikailag motivált és hatalommal való visszaélésnek számít, valamint sérti a sajtószabadságot, és világszerte veszélyezteti az újságírók munkáját. Ráadásul az ügyvédei azt állítják, hogy Assange egy sor mentális problémával küzd, többek között öngyilkos hajlama van, ami csak erősödne, ha az Egyesült Államokban bebörtönöznék.
Az amerikai hatóságok szerint több mint 100 ember került veszélybe a szivárogtatás miatt, és 50 emberen kellett segíteni, közülük többet az egész családjukkal az Egyesült Államokba menekíteni. Assange kritikusai azt is a szemére vetik, hogy a WikiLeaksen ritkán jelentek meg olyan dokumentumok, amik autoriter országokból származnak.
Több tucat emberi jogi szervezet van Assange kiadatása ellen, köztük az Amnesty International, a Human Rights Watch, és a Riporterek Határok Nélkül. Stella Moris, Assange élettársa és a két fiának az anyja a szabadlábra helyezési kérelem elutasítása után Donald Trump amerikai elnökhöz fordult, hogy adjon elnöki kegyelmet Assange-nak, még mielőtt leköszön a hivatalából január 20-án.
Készült a BBC, a Reuters, az AP, az AFP, és a dpa tudósításának felhasználásával.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
