Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

3 perc: egy szokásos módon átpolitizált nemzeti ünnep másnapján


Október 23. - Demonstráció Budapesten
Október 23. - Demonstráció Budapesten

Több tízezer (a szervezők szerint nyolcvanezer) ember tüntetett a tanárok mellett és a kormány ellen október 23-án. A nemzeti ünnep alalmából Orbán Viktor azt mondta Zalaegerszegen, hogy az 56-os forradalom a „Nyugat árulása” miatt bukott el.

A hétvége természetesen az 1956-os forradalom jegyében telt. Orbán Viktor Zalaegerszegen mondott beszédet, mint korábban megírtuk, a Momentum helyi szervezete tüntetéssel próbálta „köszönteni” a városba érkező kormányfőt, de ez nehezebben ment, mint gondolták. A rendőrséggel ugyanis hiába egyeztettek előre egy helyszínt, kiderült, hogy az önkormányzat szinte az egész belvárost lefoglalta.

Orbán Viktor végül kordonok mögött, válogatott közönség előtt mondta el beszédét, amiben – mint előre megjósoltuk – élesen megpróbálta szembeállítani egymással az úgymond budapesti és vidéki Magyarországot. A kormányfő úgy látja, hogy Budapestről nem csak „nem értik”, de le is nézik a vidéki embereket – ez volt az aktuálpolitikai üzenete a beszédnek.

Aktuálpolitikai üzenetek

Egy ilyen beszédben természetesen még a történelmi párhuzamok emlegítése is aktuálpolitikai célt szolgál, a miniszterelnök sem hagyta ki, hogy az általa is oly sokat ostorozott Nyugat „árulásáról” beszéljen a forradalom leverése kapcsán.

Az ellenzék és a pedagógusok illetve a velük szimpatizálók vasárnap délután Budapesten demonstráltak a magasabb bérekért és a kormány ellen.

A történelmi párhuzamok természetesen itt sem maradtak el, Schermann Fruzsina, az ADOM elnöke az 56-os forradalmár diákokhoz hasonlította azokat a középiskolásokat, akik részt vettek a megmonzduládon és azt mondta, hogy ahogy 67 évvel ezelőtt az akkoriaknak, úgy a mai diákoknak sem remegett meg a keze, amikor cselekedni kellett. A tanárokkal a múlt héten egyébént több óvodában is szolidaritást vállaltak, erről – na és a szintén nagyon alacsony óvónői fizetésekről – is készítettünk egy videóösszeállítást.

És ha már 1956: archív podcastunkban ezúttal egy 1993-as beszélgetést idéztünk újra az akkori Szabad Európa Rádión, mégpedig Bak János történésszel, az 1956-os Intézet munkatársával arról, hogy milyen ideológiai rányzatai is voltak a forradalom résztvevőinek, lehet-e például „konzervatív”, esetleg „szélsőjoboldali” szárnyról beszélni?

Háború

Változatlan intenzitással folyik a háború Ukrajnában. Míg az ukrán hadsereg elsősorban szárazföldi offenzívával igyekszik minél több területet vsszafoglalni a megszállóktól, az orosz hadsereg az utóbbi időben egyre inkább drónokkal támadja Ukrajnát. A pilóta nélküli eszközöket a civil lakosság ellen éppúgy bevetik, mint az ukrán energia-, és közműhálózat kritikus pontjai elpusztítására.

Bár drónokkal (most még) önmagukban háborút nyerni nem lehet, de egyre nagyobb szerepet kapnak a hadviselésben, az orosz és az ukrán hadsereg is bőven alkalmaz ilyen eszközöket. Ezúttal szemléletes infografikában mutatjuk be, hogy a szembenálló felek milyen drónokat vetnek be.

Megszorítás

A sokszor tízszeresére ugró rezsiszámlák nagyon nehéz helyzetbe hozták már most az önkormányzatokat, pedig igazából még nem is volt nagyon hűvös, nem kellett teljes kapacitáson fűteni. Ettől függetlenül a kormány minden helyhatósággal „menedzsment tervet” készíttet, amit a kijelölt kormánybiztossal, Balla György fideszes országggyűlési képviselővel kell egyeztetniük.

Összeállításunkban a nagyközségtől a megyei jogú városokig több település menedzsment tervét bemutattuk. Ebből kiderül, hogy Szegeden például még két nyilvános vécét is bezárnak a spórolás jegyében, ingyenes jégpálya szinte alig lesz valahol majd az országban a télen és a legtöbb helyen bezárnak a legtontosabb kulturális intézmények, színházak, kiemelet jelentőségű múzeumok is. Ennek ellenére minden általunk megkérdezett városvezető azt mondta, hogy még a megszorításokkal sem lesznek képesek kigazdálkodni a rezsiköltségeket, állami segítségre lesz szükség.

Magyar mesterek

„Magyarország egy kiszolgáló nemzet volt, mert ügyes volt. Meg tudott mindent csinálni. Most meg lassan majd kiszolgáltatott lesz”mondják azok a Vas megyei mesterek lapunknak nyilatkozva, akik úgy döntöttek, nem nézik tétlenül az építőipari szakma mélyrepülését.

A Vas Megyei Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magasépítő Mesterek Klubjának két tagjával, Béry Norbert elnökkel és Miháczi Szilveszterrel beszélgettek a Nyugat.hu munkatársai, mi ennek írott, szerkesztett változatát adtuk közre. Ebből kiderül, hogy a két építő mester úgy látja, egyre kevesebb a valóban jó, elhivatott szakember az építőiparban, de úgy érzik, most még lehet tenni a káros folyamat visszafordításáért.

Ezért szeretnék, ha a “mester” kifejezésnek ismét rangja lenne a szakmában és egyre több fiatal kerülne ki a szakiskolákból, akik a jó kereseti lehetőségeken túl a valóban igényes munkát is fontosnak tartják. Igaz, egy korábbi riportunkból az is kiderül, hogy éppen Vas megyében nagyon nehéz dolga lesz Béry Norbertnek és Miháczi Szilveszternek, hiszen a szomszédos Ausztria munkaerőpiaci lehetőségeivel, elsősorban persze az ott euróban kínált fizetésekkel nagyon nehéz felvenni a versenyt.

Amit még tudni érdemes

Bosznia jelenlegi formájában nem működik, de nem találjuk a kiutat – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Harun Karcic politikai elemző, az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió balkáni műsorvezetője. A szakember szerint, ha Vlagyimir Putyinnak sikerült volna elfoglalnia Kijevet, már Boszniában is (újra) háború dúlna.

Gyakorlatilag elfelejthetjük, hogy valaha is járni fogunk a fővárosból északra és délre futó HÉV-vonalakat a Duna alatti alagúttal összekötő 5-ös metrón – derül ki Vitézy Dávid közlekedési államtitkár Telexnek adott interjújából.

Magyarország környezetbarát energiatermelésére a geotermikus energia jelenti megoldást – mondja a Mandinernek adott interjújában Anisits Ferenc. A BMW volt fejlesztőmérnöke szerint az elektromos autókat is csak hatalmas környezeti terheléssel képes előállítani a járműipar.

Szép napot!

Kósa András

  • 16x9 Image

    Kósa András

    Kósa András a Szabad Európa főmunkatársa. 2001 óta újságíró, az elmúlt bő húsz évben volt a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Hír Televízió és a Népszava munkatársa. Ezenkívül dolgozott a hvg.hu politika rovatának vezetőjeként és a tulajdonosok által 2022 augusztusában megszüntetett azonnali.hu főszerkesztőjeként is.

XS
SM
MD
LG