Zárt körben az EU-ra tolta a felelősséget a finn-, és a svéd NATO-csatlakozás magyar ratifikációjának késlekedése miatt Szijjártó Péter – tudta meg lapunk. Elemzők szerint a mostani pedagógus demonstrációk már más minőséget képviselnek, mint a korábbiak és veszélyesebbek lehetnek a Fideszre.
Nehezen találni magyarázatot arra, hogy Magyarország miért késlelteti a finn és a svéd NATO-tagság parlamenti ratifikációját. Persze rajtunk kívül ezt még Törökország sem tette meg (az összes többi tagállam már régóta), de Recep Tayyip Erdogan elnök legalább konkrét érvekkel állt elő az ügyben, míg a magyar kormány sokáig egyáltalán nem volt hajlandó megmagyarázni a késlekedést.
Aztán nemrég kiderült, hogy a kormány – akár azt is mondhatnánk, titokban, mert egyáltalán nem reklámozták – „társadalmi egyeztetésre” bocsájtotta a kérdést. Lapunk információi szerint pedig Szijjártó Péter ezt azzal magyarázta a múlt héten egy uniós nagykövetek számára rendezett munkareggelin, hogy az Európai Bizottság elvárása volt, hogy fontos törvényeket bocsássanak társadalmi vitára, hát tessék, ők megtették.
A Fidesz frakció sajtóosztálya pedig azt válaszolta megkeresésünkre, hogy – szintén az Európai Bizottság kérései miatt – nagyon zsúfolt a parlament napirendje, ezért nem volt még rá idő. De ők legalább azt biztosan tudják, hogy nem mi leszünk az utolsók.
Új minőség
Folyamatosan foglalkozunk a pedagógusok béremelési követeléseivel, mert a megmozdulásaik hosszú évek óta az első potenciállal bíró tiltakozásnak tűnnek. Ezúttal elemzőket kérdeztünk. Somogyi Zoltán a Political Capital alapítója szerint "a vasárnapi tüntetés az elmúlt 12 év egyik legnagyobb kormányellenes megmozdulásának tűnik, és a Fidesz számára a legnehezebben kezelhetőnek; egyre inkább összeáll egy olyan struktúra, ami a legrosszabb forgatókönyv a kormánypártnak, mert széles társadalmi támogatottsággal bír".
Mikecz Dániel, a Republikon intézet vezető kutatója pedig azt mondta, látszik, hogy a kormány érzékeli az elégedetlenséget, nem véletlenül kommunikálja azt, hogy a korábbi tervekhez képest hamarabb megtörténhet a tanárok béremelése, és hogy milyen ütemezéssel történik meg, ez már önmagában egy reakció a tiltakozásokra.
Új „minőség”
Nem fordult elő még az Orbán-kormányok alatt, hogy aktív államtitkár, miniszterhelyettes ellen emeljenek vádat súlyos korrupciós ügyben. Völner Pállal megtörtént, most pedig kiderült, a Fidesz (azóta lemondott) Komárom-Esztergom megyei képviselőjére nyolc év börtönt kér az ügyészség. Schadl Györgyre, a Magyar végrehajtói Kamara elnökére (ő ugyanakkor még mindig, letartóztatása ellenére is betölti ezt a tisztséget) pedig tízet.
A vád szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával.
Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta.
Szokásos „minőség”
A magyar független, kormánykritikus sajtó régóta küzd a kormányzati szervek részről jelentkező ignoranciával: akárcsak más lapokat (például a Magyar Hangot), a Szabad Európát sem hívják meg például a kormányinfókra, hosszú évek óta szinte megszokottá vált, hogy hiába kérdezünk fontos ügyekben minisztériumoktól, egyszerűen nem kapunk válaszokat.
Összeállításunkból kiderül, hogy vidéken is ugyanez a helyzet: a helyi független sajtó ugyanazokba a falakba ütközik a – jellemzően – fideszes vezetésű települések esetében. Győrffy Árpád kollégánk például három és fél éven át várt egy közérdekű adatra a balatonfüredi önkormányzat részéről. A független debreceni hírportál, a Debreciner.hu pedig szintén éppen három és fél éve vár arra, hogy a helyi önkormányzat egyáltalán szóba álljon velük.
Amit még tudni érdemes
A 24.hu arról ír, hogy hiába voltak eddig is elég rossz állapotba a fogaink, a jövőben még kevesebb magyar fordulhat majd fogorvoshoz. Az állami fogászati ellátásra nagyon sokat kell várni, így aki tehette, már rég magán fogorvoshoz jár. Csakhogy az elszálló rezsiárak miatt a kezelések árát emelni kell, így a fogorvosok attól tartanak, sop pácienst elveszítenek a jövőben.
A Válaszonline a közelgő amerikai félidős választásokról közöl érdekes összeállítást. Mint írják, a Republikánus Pártban egyre jobban megerősödik a Donald Trumphoz kötődő populista szárny, melynek választási sikere akár az ukrán háborúra is befolyással lehet. Trump ugyanis elutasítja Ukrajna támogatását Oroszországgal szemben és úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok csak veszít a háborún. Ami egyébként – mint a lap megjegyzi – érdekes ellentmondásban van az egyébként Trump-rajongó Orbán Viktor gyakran hangoztatott véleményével.
A hvg arról közöl cikket, hogy bár a magas energiaárak 2024 végéig velünk maradnak, a szakértők szerint mégsem a nukleáris energia jelentheti a megoldást a letörésükre. Egyrészt az európai atomerőművek jellemzően elavult állapotban vannak és sokuk függ az orosz urántól, másrészt az újak tervezésénél már fokozottan kell figyelni a nukleáris terror veszélyének elhárítására, ami nagyon megdrágítja a beruházásokat.
Szép napot, jó hírolvasást kívánok!
Kósa András
