Október 6-án az összes európai ország vezetője (Fehéroroszország és Oroszország, valamint az európai mikroállamok kivételével) a prágai várban találkozik, hogy megvitasson egy sor, a kontinens biztonsági helyzetével kapcsolatos kérdést, amelyek hátterében világosan az ukrajnai háború áll.
Mi történik Prágában?
A találkozó az Európai Politikai Közösség (EPC) startja lesz. Az ötletet először Emmanuel Macron francia elnök terjesztette elő májusban. Másnap, október 7-én a cseh fővárosban ugyanezen a helyszínen tartanak informális EU-csúcstalálkozót. A 27 tagállam vezetői az orosz szankciókról, az energiaválságról és a várhatóan kemény télről fognak tárgyalni.
Kik vesznek részt?
A jelek szerint 44 európai ország vezetőinek küldtek meghívót. Egy, a hivatalos kommunikációra nem jogosult uniós diplomata szerint „mindegyikük részéről pozitív visszajelzés érkezett, de néhányan még nem adtak végleges választ”. Úgy tudni, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök még hezitál, akárcsak török kollégája, Recep Tayyip Erdoğan. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az országában uralkodó biztonsági helyzet miatt videókapcsolaton keresztül fog szólni a találkozó résztvevőihez, helyette a miniszterelnököt, Denisz Smihalt küldi Csehországba.
Emlékezetes, hogy a „serpák” – ez jelöli az eurokrata szlengben a 44 ország vezetőinek legfőbb politikai tanácsadóit – szeptember 29-én már találkoztak Brüsszelben. Tehát van kilátás arra, hogy az összes vezető megjelenik, különösen annak fényében, hogy a külügyminiszterek nem helyettesíthetik őket. A válaszadási határidő is nagyvonalú – egészen a találkozó kezdetéig, azaz október 6-án 13.00 óráig lehet visszajelezni a részvételről.
Mi is pontosan az EPC?
Talán a legjobb, ha azzal kezdjük, hogy mi nem: nem helyettesíti a meglévő politikai szervezeteket, struktúrákat vagy folyamatokat, és nem célja újak létrehozása – egyelőre. Az EU diplomatái igyekeznek hangsúlyozni, hogy az unió csak közvetítő szerepet tölt be, hogy ez nem egy EU által irányított folyamat, és hogy az EU-tagjelölteknek és a potenciális tagjelölt országoknak (a Nyugat-Balkánon és a keleti szomszédságban) nem kell attól tartaniuk, hogy ez a folyamat az EU bővítési folyamatának helyébe lép.
A végén nem lesz sem zárónyilatkozat, sem más írásbeli nyilatkozat. Névtelenséget kérő uniós források hozzátették: el akarják kerülni, hogy a találkozó a megfogalmazásokról és vétókról szóló vitákba torkolljon egy olyan szöveggel kapcsolatban, amely a heterogén vendéglista miatt amúgy is kevés tartalommal bírna.
Lehet, hogy még záró sajtótájékoztatóra sem kerül sor a találkozót követően. Akkor miről is van szó pontosan? Lényegében ez az európai vezetők új platformja, ahol évente egyszer vagy kétszer találkoznak, hogy megvitassák a napirenden lévő sürgető kérdéseket.
Sokan kételkednek abban, hogy erre egyáltalán szükség van, tekintve hogy már léteznek erre a célra szolgáló struktúrák, mint például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Európa Tanács.
Ahogy azonban egy névtelensége megőrzése mellett nyilatkozó diplomata fogalmazott: „Sok minden kezdődött már csak egy összejövetellel. Ez egy folyamat kezdete, meg kell néznünk, mi következik.”
Lesznek-e konkrét eredmények?
Lesz egy családi fotó, ha ez eredménynek számít. Egyébként az eredmény várhatóan maga a találkozó lesz, ami általában egy közepes méretű „semmiburgernek” felel meg. De egy olyan időszakban, amikor Oroszország minimum részleges mozgósítást jelentett be, és folyamatban van Ukrajna egyes részeinek annektálása az Ukrajna, az Egyesült Államok és az ENSZ által csalásként elutasított népszavazások után, maga a tény, hogy szinte az összes többi európai vezető ugyanott találkozik, legalábbis szimbolikus jelentőségű.
A nap egyórás plenáris üléssel kezdődik, majd a vezetők 10-12 fős csoportokban folytatják, hogy megvitassák a békével, biztonsággal és stabilitással, valamint az energiával, az éghajlatváltozással és a környezettel kapcsolatos kérdéseket. Az érdeklődők számára ad hoc megbeszélést tarthatnak a migrációról és a mobilitásról is, majd a délután jelentős részét a különböző kétoldalú találkozóknak szentelik.
Valószínűleg ez lesz a nap legérdekesebb része a különböző nyugat-balkáni országok vezetői közötti lehetséges megbeszélésekkel. Azerbajdzsán és Örményország közötti megbeszélésekre is sor kerülhet, amelyek valószínűleg a közelmúltbeli határ menti összecsapásokra és a Hegyi-Karabah régióra összpontosíthatnak, és amelyeken a francia és a török elnök is részt vehet.
A találkozó befejezése előtt egy újabb plenáris ülésre kerül sor a vacsora mellett. Egy, a tervezésbe betekintést nyerő uniós diplomata szerint „az egésznek az a lényege, hogy ne legyen túl hivatalos és szigorú, és mindenki beszéljen mindenkivel”.
Az eredmény – jegyzi meg egy másik, név nélkül nyilatkozó uniós diplomata – az lehet, hogy lépést tesznek „az egység szellemében arra, hogy valamennyi európai vezető egyenlő feltételek mellett előmozdítsa a politikai párbeszédet a fontos kérdésekről és a közös érdekekről”, és hogy a következő EPC-találkozóra, amelyre jövőre kerülne sor – lehetőleg egy nem uniós országban – ötletekkel és javaslatokkal érkezzenek.
Mi lesz a másnapi informális EU-csúcstalálkozóval?
Az ukrajnai háborúra adott uniós válaszlépésekről várhatóan igen kemény viták lesznek. Lehetséges, hogy a legutóbbi uniós szankciócsomagról még ez előtt a találkozó előtt megállapodás születik.
Bár Brüsszel valószínűleg olyan területeket vesz célba, mint az orosz acél, fa, cigaretta és kriptovaluták, az egyik javasolt kérdés, amelyet valószínűleg nem hagynak továbbmenni, az uniós olajárplafon.
Magyarország már jelezte, hogy megvétózza a Moszkvával szembeni új energetikai szankciókat, és néhány energiaszállító ország sem túl lelkes. Erről és egy esetleges gázárplafonról azonban heves vitákra lehet számítani, mivel a tagállamok megosztottak abban, hogy csak Oroszországot célozzák-e meg, globális árplafon legyen-e, vagy egyáltalán ne legyen semmi.
Valószínűleg arról is vita és megosztottság várható, hogy fogadják-e a behívók elől menekülő oroszokat, vagy sem, és hogy a Kijevnek nyújtandó hárommilliárd eurós (2,9 milliárd dolláros) pénzügyi támogatás következő részlete támogatás vagy kölcsön legyen-e.
