Szerbia-szerte rendőrök teljesítenek szolgálatot az iskolákban a biztonságérzet erősítése érdekében, miután az országban múlt héten két lövöldözés során tizenhét ember vesztette életét, köztük számos gyerek, huszonegy másik pedig megsebesült.
Az előző szerdai iskolai vérfürdő és a csütörtöki lövöldözés sokként érte Szerbiát. Sokan intézkedéseket követelnek a széles körű gyűlöletbeszéd ellen és a fegyvertartási szabályok szigorítása érdekében.
Ellenzéki pártok hétfőre erőszakellenes felvonulást hirdettek a fővárosban, több miniszter lemondását és a fősodorbeli média működésének megreformálását követelve, mivel a sajtóban gyakran engednek teret például elítélt háborús bűnösöknek.
Branko Ružić, az oktatási tárca vezetője, aki részben a filmeket, a videójátékokat és a nyugati értékeket okolta az iskolai ámokfutásért, már korábban benyújtotta a lemondását, a hatóságok pedig kampányt indítottak a törvénytelenül tartott fegyverek begyűjtéséért.
Hétfőn meg is kezdődött az engedély nélkül tartott fegyverek beszolgáltatása, amit most mindenfajta retorzió nélkül megtehetnek az emberek. Emellett moratóriumot rendeltek el az új engedélyek kiadására, továbbá közölték, hogy szigorúan ellenőrizni fogják a már meglévőket.
Képek az újabb szerbiai lövöldözésről: 8 halott, 14 sebesült, a támadót elfogták
Számos politikus szerint ugyanakkor ezek a lépések túl későn születtek és nem elegendők.
„Újra meg kell tanulnunk, hogyan beszéljünk egymással, hogyan teremtsünk egészséges jövőt, hogyan tápláljuk az élet, a művészet, a tudomány és az emberiesség szépségét” – jelentette ki Biljana Stojković, az Együtt (Zajedno) pártszövetség vezetője.
„Közöttünk a legrosszabbak vannak hatalmon már egy teljes évtizede, és az agresszió, az intolerancia, a bűnözés és a hazugságok normáit vezették be” – tette hozzá.
A kormányzó populisták dühösen reagáltak, azzal vádolva az ellenzéket, hogy az instabilitást erősítik a tervezett demonstrációval. Aleksandar Vučić szerb elnök az állami televízióban vasárnap „helytelennek, az állam számára károsnak” nevezte a megmozdulást egy ilyen tragédia után.
Múlt szerdán egy 13 éves, még nem büntethető korú diák belgrádi iskolájában apja fegyvereivel tüzet nyitott társaira és tanáraira. Hét lány, egy fiú és egy biztonsági őr meghalt, többen megsebesültek. A tettes maga is értesítette a rendőröket, akik már ott a helyszínen őrizetbe vették, majd később elmegyógyintézetbe szállították.
Ehhez kapcsolódóan: Nyolc gyerek vesztette életét egy iskolai lövöldözésben Szerbiában
Másnap egy húszéves férfi automata fegyverrel véletlenszerűen lövöldözni kezdett emberekre három faluban Mladenovac közelében, a fővárostól mintegy ötven kilométerre délre. Nyolc ember vesztette életét, tizennégy megsebesült.
Az elkövető beismerő vallomást tett, arról beszélt, hogy félelmet akart kelteni az emberekben.
Ehhez kapcsolódóan: Letartóztatták a második szerbiai lövöldözés gyanúsítottját
A vérontás sokkolta a háborúk által sújtott, de tömeggyilkosságokhoz nem szokott balkáni országot. Emberek ezrei vettek részt az ország számos pontján rendezett megemlékezéseken, koszorúzásokat, gyertyagyújtásokat szerveztek, játékokat hagytak hátra az áldozatok emlékére.
Ugyan Szerbiában hemzsegnek a kilencvenes évek délszláv háborúiból maradt fegyverek, a szerdai iskolai lövöldözés volt az első az ország újkori történetében. Legutóbb 2013-ban történt hasonló eset, amikor egy háborús veterán tizenhárom embert ölt meg egy közép-szerbiai településen.
Szerbiában és a Balkánon máshol is elterjedt a fegyverkultúra: a régióban az egy főre jutó fegyverek száma az egyik legmagasabb Európában. Ünnepségek alkalmával gyakran lőnek a levegőbe, a harcoskultusz a nemzeti identitás része.
Szakértők többször figyelmeztettek a lakosságnál lévő fegyverek nagy száma jelentette veszélyre a rendkívül megosztott országban, ahol elítélt háborús bűnösöket dicsőítenek, és a kisebbségek elleni erőszak gyakran büntetlenül marad. Megjegyzik azt is, hogy a kilencvenes évek konfliktusaiból fakadó, több évtizedes instabilitás, a folyamatos gazdasági nehézségek is kiválthatnak ilyen kitöréseket.
