A kínai rendőrség az 1989-es Tienanmen téri események hongkongi múzeumában razziázott, miután őrizetbe vették a már korábban bezáratott intézményt működtető csoport négy tagját.
A Hongkongi Szövetség alelnöke, az ismert ügyvédnek számító Csau Hang-tung ellen felforgatás vádjával indítottak eljárást. A másik három személyt azért állították elő, mert a szervezet nem vette figyelembe a megszabott határidőt, hogy a sokak által élesen bírált nemzetbiztonsági törvénynek megfelelően teljes körű tájékoztatást nyújtson a tevékenységéről.
Helyszíni tudósítások szerint a hatóságok dokumentumokat és kiállítási tárgyakat szállítottak el csütörtökön a Június 4. Múzeumból, például a logóját, illetve számos fényképet a korábban évente megrendezett hongkongi megemlékezésekről, és az 1989-es demokráciapárti diáktüntetések jelképeként ismertté vált, Demokrácia Istennője nevű szobor papírból készített mását.
Az évfordulós virrasztásokat eddig rendező szövetség az utóbbi évben került igazán a hatóságok célkeresztjébe, miután Peking életbe léptette az új nemzetbiztonsági törvényt, sokak szerint a demonstrációk ellehetetlenítése érdekében.
A rendőrség augusztusban utasította a csoportot a pénzügyi és működési információkat, valamint az egykori és jelenlegi tagok személyes adatait és levelezéseit tartalmazó dokumentumok átadására, és azzal vádolta meg őket, hogy „külföldi ügynökként” fejtik ki a tevékenységüket.
A szervezet, amelynek számos tagja már börtönben van, erre nem volt hajlandó, mondván, a kérelem törvénytelen és önkényes.
Ugyancsak csütörtökön bűnösnek vallotta magát tizenkét demokráciapárti aktivista, köztük Albert Ho, a szövetség egy másik, már szabadságvesztését töltő alelnöke, amiért engedély nélkül gyülekeztek a Tienanmen téri vérengzés tavalyi évfordulóján. Ez volt az első alkalom 1990 óta, hogy a megemlékezést betiltották Hongkongban.
Ho a bíróság előtt tagadta, hogy ő és munkatársai külföldi ügynökök lennének, és hangsúlyozta, hogy a szövetséget helyi demokráciapárti csoportok alapították a pekingi tiltakozók támogatására.
„Lelkiismeretünk és erkölcsi kötelességtudatunk vezérelt, hogy mindent megtegyünk a június 4-i megemlékezés hagyományának fenntartása érdekében” – mondta.
Tilos a megemlékezés
Hongkongban minden évben több ezren vettek részt a megemlékezéseken, de a rendőrség immár második éve nem engedélyezi ezeket a koronavírus-járványhelyzetre hivatkozva. Megfigyelők szerint azonban ez csak kifogás, a fő cél a maradék demokráciapárti hangok elnémítása, Kína ugyanis rohamléptekkel formálja át Hongkongot a saját képére.
Egy másik aktivista, a volt törvényhozó Jang Szum leszögezte, hogy bármi is történjék, folytatni fogják a küzdelmet a demokráciáért.
„A június 4-i gyertyafényes virrasztást akár örökre betilthatják, a szabadság rügyei a vihar ellenére is virágba fognak borulni. A hongkongi nép továbbra is harcolni fog a demokráciáért és a szabadságért” – fogalmazott.
Hongkong százötven éven keresztül brit gyarmat volt, 1997-ben került vissza Kínához, amely ígéretet tett rá, hogy a terület az „egy ország, két rendszer” elvén ötven éven át megtarthatja jelentős önállóságát, saját jogrendszerét. Peking azonban az utóbbi években jelentősen erodálta a város autonómiáját, csorbította a szabadságjogokat, különösen a 2019-es hongkongi kormányellenes tüntetések óta.
