Bár a huszonhét tagállamnak sikerült megegyeznie az Oroszországgal szembeni kilencedik szankciós csomagról, a tárgyalások nem voltak egyszerűek, ugyanis Lengyelország és a balti államok szigorúbb intézkedéseket szeretnének, de nyugatabbra ettől többen óvakodnak.
Vannak tagországok, amelyek továbbra is erősen függnek az orosz energiaimporttól, ezért elutasítják a további korlátozásokat bizonyos területeken.
„Egyre nehezebb olyan szankciókat elrendelni, amelyek elég keményen sújtják Oroszországot, anélkül hogy túlzott járulékos veszteségeket okozzunk az EU-nak” – mondta a belga kormány szóvivője a múlt heti európai uniós csúcstalálkozó előtt.
Amióta csak Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát, az Európai Uniónak sikerült megőriznie az egységét, gyors, határozott intézkedéseket fogadott el válaszul, ami máskülönben kevéssé jellemző a maratoni hosszúságú tárgyalásokról, érdekegyeztetésekről ismert közösségre.
Szakértők szerint egyre nehezebb ugyanakkor a közös nevező megtalálása.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter „elvesztegetett lehetőségnek” nevezte az újabb szankciós csomagot, erősen sérelmezve, hogy több időt fordítottak a kivételek megvitatására, mint a keményebb lépésekére.
Az EU egyebek mellett az orosz védelmi ipart támogató cégekre és politikusokra vetett ki korlátozást, illetve betiltotta két bank és négy műsorszolgáltató működését, egyes személyeket azonban különböző tiltakozások hatására eltávolítottak az eredetileg tervezett feketelistáról.
Ehhez kapcsolódóan: Hatályba lép a kilencedik szankciós csomag: lényegében megszűnik az orosz műsorszórás az EU-ban
Lengyelország és a három balti állam az utóbbi hetekben olyan javaslatot köröztetett, amely jóval szigorúbb szankciókat tartalmaz, érinti például az orosz földgáz- és nukleáris szektort is, és felszámolna számos mentességet, így az orosz acél és gyémánt vásárlására vonatkozót is.
Bennfentes információk szerint a csoport bizonyos tagjai a Gazprombankot is szankció alá vonnák, ami lényegében ellehetetlenítené a gázimportot, ezt azonban több szereplő is ellenzi.
A magyar kormány EU-szankciók elleni harcának hátterébe tekinthet be ezzel a cikkünkkel: Olyan szankció ellen pörög a kampány, amely soha nem létezett
Az ukrajnai háborúhoz közelebb lévő országok többségét frusztrálja a nyugatabbi államok vonakodása.
„Követelni fogjuk politikája megváltoztatását Németországtól. Nem tisztességes, hogy Németország Lengyelországra támaszkodik, hogy megvédje a háborús fenyegetéstől. Pusztán azért, mert gazdagabb és nagyobb vagy, még nem lesz mindig igazad” – mondta Radosław Sikorski lengyel európai parlamenti képviselő, volt külügyminiszter.
Európai diplomaták eközben arra figyelmeztettek, hogy a közösség lassan eléri a határait.
„Óvatosnak kell lennünk a szankciókkal, hogy ne menjünk olyan messzire, ami teljesen tönkretenné az európai gazdaságot” – vélekedett Edita Hrdá, Csehország EU melletti nagykövete.
„Ha meghozunk bizonyos intézkedéseket Oroszországgal szemben, az egyes politikai vezetők állásába kerülhet. Időt kell adnunk a tagállamoknak az alkalmazkodásra. Virágzó Európára van szükség Ukrajna támogatása érdekében” – tette hozzá.
Miközben a magyar kormány szankcióellenes utcai plakátokkal szórta tele az országot, mások ennél lényegesen diszkrétebbek, azonban fél szemmel a háborút követő orosz kapcsolatra fókuszálnak.
Olaf Scholz német kancellár nemrég kijelentette, hogy az Európai Unió egészen addig szigorítani fogja a büntetőintézkedéseit, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök folytatja a háborúját. Ugyanakkor kitért arra is, hogy nyitva kell hagyni a lehetőséget az együttműködés javítására „egy olyan Oroszországgal, amely befejezi a háborút”.
