Az európai sztenderdeknél is jóval szigorúbb nukleáris biztonsági szabályok garantálják, hogy biztonságos erőmű fog épülni Pakson – mondta Szijjártó Péter a Roszatom vezetőjével folytatott tárgyalás után. A külgazdasági és külügyminiszter szerint számos nemzetközi szereplő próbálja blokkolni, lassítani a paksi bővítést, miközben az államok energiabiztonságának garantálását célzó beruházások akadályozása szuverenitás elleni támadásnak számít.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Karmelita kolostorban tárgyalt a Roszatom orosz nukleáris energetikai konszern vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval. A megbeszélésen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgató-helyettese is – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel.
Az energetikai cég küldöttségét korábban fogadta Szijjártó Péter is, aki a találkozó után elmondta: hamarosan megindulnak a paksi bővítés újabb fontos előkészítő munkálatai, a módosított szerződéses keretrendszer biztosítja a gyorsabb előrehaladást a biztonsági szabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett.
Szijjártó emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió egy hónap alatt jóváhagyta a két új paksi erőművi blokk építésére vonatkozó szerződés módosításait. Mint fogalmazott, ezekkel a szerződésmódosításokkal fel tudják gyorsítani a beruházást, egyértelműsítik azokat a nukleáris biztonsági szabályokat, amelyek az európai sztenderdeknél is jóval szigorúbbak, és garantálják, hogy biztonságos erőmű fog épülni Pakson.
Ehhez kapcsolódóan: Zsibbadtan nézi az EU Budapest és Moszkva barátságos viszonyát
Július elején megindul az úgynevezett résfalazási munka, illetve megkezdődik a talaj kitermelése, majd szilárdítása, aminek eredményes elvégzését követően a projekt stratégiai fontosságú pontjának számító, úgynevezett első beton is lekerül majd a földbe – mondta a külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette: a magyar kormánynak eddig sikerült elérnie, hogy semmifajta szankció ne sújtsa a nukleáris ipart, „ugyanakkor pontosan tudjuk, hogy szankciók nemcsak írásos, hanem íratlan formában is léteznek”.
Arról is beszélt, hogy számos nemzetközi szereplő próbálja blokkolni, lassítani a paksi bővítést, miközben az államok energiabiztonságának garantálását célzó beruházások akadályozása szuverenitás elleni támadásnak számít.
A miniszter azt mondta, hogy a jelenlegi 2000 megawattos nukleáris kapacitás 4400 megawattra emelésével Magyarország villamosenergia-szükségletének 75 százalékát maga tudja majd előállítani, így jelentősen függetlenítheti magát a nemzetközi energiapiacok árváltozásától. A két paksi blokk üzembe helyezésével évente 17 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást spórolhat meg az ország.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor: Ha már működne Paks II., hátradőlhetnénk
Egyensúly Intézet: Paks II. biztosan veszteséges, de kell
A Szabad Európa is beszámolt márciusban az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatáról, amely arról szól, hogyan kellene megújítani Magyarország energiarendszerét. Ebben egyebek mellett a szénalapú energiatermelés teljes kivezetését javasolják a szakértők, akik szerint radikálisan csökkenteni kellene a földgázhasználatot, az átállást pedig állami támogatási programoknak kellene kísérniük.
A tanulmány készítői szerint miután az ország energiaigénye a következő húsz évben két-háromszorosára növekedhet, ezt Paks II. nélkül nem lehet kielégíteni. Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója úgy fogalmazott: ha nem lesz nukleáris energia, nem lehet teljes biztonsággal kijelenteni, hogy lesz elég villamosenergia-termelés Magyarországon. Ezt nem lehet kockáztatni, ezért nem szabad leállítani a paksi beruházást, ami ugyanakkor gazdaságilag szinte biztos, hogy nem fog megtérülni.
