Moldova elnöke, Maia Sandu, aki március 7-én ír alá egy kulcsfontosságú védelmi paktumot Franciaországgal, azt mondta: Moszkva igyekszik aláásni országa stabilitását, és letaszítani Moldovát az európai integráció útjáról az elnökválasztás és az uniós tagságról szóló népszavazás előtt.
Sandu kijelentésének alapja a moldovai hírszerző és biztonsági szolgálat (SIS) jelentése, amely határozottan arra figyelmeztet, hogy Oroszország azt tervezi: kisiklatja Moldova törekvéseit Moszkva több évtizedes befolyásának lerázására és nyugati közeledésére.
„Mindannyian értjük, hogy Moszkva mit akar. Moszkva destabilizálni akarja a helyzetet Moldovában, Moszkva meg akarja félemlíteni Moldova állampolgárait, főleg, hogy idén népszavazást tarthatunk Moldova EU-csatlakozásáról – legalábbis ezt javasoltam, és remélem, a moldovai parlament támogatni is fogja” – mondta Sandu a Digi24 TV-nek március 6-án, röviddel párizsi útja előtt.
A Nyugat-barát Sandut, akinek elnöksége alatt Moldova hirtelen fordulatot tett Oroszországtól Európa felé, még idén újraválaszthatják, miután 2020-ban legyőzte a Moszkva által támogatott Igor Dodont.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna és Moldova a belépési tárgyalások kapujában
Sandu korábban már jelezte, hogy azt szeretné, ha az elnökválasztást és az EU-tagságról szóló népszavazást együtt tartanák meg. Moldova 2022-ben kapott meghívást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére a 27 tagú unióval.
Sandu elmondta, hogy Moldovát katonailag keleti szomszédja, az elmúlt két évben az orosz agresszió ellen harcoló Ukrajna védi egy esetleges orosz támadástól.
„Moszkva nem tud elérni Moldováig. Először is azért, mert Ukrajna pajzsként szolgál, és Ukrajna ellenáll Oroszország agressziójának, és ez továbbra is így lesz; másodszor pedig azért, mert Moldovának nagy hatalmú barátai vannak, és azt választotta, hogy a szabad világ oldalán áll” – mondta Sandu.
Emmanuel Macron francia elnök és Sandu kétoldalú védelmi és gazdasági együttműködési egyezményt ír alá Párizsban – áll az Elysée-palota március 6-i közleményében.
„A látogatás során védelmi együttműködési megállapodást írnak alá, valamint egy ütemtervet a gazdasági együttműködéshez” – áll a közleményben, amely további részleteket nem közöl.
„Az elnök (…) megerősíti Franciaország elkötelezettségét a Moldovai Köztársaság függetlensége, szuverenitása és biztonsága mellett Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújával összefüggésben” – teszi hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: A moldovai hírszerzés orosz választási beavatkozás és szabotázsakciók veszélyére figyelmeztetett
Március 5-i jelentésében Alexandru Musteata, a SIS vezetője arról számolt be, hogy ügynöksége „bizonyos adatok” birtokába jutott olyan, az idei és a következő évre tervezett akciókról, amelyek veszélyeztetik Moldova uniós csatlakozását, és visszajuttatják az országot az orosz befolyási övezetbe.
„A részletek 2024-es és 2025-ös stratégiákra utalnak, amelyek magukban foglalják olyan oroszbarát politikai szereplők támogatását, akik titkosszolgálatokkal, szervezett bűnözői csoportokkal és a Kreml vezetőivel állnak kapcsolatban” – mondta Musteata.
Franciaország és Moldova szeptemberben kötötte meg első megállapodását katonák kiképzéséről, rendszeres védelmi konzultációkról és hírszerzési adatok megosztásáról.
A mostani kétoldalú megállapodás részleteit nem hozták nyilvánosságra, de Macron március 5-i prágai látogatásán megismételte, hogy Ukrajna nyugat-európai szövetségeseinek összpontosítaniuk kell a Moldovának nyújtott biztonsági segítség erősítésére is.
Franciaország március 7-re online találkozót is szervezett az EU védelmi és külügyminisztereinek részvételével, hogy megvitassák Ukrajna és egyben Moldova támogatásának növelését – az utóbbinak Franciaország szerint Oroszország „növekvő destabilizációs lépéseivel” kell szembenéznie.
Sandu vezetésével a semleges Moldova is határozottan elítélte a szomszédos Ukrajna elleni orosz inváziót, egyértelműen Kijev mellé állt, miközben szorosabbra fűzte kapcsolatait másik szomszédjával, az EU- és NATO-tag Romániával, amellyel közös a nyelve és a történelme.
A SIS vezetője, Musteata azt mondta, hogy ügynöksége értesülése szerint Moszkva a régi játékszabálykönyvéből vett eszközöket használna fel Moldovában az instabilitás terjesztésére.
„Úgy látjuk, hogy társadalmi és politikai válságok gerjesztésére, összecsapások kirobbantására és etnikumok közötti gyűlöletkeltésre tesznek majd kísérletet, ami biztonsági válsághoz vezethet Gagauziában vagy a Dnyeszter Menti Köztársaságban” – tett hozzá.
A félautonóm Gagauziát főként olyan altáji törökök, gagauzok lakják, akik oroszul beszélnek, és felvették az orosz ortodox kereszténységet.
A Moszkva által támogatott Transznisztria, a Dnyeszter Menti Köztársaság – amely 1990-ben kikiáltotta függetlenségét Moldovától, majd háborút vívott és nyert meg Kisinyov ellenében a továbbra is a régióban állomásozó orosz csapatok segítségével – nemrégiben Moszkvához folyamodott támogatásért, hogy ellensúlyozza a Nyugat-barát Moldova szerinte „elviselhetetlen nyomását”.
A kérés, amelyet nagyrészt maga a Kreml fogalmazott meg, megkongatta a vészharangot a nyugati fővárosokban, ahol ebben előjátékot látnak a szeparatista régió esetleges egyesítéséhez Moszkvával.
„Moldovának egyre agresszívabb destabilizációs kísérletekkel kell szembenéznie” – mondta Christophe Lemoine, a francia külügyminisztérium szóvivője február 29-én.
