Mira Zsan elvesztette otthonát, a termést és a jószágot a pusztító áradásokban, amelyek Afganisztán nagy területeit sújtották, hasonlóan a szomszédos Pakisztánhoz.
"A házunkat elsodorta a tomboló árvíz" - mondta Zsan, a keleti Nangarhar tartományban élő gazda a Szabad Európa Azadi Rádiójának. "Csak magunkat és a gyerekeinket tudtuk megmenteni. Most már nincs miből megélnünk".
Zsan egyike annak a több tízezer afgánnak, akit közvetlenül érintettek az elmúlt hetekben az országot sújtó gyilkos árvizek. Több mint 250 ember vesztette életét és több ezer otthon pusztult el.
Az áradások súlyosbították a pusztító gazdasági és humanitárius válságot, amelyet a tálibok 2021. augusztusi hatalomátvétele okozott.
Az afgánok a világ legnagyobb humanitárius válságával néznek szembe, a mintegy 40 milliós lakosság felét éhhalál fenyegeti. A külföldi segélyektől elvágott és a nemzetközi szankciók által megnyomorított ország gazdasága az összeomlás szélén áll.
Az áradások akkor következnek be, amikor Afganisztán természeti katasztrófák sorozatát szenvedi el. Az ország az évek óta legsúlyosabb aszály közepén jár. Júniusban egy pusztító földrengés legalább 1000 embert ölt meg Afganisztán délkeleti részén, ahol sokan még mindig segítségre szorulnak a túléléshez.
"Szörnyű szenvedés”
Az ENSZ humanitárius koordinációs szervezete, az OCHA augusztus 30-i becslése szerint 256 ember vesztette életét az áradásokban, amelyek az ország 34 tartományából 32-ben több mint 100 000 embert érintettek. A legsúlyosabban érintett területek Afganisztán keleti részén, köztük Nangarhar és Kunar tartományokban találhatók.
Az ENSZ-ügynökség szerint az áradások 34 000 hektár mezőgazdasági területet károsítottak meg és 7500 állatot öltek meg. Az árvízek a nyári betakarítási szezonban csaptak le és több ezer földműves megélhetését sújtották.
Philippe Kropf, a Világélelmezési Program afganisztáni kommunikációs vezetője szerint az afganisztáni természeti katasztrófák tovább fokozták az "amúgy is szörnyen szenvedő lakosság könyörtelen megpróbáltatásait".
Katherine Carey, az OCHA helyettes vezetője elmondta, hogy mivel Afganisztán vidéki lakosságának 75 százaléka a mezőgazdaságtól függ, a termőföldek, a termények és az állatállomány elvesztése tartós gazdasági hatással lesz a megélhetésre.
"A kritikus polgári infrastruktúra, köztük az utak és hidak is megrongálódtak vagy megsemmisültek, ami elvágja az embereket a területektől és korlátozza a piacokhoz való hozzáférést" - mondta.
Szakértők szerint a szokatlan nyári esőzések okozták az árvizeket. Az évek óta tartó szárazság miatt kiszáradt földeken a heves esőzések földcsuszamlásokat is okoztak.
„A világ egyik legkiszolgáltatottabb országa”
Az idei nyári árvizek 256 ember halálát okozták Afganisztánban, ami 75 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest, amikor 147 ember vesztette életét.
Afganisztán az elmúlt négy évtized háborúi alatt erdős területének nagy részét is elvesztette, ami felerősíti az éghajlatváltozás hatását.
Carey szerint Afganisztán a klímaváltozás hatásai szempontjából a világ egyik legkiszolgáltatottabb országa. Elmondta, hogy az afgánoknak hosszabb távú újjáépítési és fejlesztési támogatásra van szükségük.
Az OCHA közölte, hogy 85 000 ember kapott humanitárius segélyt, többek között élelmiszert, sátrakat, egészségügyi szolgáltatásokat, víz-, higiéniai és egészségügyi csomagokat.
A WFP szerint azonban 172 millió dollárra van szükségük ahhoz, hogy a tél beállta előtt élelmiszereket halmozzanak fel a zord és távoli területeken.
A segélyszervezetek most versenyt futnak az idővel, hogy eljussanak az árvíz által érintett, kiszolgáltatott afgánokhoz.
"Az áradások mindent elpusztítottak, amit az elmúlt évtizedekben építettünk vagy amibe befektettünk" - mondta Abdul, a déli Kandahár tartomány Sahvali Kot nevű körzetében élő gazda.
Az áradások több mint 100 hektárnyi mezőgazdasági területen okoztak pusztítást a vidéki körzetben.
Nangarhar tartományban Bibi Zsamala nem tudja, hogyan fog túlélni. "Semmink sem maradt" - mondta az özvegy az Azadi Rádiónak. "Az árvíz elmosta az otthonunkat és minden vagyonunkat".
