Az oroszok évtizedek óta nem látott inflációval, munkanélküliséggel és gazdasági visszaeséssel néznek szembe. Putyin elnök háborúja elszigeteli az országot, és egy új, durva, bizonytalan valóság köszönt be. Van, aki szerint visszatértek a kilencvenes évekbe, de lehet, hogy még rosszabb az, ami jön.
Az oroszok olyan gazdasági recesszióra készülnek, amely a kilencvenes évek óta a legmeredekebb lehet, miután az Egyesült Államok és szövetségesei megsemmisítő szankciókat vezettek be, hogy megbüntessék Vlagyimir Putyin elnököt az Ukrajna elleni indokolatlan invázió miatt.
Elemzők szerint az állampolgárokat gyorsuló infláció, növekvő munkanélküliség, drága hitelek, tőkekontroll, áruhiány és utazási korlátozások várják – e problémák egy része a Szovjetuniót és az összeomlását követő évtizedet idézik. Ez az ára, hogy az orosz állam le akarja igázni Ukrajnát.
A sötét kilátások – amelyek akár évekig fennmaradhatnak, ha Putyin továbbra is kitart katonai céljai mellett – éles ellentétben állnak a Nemzetközi Valutaalap alig három hónappal ezelőtti optimista gazdasági előrejelzéseivel, amelyek 2,8, illetve 2,1 százalékos növekedést jósoltak 2022-re és 2023-ra.
Ehelyett a Putyin által február 24-én Ukrajnára szabadított invázió példátlan szankciók sorát váltotta ki, amelyek gyorsan elszigetelik Oroszországot a Nyugattól, és szétzilálják gazdaságát.
A rubel rekordalacsony szintre zuhant, a kamatlábak közel két évtizedes csúcsra, húsz százalékra emelkedtek, a külföldi cégek menekülnek az országból, amelyet Nyugaton már széles körben páriának tekintenek. Egy elemző szerint az orosz gazdaság idén akár tíz százalékkal is zsugorodhat, ami 1994 óta a legrosszabb teljesítmény lenne.
A zűrzavar miatt az oroszok országszerte versenyt futnak, hogy pénzt vegyenek fel az ATM-ekből, importált fogyasztási cikkeket, például számítógépet és telefont vásároljanak, és ahol csak lehet, átváltsák rubeljeiket a banki zavaroktól, az emelkedő áraktól és a további leértékelődéstől való félelem közepette.
Putyin 1999 szilveszterekor lett elnök. A Kreml egyik vezető narratívája úgy állítja be, mint megmentőt – olyan vezetőt, aki kivezette Oroszországot a szovjet utáni első évtized nélkülözéseiből, és gazdasági stabilitást hozott oda, ahol korábban zűrzavar uralkodott.
Ez az imázs most összeomolhat, mivel az oroszok – akiket az elmúlt években már amúgy is sújtott a reáljövedelmek csökkenése – új, bizonytalan jövővel néznek szembe.
„Igen, visszatértünk a kilencvenes évekbe, talán egy még rosszabb időszakba – írta Elvira, egy kétgyermekes anya a gazdag szibériai olajtermelő városból, Szurgutból egy posztban. – De mit lehet tenni, ilyen idők járnak.”
A G7-csoport, valamint további európai országok, köztük Svájc – amely a gazdag oroszok egyik fő pénzügyi központja – az invázió óta kemény pénzügyi szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, beleértve a Központi Bankot célzó intézkedéseket is.
Bajok a rubellel
A szankciók befagyasztották a központi bank devizatartalékainak jelentős részét, ami visszavetette a rubel védelmét. Az orosz valuta árfolyama február 28-án több mint negyedével esett, elérte a 121 dollárt, ami rekordalacsony szint volt, mielőtt valamelyest feljebb kúszott volna.
A rubel értékének több mint egyharmadát veszítette el azóta, hogy Oroszország októberben további csapatokat kezdett összevonni Ukrajna határai közelében. Ez felhajtotta az importáruk árát.
Natalija Orlova, a moszkvai székhelyű Alfa Bank vezető közgazdásza elmondta: arra számít, hogy az infláció a következő hónapokban akár a harminc százalékot is elérheti.
A Szabad Európának nyilatkozó oroszok országszerte aggodalmuknak adtak hangot az infláció és más, a pénztárcájukat érintő lehetséges problémák miatt. Azt mondták, hogy csökkenteni fogják a nem létfontosságú kiadásaikat, valamint kevesebbet költenek majd élelmiszerre és más alapvető javakra.
„A rubelben lévő pénzem el fogja veszíteni az értékét – mondta egy férfi a balti-tengeri Kalinyingrád enklávéban a Szabad Európa és az Amerika Hangja közös, orosz nyelvű műsorának, a Jelenidőnek. – Az árak emelkedni fognak, de a bérek valószínűleg nem.”
Miután a Google és az Apple amerikai technológiai cég a szankciókra válaszul letiltotta oroszországi fizetési alkalmazásait, egyes polgároknak problémáik adódtak.
„A telefonos fizetés ma leállt – nem tudtam fizetni a boltban. Ezért idejöttem pénzt szerezni egy bankautomatából” – mondta egy Nyikolaj nevű férfi a Szabad Európa szibériai szerkesztőségének Tomszk egyik bankfiókjában.
A Bajkál-tó melletti Burjátföld fővárosában, Ulan-Udéban Oleg Mohoszojev a hétvégén készpénzre vadászott. Több bankautomatánál is próbálkoznia kellett, mire talált egyet, amely fel volt töltve.
„Hallottam, hogy nem biztos, hogy működnek a bankkártyák, ezért úgy döntöttem, jobb félni, mint megijedni” – mondta.
„Szétesik”
Oleg Abeljev, a moszkvai Külkereskedelmi Akadémia közgazdász professzora a szibériai szerkesztőségnek elmondta, hogy a magas kamatlábak belátható időn belül megölik az országos jelzálogpiacot.
„Kevés olyan orosz van, aki megengedheti magának a húsz százalék feletti kamatot” – mondta.
Ez gondot jelent az ország lakásépítőinek, valamint az építőiparnak és az ingatlanszektornak is.
„Az ügyleteim a politikai légkör miatt szétesnek” – mondta a Jelenidőnek egy kalinyingrádi ingatlanügynök, utalva az ukrajnai invázió kezdete óta kibontakozó helyzetre.
Az építőipar csak egy a több ágazat közül, ahol várhatóan erőteljesen megnő a munkanélküliség.
A bankszektor, az IT-projektek kiszervezése, a feldolgozóipar, az utazás és vendéglátás, valamint a kiskereskedelem szintén tömeges elbocsátásoknak lehet kitéve a szankciók, a leértékelés és Oroszország páriastátusza miatt – mondták elemzők és iparági szakemberek.
Az Egyesült Államok és szövetségesei által bevezetett szankciók exportellenőrzéseket is tartalmaznak, amelyek célja, hogy megtagadják Oroszországtól a gazdasága modernizálásához szükséges technológiát, beleértve hadi ipari bázisát. Ezek az autógyártást is érinthetik.
Vlagyiszlav Inozemcev közgazdász, a Posztindusztriális Társadalomkutató Központ igazgatója a Szabad Európának elmondta, hogy nyugati vállalatok hulláma fogja összetépni az orosz cégekkel kötött szerződéseit, és mindenféle korlátozást bevezetni az Oroszországgal való kapcsolataikban, hogy megvédjék a hírnevüket és kivédjék a szankciók kockázatait.
Nagy külföldi befektetők, köztük az energiaipari óriások, a BP és a Shell már bejelentette, hogy kivonul Oroszországból. Vezető fogyasztási cikkek szállítói, például az Apple és a Dell azt nyilatkozta, hogy leállítja az országba irányuló eladásokat.
Elina Ribakova, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet közgazdásza a BNE Intellinews által március 1-jén szervezett virtuális konferencián elmondta, hogy Oroszország gazdasága idén két számjegyű mértékben zsugorodhat, mert a vállalatok nem tudják beszerezni a gyártás szempontjából kritikus nyugati alkatrészeket.
„A vállalatok nem fognak többé Oroszországgal együttműködni, mert az politikailag mérgező” – mondta Ribakova. Az ország „alapvetően egy gazdasági struktúrából egy teljesen másikba megy át, amelyben bezárttá válik, és szerintem ez okozza ezt a nagy visszaesést”.
Még ha a külföldi cégek továbbra is hajlandók lennének orosz ügyfelekkel dolgozni, az infláció akkor is komoly fejfájást okoz majd – jegyezte meg Alekszandr, egy nagy élelmiszeripari gyártó tulajdonosa a szibériai Tomszk városában.
„Sokkot kaptam” – mondta.
A termelőknek két hónappal korábban kell értesíteniük a szupermarketeket és más kiskereskedőket az áremelésről, mondta, hozzátéve, hogy cégének a következő nyolc hétben teljes mértékben fel kell vállalnia az importált csomagolás és más összetevők magasabb költségeit.
Ha a kiskereskedelmi üzletek a további inflációtól tartva még az áremelés életbe lépése előtt feltöltik a készleteiket, „egyszerűen tönkreteszik a termelőket” – mondta Alekszandr.
„Ellenzem az ukrajnai háborút – mondta. – Miért volt szükség erre a drasztikus intézkedésre és erre az őrült gazdasági visszaesésre? Meg kellett volna állapodniuk.”
