Magyarországon már kimerítette a rendelkezésére álló jogi lehetőségeket a Transparency International, ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a szuverenitásvédelmi törvény miatt. Az ügy előzménye, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal elkezdte vizsgálni a korrupcióellenes civil szervezetet.
Panaszt nyújtott be a Transparency International Magyarország (TI) az Emberi Jogok Európai Bíróságához a szuverenitásvédelmi törvény miatt. A korrupcióellenes civil szervezet álláspontja szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalt (SZH) létrehozó jogszabály súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságához, a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz fűződő, az Alaptörvény mellett az Emberi jogok európai egyezménye által is védett alapvető jogokat.
A TI meggyőződése szerint a szuverenitásvédelmi törvény számos rendelkezése ellentétes az Alaptörvénnyel, ezért tavaly nyáron az Alkotmánybírósághoz fordult, és kérte a szuverenitásvédelmi törvény érintett rendelkezéseinek megsemmisítését. Mindez azután történt, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot” indított a civil szervezet ellen.
Ehhez kapcsolódóan: Uniós forrásokat zárolhatnak a Szuverenitásvédelmi Hivatal miatt
Az Alkotmánybíróság (AB) elutasította a TI alkotmányjogi panaszát, ugyanis azt állapította meg, hogy közigazgatási hatáskör gyakorlására és jogkövetkezmény (szankció) alkalmazására irányuló lehetőség hiányában az SZH nem tekinthető közigazgatási hatóságnak. Márpedig – az Alkotmánybíróság szerint – ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal „jelentései nem minősülnek sem hatósági, sem más közigazgatási döntésnek”, akkor „azokkal szemben jogorvoslatot sem szükséges biztosítani”. Emiatt a TI szerint az AB nem találta alapjogsértőnek, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal eljárásával és a jelentéseiben foglalt állításokkal szemben nem lehet bírói úton jogorvoslattal élni.
Mivel a magyarországi lehetőségek kimerültek, a TI az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. „Azt kérjük a strasbourgi testülettől: mondja ki, hogy a szuverenitásvédelmi törvény alapjogokat sért, és állapítsa meg, hogy a törvény nyomán nem érvényesülnek a TI Magyarország véleménynyilvánításhoz és jogorvoslathoz fűződő egyezményes jogai” – közölték.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, az orosz mintára létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal megalapítása, céljai és eddigi tevékenysége egyelőre pontosan azokat a félelmeket igazolja, amelyek szerint „a párt ökle” lesz lényegében bármilyen belföldi szereplő ellen.
Ehhez kapcsolódóan: A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése világosan mutatja az igazi feladatát
Az SZH célja és feladatai homályosak, leginkább az orosz külföldiügynök-törvényre hajaznak, amelynek alapján az orosz hatóságok külföldi ügynöknek nyilváníthatnak bárkit, aki szerintük külföldi befolyás alatt áll. Csakhogy ennek törvényi meghatározása nagyon pontatlan, lazán megfogalmazott, ezáltal tulajdonképpen önkényes.
