A török parlament külügyi bizottsága kedden jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, ezzel a skandináv ország közelebb került ahhoz, hogy tagja lehessen a nyugati katonai szövetségnek.
Svédország csatlakozási kérelmét most már csak a török parlamentnek kell jóváhagynia, a szavazás időpontját még nem tűzték ki.
A NATO-tag Törökország több mint egy éve halogatja Svédország tagságának ratifikálását, azzal vádolva az országot, hogy túlságosan engedékeny az Ankara által biztonsági fenyegetésnek tekintett csoportokkal, köztük kurd fegyveresekkel és egy olyan hálózattal, amely Ankara szerint felelős a 2016-os sikertelen puccsért.
A török parlament külügyi bizottsága múlt hónapban kezdte tárgyalni Svédország NATO-tagságát. Az ülést azonban megszakították, miután Erdoğan kormánypárti képviselői halasztási indítványt nyújtottak be, arra hivatkozva, hogy egyes kérdések további tisztázásra szorulnak, és hogy a Svédországgal folytatott tárgyalások még nem „értek meg” a döntéshez.
A bizottság kedden folytatta a tanácskozást, a képviselők nagy többsége megszavazta Svédország csatlakozási kérelmét.
Korábbi cikkünk a témában: A török elnök benyújtotta a svéd NATO-tagság ratifikációjáról szóló törvényjavaslatot
Burak Akçapar külügyminiszter-helyettes a szavazás előtt tájékoztatta a bizottság tagjait, és olyan lépésekről számolt be, amelyeket Svédország tett a török igények teljesítése érdekében, beleértve a hadiipari eladásokra vonatkozó korlátozások feloldását és a terrorizmus elleni törvények olyan módosítását, amelyet „öt-hat évvel ezelőtt senki sem tudott volna elképzelni”.
„Irreális elvárás, hogy a svéd hatóságok azonnal teljesítsék minden követelésünket. Ez egy folyamat, és ez a folyamat hosszú távú és következetes erőfeszítéseket igényel” – mondta, hozzátéve, hogy Törökország továbbra is figyelemmel fogja kísérni a svédországi fejleményeket.
Tobias Billström svéd külügyminiszter az X-en (a korábbi Twitteren) közzétett üzenetében üdvözölte a bizottság döntését.
„A következő lépés az lesz, hogy a parlament szavaz a kérdésről. Alig várjuk, hogy NATO-tagok lehessünk” – írta.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szintén üdvözölte a fejleményt, és azt mondta, számít Törökországra és Magyarországra, hogy „most már a lehető leghamarabb befejezik a ratifikációt”. Svédország tagsága erősebbé teszi a NATO-t – tette hozzá.
Magyarország is akadályozza Svédország csatlakozását, azt állítva, hogy svéd politikusok „szemenszedett hazugságokat” mondtak a magyar demokrácia állapotáról. Magyarország még nem közölte, hogy mikor lesz parlamenti szavazás a svéd csatlakozásról.
Ehhez kapcsolódóan: Tovább halogatja a parlament a svéd NATO-csatlakozás ratifikációját
A hónap elején Recep Tayyip Erdoğan török elnök nyíltan összekapcsolta Svédország NATO-tagságának támogatását azzal, hogy Ankara negyven új F–16-os vadászgépet és a meglévő török flotta modernizálására szolgáló eszközöket vásárolhasson Washingtontól.
A Fehér Ház támogatta a török F–16-osok vásárlását, de a kongresszusban ellenzik a fegyvereladásokat Ankarának.
Svédország és Finnország azután adta fel korábbi álláspontját és kérte felvételét a NATO-ba, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. Finnország áprilisban csatlakozott a szövetséghez, ezzel a NATO 31. tagjává vált, miután a török parlament ratifikálta az ország kérelmét.
A NATO bővítéséhez az összes tag egyhangú jóváhagyására van szükség. Törökország, illetve Magyarország akadályozta a két ország csatlakozását. A késedelmek frusztrálták a többi NATO-szövetségest, akik gyorsan dönteni tudtak Svédország és Finnország felvételéről a szövetségbe.
